bold = Main text
     Part                                             grey = Comment text

3001 28    |                  piszkos ruhában jártak. A ruhát olykor csak a szíj
3002 28    |              jártak. A ruhát olykor csak a szíj tartotta össze a derekukon.
3003 28    |               csak a szíj tartotta össze a derekukon. Csak néha mosdottak
3004 28    |                mosdottak és fésülködtek. A hajuk, szakálluk mindig
3005 28    |                 idõnként megmostam magam a ruháimat, s megvarrtam,
3006 28    |               fésülködtem. De még mindig a római ruha volt rajtam,
3007 28    |               római ruha volt rajtam, és a sarum annyira szétfeslett,
3008 28    |         szétfeslett, hogy pirulva néztem a lábamra.~Már szégyenkeztem
3009 28    |            leesett, dideregve lovagoltam a gazdám mellett. A kezem
3010 28    |             lovagoltam a gazdám mellett. A kezem kék volt, s az orrom
3011 28    |               hogy erõltetve jön belõlem a szó.~- Ördög a bõrödbe! -
3012 28    |               jön belõlem a szó.~- Ördög a bõrödbe! - koffogott rám. -
3013 28    |                  Hiszen meggebedsz ebben a hidegben.~- Ó, uram - feleltem
3014 28    |                magamra, megszólnak téged a ruhám miatt.~Csáth dühösen
3015 28    |             miatt.~Csáth dühösen csapott a kardjára:~- Ki mer énrólam
3016 28    |              beszélni? Senki se jártatja a rabját selyemben!~Mégis,
3017 28    |             fölhítt, és maga szórta szét a ruháit, hogy válasszon belõlük
3018 28    |        máskülönben is tetszett már nekem a hun viselet: a fehér ing,
3019 28    |                 már nekem a hun viselet: a fehér ing, gatya, sastollas
3020 28    |                  gatya, sastollas süveg, a lóháton járás. Csak az õszi
3021 28    |                 hogy jó ruhát adsz ennek a rabnak?~- Csiba! - mordult
3022 28    |                  Az asszony elkotródott.~A ruha csakugyan díszes volt.
3023 28    |              ruha csakugyan díszes volt. A köntöst oroszlánkörmös aranyláncok
3024 28    |                valamelyes kis molyrágás. A nadrágnak se volt más hibája,
3025 28    |                  kis kopás hátul, de azt a köntös eltakarta.~- Uram -
3026 28    |                 nem adok. Hanem ha fázik a fejed, kösd be kendõvel,
3027 28    |                   kösd be kendõvel, mint a többi.~De a ruháért szívem
3028 28    |               kendõvel, mint a többi.~De a ruháért szívem szavával
3029 28    |                  meglát Emõke! - ez volt a legnagyobb örömem.~Bezzeg
3030 28    |                  hamar az egembõl! Mikor a ruhát fölpróbáltam, akkor
3031 28    |                  volt minden. Úgy álltam a köntösben, mint a két lábra
3032 28    |                 álltam a köntösben, mint a két lábra emelkedõ medve.
3033 28    |                Szíjjal kötöttem aztán át a derekamat.~A nõcselédek
3034 28    |           kötöttem aztán át a derekamat.~A nõcselédek kacagtak, mikor
3035 28    |                is röhögött. Elõkiáltotta a házbelieket is. Az asszony
3036 28    |                  hogy én is nevessek, de a szememet elöntötte a könny.
3037 28    |                  de a szememet elöntötte a könny. Szerettem volna leszórni
3038 28    |                  állatbõrt, s elbujdosni a világba. De a határszéli
3039 28    |                 elbujdosni a világba. De a határszéli keresztre még
3040 28    |               jókedvében láttam -, annyi a szûcs a táborban, nem lehetne
3041 28    |                  láttam -, annyi a szûcs a táborban, nem lehetne ezen
3042 28    |               táborban, nem lehetne ezen a ruhán igazíttatni?~- Hova
3043 28    |                 Hova gondolsz - ütközött a szavamba -, azt véled-e,
3044 28    |                  ezt, görög.~Mikor aztán a tél megszigorodott, akkor
3045 28    |              láttam, hogy miért viselnek a hunok szõrös ruhát. Hát
3046 28    |         fordíthassák.~Tûz mindig égdegél a sátorban, de csak fõzésre-sütésre
3047 28    |              csopor­toznak télidõben is. A lovakon is takaró. Ha csikorgós
3048 28    |                idõ, kesztyût is öltenek. A süveget levonják a fülükre.
3049 28    |              öltenek. A süveget levonják a fülükre. Nincs olyan hidege
3050 28    |              fülükre. Nincs olyan hidege a télnek, amely a prémes ruhát
3051 28    |             olyan hidege a télnek, amely a prémes ruhát által bírná
3052 28    |              által bírná járni.~De télen a nõk is más ruhában járnak.
3053 28    |               járnak. Az úri nõk fejérõl a fátyol eltûnt. Prémes süveget
3054 28    |                érõ. Köntösük olyan, mint a férfiaké, csakhogy hosszabb
3055 28    |             hosszabb és finomabb. És hát a ruhájuk belsõ préme nyest-
3056 28    |              esett, jéggé fagyott olykor a hajamon.~A befordított prémes
3057 28    |                fagyott olykor a hajamon.~A befordított prémes ruha
3058 28    |              olyan márványkirályok, mint a római császárok, hanem zsíros
3059 28    |          Mûveletlenek, de méltó­ságosak. A puhaságot nem ismerik, hát
3060 28    |                 zengõ-bongó vacsora volt a palotában, s reggel felé
3061 28    |             másodmagammal vezettem haza. A hunok veszettül ittak. Azt
3062 28    |                   hat is olykor egy nap. A nép muzsika mellett táncolt
3063 28    |                  nálunk is azt beszélték a szolgák, hogy Emõke férjhez
3064 28    |                De nem lett belõle semmi. A királyfi egy közrendû hunnak
3065 28    |             királyfi egy közrendû hunnak a leányát vette feleségül.
3066 28    |                  vette feleségül. Láttam a leányt. Nem volt olyan szép,
3067 28    |                 szép, mint Emõke.~Azokat a napokat sem kívánom vissza.~ ~
3068 29    |                Akkor már, ha ebédre ment a gazdám Atillához, nem ácsorogtam
3069 29    |                Atillához, nem ácsorogtam a palota elõtt. Tudtam, hogy
3070 29    |             elõtt nem tér haza. Ha pedig a fõvezérnél ebédel, akkor
3071 29    |                 délutánokon betelepedtem a konyhába.~Széles, nagy tûzhely
3072 29    |           délutánonként jó volt ott ülni a meleg kövön, s bámulni a
3073 29    |                 a meleg kövön, s bámulni a tüzet.~A téli hosszú estéken
3074 29    |                kövön, s bámulni a tüzet.~A téli hosszú estéken néha
3075 29    |             estéken néha tízen is ültünk a tûz körül. Csikósok, gulyások
3076 29    |          behúzódtak az állatokkal együtt a mezõrõl, hun nemzetbeli
3077 29    |                  az öreg kulcsár. Néztük a tüzet. A hunoknak valami
3078 29    |                 kulcsár. Néztük a tüzet. A hunoknak valami áhítatos
3079 29    |                  estéken is tüzet raknak a mezõn, és bámulják álmatag
3080 29    |                 Egyszer magam ültem ott. A nõk mostak aznap, s a padláson
3081 29    |               ott. A nõk mostak aznap, s a padláson terítgettek. Az
3082 29    |                 járt, s künn dara esett.~A konyhába benyitott Dzsidzsia,
3083 29    |                talállak.~Leült mellém, s a kezét a parázs fölé nyújtotta:~-
3084 29    |                  Leült mellém, s a kezét a parázs fölé nyújtotta:~-
3085 29    |           gondoltam. De nem is érdekelt.~A leány nem látszott tizenhárom
3086 29    |                szerettem. Ha õ nem volna a világon, talán rám bíznák
3087 29    |                világon, talán rám bíznák a gyermekeket!~- Mert onnan
3088 29    |            számítjuk - folytatta -, hogy a kisasszony akkor született,
3089 29    |                 utána két évre. Nézd ezt a menyétbélésû kabátkát: alig
3090 29    |                   alig kopottas, ma adta a kisasszonyom.~Fölkelt, és
3091 29    |          kisasszonyom.~Fölkelt, és ivott a cselédek korsójából. Azután
3092 29    |            szembefordult velem. Emõkének a múlt heti kabátja volt rajta,
3093 29    |              heti kabátja volt rajta, de a lába szára meztelen, s vörös
3094 29    |                  szára meztelen, s vörös a hidegtõl.~- A gyermekek
3095 29    |          meztelen, s vörös a hidegtõl.~- A gyermekek alszanak - csevegett
3096 29    |                   csevegett jókedvûen -, a kisasszony a palotában van.
3097 29    |                jókedvûen -, a kisasszony a palotában van. Táncolnak
3098 29    |                tudom, még miket beszélt. A szeme szüntelen rajtam bolygott.
3099 29    |                 és hozzám hajolt, mintha a vállamra akarná hajtani
3100 29    |                  vállamra akarná hajtani a fejét.~- Eredj innen - mordultam
3101 29    |                és zavarodottan veregette a ruhájáról a hamut. Aztán
3102 29    |       zavarodottan veregette a ruhájáról a hamut. Aztán szomorúan tekintett
3103 29    |            Sóhajtott.~És kiszégyenkedett a konyhából.~ ~
3104 30    |          egyikben megismerem Vigilásznak a betegágyban nõtt fiát, a
3105 30    |                 a betegágyban nõtt fiát, a másikban Nómusz patríciust,
3106 30    |          másikban Nómusz patríciust, aki a császárhoz szokott járni.~
3107 30    |                Csáth aludt még akkor. Én a kapu eresze alatt guggoltam.
3108 30    |               hópihék szállongtak.~Ahogy a görögöket megláttam, egyszerre
3109 30    |            megláttam, egyszerre elfûtött a meleg: szentséges Isten,
3110 30    |                Priszkosz belép!... Megöl a szégyen!~Három szolga is
3111 30    |            ismertem látásból.~- Itthon-e a gazda? - kérdezte a tolmács
3112 30    |             Itthon-e a gazda? - kérdezte a tolmács hunul.~- Itthon -
3113 30    |                 Csáthnál.~Én csak fõttem a kapu alatt, fõttem, kábuldoztam.~
3114 30    |                  úr meg egy írástudó meg a tolmács.~- Maksziminosz
3115 30    |                  Egyszerre megegyenesült a derekam. Vallató hangon
3116 30    |                     Hát Krizafiosz úrnak a feje?~- Krizafiosz úrnak
3117 30    |                 feje?~- Krizafiosz úrnak a feje?~- Az: a feje. Hol
3118 30    |           Krizafiosz úrnak a feje?~- Az: a feje. Hol a feje?~- Hol
3119 30    |                  feje?~- Az: a feje. Hol a feje?~- Hol volna? A nyakán.~-
3120 30    |                 Hol a feje?~- Hol volna? A nyakán.~- Akkor baj lesz.~-
3121 30    |                  csak fölér egy embernek a fejével?~Azután õk kérdezõsködtek,
3122 30    |            láthattak Konstantinápolyban.~A ruhám változtatott-e el,
3123 30    |             változtatott-e el, vagy hogy a bajuszom és szakállam az
3124 30    |                  nem tudom. Elhárítottam a kíváncsiságukat:~- Most
3125 30    |                 hosszú lenne elbeszélnem a történetemet. Majd alkalommal.~
3126 30    |               Alighogy eltávoznak, hívat a gazdám, hogy fussak át a
3127 30    |                 a gazdám, hogy fussak át a királyi palotába, szóljak
3128 30    |             levél van az asztalán, s még a pecsét sincs feltörve.~No,
3129 30    |                   énbennem is megszeppen a hogy vagy.~- Uram - készségeskedek -,
3130 30    |                 kívánod, hogy elolvassam a levelet...~- Nem - feleli
3131 30    |                 Fordultam. Tértem vissza a ravóval.~- Uram - könyörögtem
3132 30    |              úton -, ha rólam is van szó a levélben, hagyd ki, kérlek.
3133 30    |                  Bajos, bajos - mondotta a fejét rázva -, a gazdád
3134 30    |                mondotta a fejét rázva -, a gazdád mással is elolvastatja
3135 30    |            gazdád mással is elolvastatja a levelet: lehetetlen.~No,
3136 30    |             Maradj te is - intett vissza a fejével a gazdám -, hátha
3137 30    |                  intett vissza a fejével a gazdám -, hátha olyasmi
3138 30    |              gazdám -, hátha olyasmi van a levélben, amire a te magyarázatod
3139 30    |            olyasmi van a levélben, amire a te magyarázatod is kellõ.~
3140 30    |                  is kellõ.~Fölszakította a levelet, s odaadta Konstantinosznak:~-
3141 30    |           Konstantinosznak:~- Olvasd.~Az a Konstantinosz római eredetû
3142 30    |             barna legény, de eszes, mint a kígyó, és hideg, mint a
3143 30    |                  a kígyó, és hideg, mint a teknõsbéka. Még Aéciusz
3144 30    |               Atillának.~Végigpillantott a levélen, s olvasta a görög
3145 30    |     Végigpillantott a levélen, s olvasta a görög szavakat hunul:~Tisztelt
3146 30    |                  vissza nem tért.~Én ezt a fiút gyermekkorától fogva
3147 30    |                 tanítottam. Az volt vele a célom, hogy a császári palotában
3148 30    |                  volt vele a célom, hogy a császári palotában szerzek
3149 30    |        becsületessége páratlan.~De annak a szerencsétlen fiúnak valami
3150 30    |                  és küldd vissza ezekkel a követekkel. Ha pedig valaki
3151 30    |                válthatom ki. Ha nem nagy a váltság, mindent megteszek
3152 30    |                 érte, amit csak tehetek.~A követek egy aranyozott ezüstbõl
3153 30    |           elkerekült szemmel nézett rám. A felesége a vázát forgatta
3154 30    |           szemmel nézett rám. A felesége a vázát forgatta az ablaknál.
3155 30    |           ablaknál. Emõke végighallgatta a levelet, és átfutott a másik
3156 30    |    végighallgatta a levelet, és átfutott a másik szobába.~- Nem értem -
3157 30    |                Olvasd még egyszer, ravó.~A ravó megint elkezdte elejérõl:~-
3158 30    |          vonogatta bozontos szemöldökét. A mellében mintha szélvész
3159 30    |              anyjuk, keresd csak elõ azt a levelet! Vékony, sárgás,
3160 30    |                sárgás, kisfajta. Ott van a gerenda alatt az öregházba.~
3161 30    |                 és sietten csoszogott el a levélért. Hallottam a padló
3162 30    |                 el a levélért. Hallottam a padló halk ropogását a szomszéd
3163 30    |         Hallottam a padló halk ropogását a szomszéd szobában. No, kutyám:
3164 30    |          vallomással tartozom neked. Azt a levelet nem Priszkosz írta,
3165 30    |                 Te írtad?~- Én.~- Hát az a levél hamis volt?~- Nem
3166 30    |                  mertem csalni.~Fölkapta a széket.~- Gazember! - ordította
3167 30    |             ordította olyan hangon, hogy a faház reszketett belé. -
3168 30    |            gazember!...~És megfordította a széket a feje fölött.~Én
3169 30    |                És megfordította a széket a feje fölött.~Én csak a karomat
3170 30    |            széket a feje fölött.~Én csak a karomat emelhettem föl védelmemre.
3171 30    |            emelhettem föl védelmemre. De a rettenetes csapástól a karom
3172 30    |                De a rettenetes csapástól a karom leroppant, lelettyent -
3173 30    |                   lelettyent - eltörött. A szék is eltörött. Csáth
3174 30    |             eltörött. Csáth kezében csak a székláb maradt.~Azzal is
3175 30    |            világomat vesztve terültem el a szõnyegen.~ ~
3176 31    |              látom, hogy szoknyák lógnak a szögön: a szakácsasszony
3177 31    |                szoknyák lógnak a szögön: a szakácsasszony kamrájában
3178 31    |             Megismertem, hogy Dzsidzsia.~A többi nõ arca is könnyes
3179 31    |           meghaltam.~De amint megmozdult a szemem, õk is megmozdultak.~-
3180 31    |                  hozzatok!~Lehúzta rólam a köntöst, és az ölébe fogta
3181 31    |               köntöst, és az ölébe fogta a fejemet. Mostak.~Hogy mekkora
3182 31    |            fejemet. Mostak.~Hogy mekkora a sebem, s mi történt velem,
3183 31    |                  velem, nem tudtam, csak a dézsába csurgó vízen láttam,
3184 31    |                 láttam, hogy olyan, mint a vörös bor.~Késõbb egy táltos
3185 31    |                földet és háncsot hozott. A karomat beillesztette a
3186 31    |                  A karomat beillesztette a fakéregbe. A földdel körültapasztotta,
3187 31    |               beillesztette a fakéregbe. A földdel körültapasztotta,
3188 31    |                ne picsogj itt - szólt rá a táltos -, nem hótt ez, hogy
3189 31    |                siratni kölljön.~Lenyírta a hajamat, és bekötötte a
3190 31    |                  a hajamat, és bekötötte a fejemet is valami agyaggal.~
3191 31    |              Mikor kiment, behallatszott a deszkafalon át, hogyan vigasztalja
3192 31    |       deszkafalon át, hogyan vigasztalja a cselédeket:~- Ezt hát jól
3193 31    |                fitymálást éreztem mindig a hangjában.~Késõbb ismertem
3194 31    |                micsoda becsületes lélek.~A seb okozta-e vagy az a sötétség,
3195 31    |                   A seb okozta-e vagy az a sötétség, amely a lelkemre
3196 31    |                vagy az a sötétség, amely a lelkemre borult, érzéketlen
3197 31    |                  érzéketlen voltam, mint a kõ.~Rába asszony másutt
3198 31    |               másutt keresett tanyát. És a cselédek fölváltva ápoltak.~
3199 31    |              cselédek fölváltva ápoltak.~A cselédek... Itt meg kell
3200 31    |               Itt meg kell állanom. Azok a cselédek mind rabok voltak,
3201 31    |                  mind rabok voltak, csak a csikós, gulyás, kanásznép
3202 31    |             okokon nem alkalmas hun, meg a két ajtónálló volt hun,
3203 31    |             ajtónálló volt hun, az egyik a vastag derekú Uzura, a másik
3204 31    |             egyik a vastag derekú Uzura, a másik az óriástermetû, de
3205 31    |       összeszoktak velem. Nekem az ember a betûismeretnél kezdõdött.
3206 31    |                 voltak. Gondolataik csak a napi dolgaikon forogtak
3207 31    |                 körül.~Megvetettem õket. A gazdámat is.~Csak az egy
3208 31    |                is csak olyan állat, mint a többi, csupán hogy szép
3209 31    |                 szép formában került elõ a teremtés mûhelyébõl. De
3210 31    |                 formákat sokszor; sõt ha a márványba faragott nõben
3211 31    |         márványba faragott nõben egyesül a nõi szépség mindenfélesége,
3212 31    |              tekint reá, nem marad rajta a tekintete. Hanem ha a szavát
3213 31    |              rajta a tekintete. Hanem ha a szavát hallja, azt a különös
3214 31    |                  ha a szavát hallja, azt a különös zenés hangot, az
3215 31    |                   az már megfogja. Abban a pillanatban széppé válik
3216 31    |                 széppé válik az az arc s a nõi teremtés. S azontúl,
3217 31    |                  hallgat is, szép marad, a szépségnek csodája marad.
3218 31    |                szépségnek csodája marad. A szemöldöke olyan szép, olyan
3219 31    |            szokatlan szép vonalú, s hogy a szeme olyan tiszta tükrû,
3220 31    |               tükrû, álmodozó. De hát mi a szemöldök is? Csak szõr,
3221 31    |                   Aztán ha nem is jártas a tudományokban, lám, a galamb
3222 31    |             jártas a tudományokban, lám, a galamb sem ismeri az ábécét,
3223 31    |               meg ne csókoljuk.~De azért a többire úgy néztem, ahogy
3224 31    |                 néztem, ahogy juhász néz a szamaraira, birkáira, kutyáira.~
3225 31    |               ismeri az ember az embert!~A nõk valamennyien érdeklõdtek
3226 31    |               Nem: szenvedõ voltam, csak a szenvedõt látták bennem.~
3227 31    |              bennem.~Nem tudtam, mekkora a zúzódás a fejemen, de nagy
3228 31    |                tudtam, mekkora a zúzódás a fejemen, de nagy lehetett,
3229 31    |                  hömpölyögne benne, mint a Duna! Vagy mintha én hányódnék
3230 31    |               tudom. Egyszer csak elmúlt a nagy hányódás, és fölnyitottam
3231 31    |                hányódás, és fölnyitottam a szememet. A szobában nem
3232 31    |                 fölnyitottam a szememet. A szobában nem volt más, csak
3233 31    |          megfordult, s látta, hogy rajta a szemem, megszólított:~-
3234 31    |           istennek!~- Kopi - rebegtem -, a kis Tollas Ördög... él-e?~-
3235 31    |                is különös nekem, hogy az a tyúk jutott elõször eszembe.
3236 31    |         szólítottam meg:~- Ördög! Ördög!~A tyúk rettenetesen meg volt
3237 31    |                 ijedve, mikor hozták, de a szavamra azonnal lecsillapult.
3238 31    |              szemmel, bal szemmel, ahogy a tyúkféle szokott -, s boldogan
3239 31    |              eleget, öreg? Vágnak-e azok a cudar tyúkok? Ott hálsz-e
3240 31    |                 alatt?~Õ mindenre felelt a maga tyúknyelvén:~- Ká-ká-ká...~
3241 31    |                Ká-ká-ká...~Sokat aludtam a napokban. Ha egy-egy órát
3242 31    |                csak elszenderedtem, mint a csecsemõk.~Egyszer, hogy
3243 31    |                kellemes hûvösséget érzek a homlokomon. Ahogy fölnyitom
3244 31    |              homlokomon. Ahogy fölnyitom a szememet, látom, hogy Emõke
3245 31    |                mellettem, s az õ keze az a kellemes.~Mellette Dzsidzsia
3246 31    |                áll. Halkan beszélgetnek. A hólyagablak napfénytõl sárga.
3247 31    |            hólyagablak napfénytõl sárga. A szoba világos.~Amint azonban
3248 31    |                    mondotta -, hozd tele a tálat friss vízzel.~És visszaült
3249 31    |               friss vízzel.~És visszaült a székre.~- Jobban vagy? -
3250 31    |                  egy szál nárcisz volnál a virágzó nárciszok közül,
3251 31    |           leánnyá vált nárcisz. És mikor a te szavadat hallom, mintha
3252 31    |                aztán behunyta egy percre a szemét.~- Apám is sajnált,
3253 31    |                meg, hogy te hamisítottad a levelet? Néha bölcsebb vagy
3254 31    |              levelet? Néha bölcsebb vagy a táltosoknál, néha meg olyan
3255 31    |               Hazudni nem tanultam.~- Ez a baj. A hazugság magunk védelme.
3256 31    |                nem tanultam.~- Ez a baj. A hazugság magunk védelme.
3257 31    |           hazugság magunk védelme. Kell. A férfi fegyvert visel az
3258 31    |               fegyvert visel az oldalán, a nõ és a rabszolga hazugságot.
3259 31    |                visel az oldalán, a nõ és a rabszolga hazugságot. A
3260 31    |                  a rabszolga hazugságot. A mi pajzsunk a hazugság.
3261 31    |                hazugságot. A mi pajzsunk a hazugság. Mondtad volna,
3262 31    |                  volna, hogy részeg volt a gazdád, mikor apámnak ajándékozott:
3263 31    |                 És könnyek csordultak ki a szemembõl.~Kedvetlenül bámult
3264 31    |                  pillantásodat elfogják, a következõ órában rettenetes
3265 31    |          álmodjam, amit álmodom.~Bámult. A szeme elnedvesült.~- És
3266 31    |              látom is, boldog vagyok. Ha a ruhád a szegen függ, én
3267 31    |                boldog vagyok. Ha a ruhád a szegen függ, én titkon megsimítom.
3268 31    |                 én titkon megsimítom. Ha a poharadban víz marad, én
3269 31    |                marad, én iszom meg. S az a víz nekem édes, mint a pogány
3270 31    |                az a víz nekem édes, mint a pogány istenek nektárja.
3271 31    |                 azt az egyet: te adtad-e a rózsát?~Elkomolyodott. A
3272 31    |                 a rózsát?~Elkomolyodott. A fejét rázta.~Én azonban
3273 31    |               Engem azonban boldogítana.~A fejét rázta:~- Nem én adtam.~
3274 31    |             borított homlokomra.~Mikorra a kendõt elhelyezte, Emõke
3275 31    |           elhelyezte, Emõke már nem volt a szobában.~ ~
3276 32    |             mennie kellett, megsimította a kezemet:~- Viszontlátásra.~
3277 32    |                  de igen szomjazok. Tégy a vizembe egy marok havat.~
3278 32    |                 vártam, hogy kimehessek.~A világ zöld volt már. Az
3279 32    |                volt. Fecskék hordták már a sarat a szájacskájukban.
3280 32    |              Fecskék hordták már a sarat a szájacskájukban. A boglya
3281 32    |                 sarat a szájacskájukban. A boglya mellett pitypang
3282 32    |          káricálva:~- Káá-ká-ká...~Mi az a csodálatos gyógyító ereje
3283 32    |                csodálatos gyógyító ereje a napnak, hogy minden beteg
3284 32    |               mintha hó volnék én is, és a nap fölszívna; és én egyre
3285 32    |             utoljára látogatott meg azon a napon. Lebontotta a kérget
3286 32    |                 azon a napon. Lebontotta a kérget a karomról, és elégedetten
3287 32    |               napon. Lebontotta a kérget a karomról, és elégedetten
3288 32    |                 és elégedetten tapogatta a forradásomat.~- No - vont
3289 32    |                forradásomat.~- No - vont a nyakán büszkén -, tudnak-e
3290 32    |                büszkén -, tudnak-e ilyet a körösztény papok?~- Jó Bial -
3291 32    |                 vagy, s hogy nem illõ ez a kívánságom, de emberek vagyunk.~-
3292 32    |        mosolygott, gyöngéden megszorítva a kezemet. - Értelmes, derék
3293 32    |                     az elsõ arany, amely a kezembe kerül, a tiéd lesz.,~-
3294 32    |                   amely a kezembe kerül, a tiéd lesz.,~- Én meg - mondotta -
3295 32    |          mondotta - neked adom feleségül a lányomat.~Lemosta a kezemrõl
3296 32    |            feleségül a lányomat.~Lemosta a kezemrõl a földet. A fejemet
3297 32    |             lányomat.~Lemosta a kezemrõl a földet. A fejemet is megnézte
3298 32    |             Lemosta a kezemrõl a földet. A fejemet is megnézte még
3299 32    |                az arcomat.~- Csak feküdj a napon! - szólt utolsó tanácsul. -
3300 32    |                 szólt utolsó tanácsul. - A nap sugara Isten kezébõl
3301 32    |                 sugara Isten kezébõl tûz a földre. Azért gyógyít. Máskor
3302 32    |                  Beszélj nekem, jó Bial, a hunok hitérõl: milyen a
3303 32    |                  a hunok hitérõl: milyen a ti istenetek?~- Milyen?
3304 32    |               Milyen? Nézd meg, ha bírja a szemed.~- Hol?~- A Napban.
3305 32    |                 bírja a szemed.~- Hol?~- A Napban. A Napban láthatod.
3306 32    |               szemed.~- Hol?~- A Napban. A Napban láthatod. Haja arany,
3307 32    |             arany, és szakálla arany, és a szeme gyémánt, és a lába
3308 32    |                   és a szeme gyémánt, és a lába hegyéig minden tündöklõ
3309 32    |                  Akkor jõ sötét leplében a Gonosz. Haja szurok, és
3310 32    |            szurok, és szakálla korom, és a szeme zöld, mint a macskáé.
3311 32    |             korom, és a szeme zöld, mint a macskáé. De ritkán villantja
3312 32    |              hallgattam, s el is aludtam a további magyarázatain.~Késõbb
3313 32    |                 kiserkedt bajuszomat, és a palota elé ültem. Hogy a
3314 32    |                 a palota elé ültem. Hogy a másik szép napomat is lássam,
3315 32    |                  Folytassuk - mondotta - a beszélgetést. Hát mért bolondítottál
3316 32    |                bolondítottál engem azzal a levéllel?~Az asszony meg
3317 32    |              asszony meg az apja ott ült a szobában. Emõke is átlebbent
3318 32    |             szobában. Emõke is átlebbent a másik szobából, és az ajtófélfának
3319 32    |                szomorún -, lágyuljon meg a haragod irántam: nem vagyok
3320 32    |             amilyennek látszom. Én, hogy a gazdámmal itt jártam, megszerettem
3321 32    |                 itt jártam, megszerettem a hun életet. Egy napon Szabad-Göröggel
3322 32    |                vitézkedett. És hogy most a volt rab egy asztalnál ül
3323 32    |              jóindulattal -, hát ez járt a fejedben?~- Ez.~Emõke arca
3324 32    |                  nézett. Föl és alá járt a szobában.~- Bolond, de derék -
3325 32    |                Bolond, de derék - mondta a fejét rázva -, ezt kellett
3326 32    |                 legelõször is visszaadom a pénzedet. Asszony - szólt
3327 32    |                pénzedet. Asszony - szólt a feleségének -, add vissza
3328 32    |          feleségének -, add vissza ennek a fiúnak az erszényét.~- Kérlek,
3329 32    |                  szükségem semmire, csak a ti kegyelmes jóságtokra.
3330 32    |                 kijártam minden délelõtt a tizennégy-tizenöt éves gyermekek
3331 32    |          lándzsát vessek, és megtanuljam a hadilovaglást.~Persze csak
3332 32    |            megmutattak az íjhúrsodrástól a ló hátán való megfordulásig.
3333 32    |              megfordulásig. De különösen a kürtjeleket kellett jól
3334 32    |           cselekedetre volt kürtjel. Azt a hunok gyermekkoruktól hallották,
3335 32    |         tapasztaltam az elsõ napon, hogy a lovaktól is kellett tanulnom.
3336 32    |               valamennyi: melyik kürtszó a rohanj! Melyik a kanyarodj!
3337 32    |                 kürtszó a rohanj! Melyik a kanyarodj! Melyik a megállj! -
3338 32    |               Melyik a kanyarodj! Melyik a megállj! - s más efféle.
3339 32    |                 efféle. Legjobban persze a zabrahívót értik.~No, nehéz
3340 32    |                értik.~No, nehéz tudomány a hunok hadilovaglása. Véltem
3341 32    |                  nyergeletlen lovon azok a vad futtatások, ugratások,
3342 32    |                 fordulások, amiket aztán a hunok mezején kellett tanulnom...,
3343 32    |                nyaktöréssel fenyegettek.~A rohanásra mindig sûrû csapatban
3344 32    |                tova-tovább kiszélesedett a raj, mint a legyezõ. Az
3345 32    |                kiszélesedett a raj, mint a legyezõ. Az ellenség többnyire
3346 32    |           nyírfaliget volt, amelyet arra a célra ültettek oda.~A ligetnél
3347 32    |               arra a célra ültettek oda.~A ligetnél ki kellett lõnünk
3348 32    |               ligetnél ki kellett lõnünk a nyilakat, s a kürtszóra
3349 32    |             kellett lõnünk a nyilakat, s a kürtszóra hirtelen megfordulnunk
3350 32    |      megfordulnunk és vissza­vágtatnunk.~A csataviselt tanítók magyarázták
3351 32    |             külön, hogy az igazi harcban a lóval való parancsolni tudás
3352 32    |             lóval való parancsolni tudás a fõ tudomány. Az ellenség
3353 32    |            ellenség megszakadozik, mikor a futó hunoknak merészkedik
3354 32    |                 azután szemberugaszkodni a nyilaktól megzavart ellenségnek,
3355 32    |                 lándzsát dobni rájuk, ez a harcosnak a fõ tudománya.
3356 32    |              dobni rájuk, ez a harcosnak a fõ tudománya. A többi aztán:
3357 32    |                harcosnak a fõ tudománya. A többi aztán: kard, csákány,
3358 33    |              meglátogattam Bial táltost.~A táltosok ott sátoroztak
3359 33    |               pap lakik. S valamennyinek a bejárata elõtt egy kicsiny
3360 33    |               pecsenyeszagok lengedeztek a sátorok során. Hát persze:
3361 33    |                  persze: az áldozatállat a papé. Ha más költi el, akkor
3362 33    |            gyerek, melyik sátorban lakik a tudós Bial táltos?~- Amoda
3363 33    |            táltos?~- Amoda átal, ahun az a fehér gödölye ugrál.~- Köszönöm,
3364 33    |            Rabnak én nem vagyok pajtása.~A legemeltebb sátorban az
3365 33    |                 Balambér idejében kezdte a papkodást, s bölcs ember
3366 33    |                ott lehetett látni mindig a fõurak között. Ritkás õsz
3367 33    |               szokott gondolkodni. Annak a papnak az a híre volt, hogy
3368 33    |           gondolkodni. Annak a papnak az a híre volt, hogy belelát
3369 33    |                  híre volt, hogy belelát a jövendõbe. De nem szabad
3370 33    |                   mert ahány igét elárul a jövõbõl, annyi napot veszít
3371 33    |                 annyi napot veszít abból a száz évbõl, amely neki ki
3372 33    |             amely neki ki van mérve ezen a világon.~A sátort csupa
3373 33    |                van mérve ezen a világon.~A sátort csupa fehér lóbõr
3374 33    |          valamennyi táltosnak olyan volt a sátora, csakhogy az övé
3375 33    |              ernyõk is voltak az elején.~A sátor elõtt sok gyermek
3376 33    |                unokája. Vidám lármájukat a vak ember napestig hallgatta,
3377 33    |          napestig hallgatta, mosolyogta.~A papi sátorok körben álltak
3378 33    |               sátornak megvolt mindennap a maga dolga, látogatója.
3379 33    |             különöset.~Az öreg Káma volt a fõpap és fõlátó, viharcsillapító,
3380 33    |         rátevésével életre tudta kelteni a fölakasztottakat. A vihar
3381 33    |              kelteni a fölakasztottakat. A vihar elcsendesült, ha bûvös
3382 33    |                vállas, hetvenéves ember. A hangja dörgõ, a tekintete
3383 33    |        hetvenéves ember. A hangja dörgõ, a tekintete olyan erejû, hogy
3384 33    |              tekintete olyan erejû, hogy a levegõben megállította az
3385 33    |               ellenség nyilait úgy, hogy a nyilak ártalom nélkül estek
3386 33    |                  ártalom nélkül estek le a földre. Ha Isten is úgy
3387 33    |                  Ha Isten is úgy akarta.~A fiatal Zobogány volt a fõimádkozó
3388 33    |                   A fiatal Zobogány volt a fõimádkozó és énekes. Hangja
3389 33    |                énekes. Hangja erõs, mint a kürtszó, s éneke velõkig
3390 33    |                   víg, szõke ember) volt a tûz papja és a népnek íródeákja.
3391 33    |               ember) volt a tûz papja és a népnek íródeákja. Ha levél
3392 33    |            kellett valahova, õ rótta föl a buta hun betûket. Persze
3393 33    |                  csudásat. Mondták, hogy a tüzes követ a markába veszi,
3394 33    |              Mondták, hogy a tüzes követ a markába veszi, de hát az
3395 33    |                szemveréseket gyógyított. A közrendû hunok temetésén
3396 33    |          közrendû hunok temetésén õ volt a sirató, lakodalmakon a szerencsekérõ.
3397 33    |              volt a sirató, lakodalmakon a szerencsekérõ. Áldozásoknál
3398 33    |                  tartotta kanálban, amíg a fõpap imádkozott.~Bucsa
3399 33    |                 Bucsa táltos gyógyította a szembajokat. Áldozásokkor
3400 33    |             fejét, s tûzte póznára, hogy a rossz szellemek elijedjenek.~
3401 33    |                 elijedjenek.~Bial táltos a csonttörések összeragasztásának
3402 33    |                  összeragasztásának volt a mestere. Áldozásokon õ fogta
3403 33    |                  az oltár alá az üregbe, a Gonosznak.~Sármánd a nehéznyavalyát
3404 33    |             üregbe, a Gonosznak.~Sármánd a nehéznyavalyát gyógyította
3405 33    |        fegyverbûvölõ, ellenségátkozó. Ha a csecsemõre vizet csöppentett,
3406 33    |         csöppentett, bizonyos volt, hogy a szemverés nem fog rajta.~
3407 33    |                  nem fog rajta.~Damonogh a szüléseknél imádkozott,
3408 33    |              menõ embereknek áldotta meg a nyilait. A szeretõknek tanácsot
3409 33    |        embereknek áldotta meg a nyilait. A szeretõknek tanácsot adott.
3410 33    |              szeretõknek tanácsot adott. A forgószelet kézlengetéssel
3411 33    |                 ájtatos, púpos vénember, a lovak és más háziállatok
3412 33    |              szere, amellyel ha bekenték a ló száját, a harcban lerántotta
3413 33    |                 ha bekenték a ló száját, a harcban lerántotta az ellenséget
3414 33    |                 lerántotta az ellenséget a lováról, és eltiporta.~A
3415 33    |                 a lováról, és eltiporta.~A többi is mind tudott valamit,
3416 33    |            akinek valami ne lógott volna a nyakában, persze a köntös
3417 33    |                 volna a nyakában, persze a köntös alatt. Még a ma született
3418 33    |               persze a köntös alatt. Még a ma született kisgyermeknek
3419 33    |                   piros fonalat kötöttek a kezecskéjére, hogy a rossz
3420 33    |            kötöttek a kezecskéjére, hogy a rossz szellem ne árthasson
3421 33    |                 persze csak nevettem azt a vallást. Fiatal fej könnyen
3422 33    |              azonegy csillagra igazodik. A csillag neve nekünk: Theosz.
3423 33    |             csillag neve nekünk: Theosz. A gótnak: Gut. A hunnak: Isten.~
3424 33    |                   Theosz. A gótnak: Gut. A hunnak: Isten.~Bial táltos
3425 33    |                     fufnyázott rám vígan a táltos.~- Én volnék, uram -
3426 33    |              hogy még egyszer kifejezzem a hálámat.~- No, derék! De
3427 33    |                   gyerekek - kiáltott be a sátorba -, párnát hozzatok
3428 33    |           Hallottam már rólad - mondotta a kezét nyújtva. - Priszkosz
3429 33    |            Persze körösztény vagy, mint, a görögök valamennyien.~-
3430 33    |               akik Jézus szívével néznek a más vallásúakra is.~- Hogyan?~-
3431 33    |              embert bele kell foglalnunk a szeretetünkbe.~- Nagy és
3432 33    |               lógó bajuszú ember volt az a Zobogány. Úgy harmincöt
3433 33    |                     Mindig jön egy-kettõ a visszatérõ haddal - felelte
3434 33    |             haddal - felelte Zobogány -, a rabokat kísérik. Aztán próbálkoznak
3435 33    |              kísérik. Aztán próbálkoznak a hunokkal is. De nem sokra
3436 33    |                nem sokra jutnak. Mihelyt a hun azt hallja, hogy ne
3437 33    |                 más térítõk is: keletrõl a sárgák, akik arra tanítják
3438 33    |               sárgák, akik arra tanítják a hunt, hogy ne kívánjon semmit,
3439 33    |                ne akarjon semmit. Az még a raboknak se kell.~- És -
3440 33    |           volna-e tudnom, hogy nektek mi a véleményetek a harcról?~
3441 33    |                 nektek mi a véleményetek a harcról?~Egy hun asszony
3442 33    |            Nyolcéves fiúgyermeket hozott a hátán. Bial táltost kereste.
3443 33    |            táltost kereste. Tehén hágott a gyermeknek a lábára.~A sátorból
3444 33    |                Tehén hágott a gyermeknek a lábára.~A sátorból padot
3445 33    |            hágott a gyermeknek a lábára.~A sátorból padot hoztak ki,
3446 33    |                 hoztak ki, s ráfektették a kis szenvedõt. Nemigen jajgatott.
3447 33    |               Tapasztalásból tudom, hogy a csonttörés nem fáj az elsõ
3448 33    |              elsõ napon.~Zobogány felelt a kérdésemre:~- Hogy mink
3449 33    |                  Hogy mink minek ítéljük a harcot? Kell az, öcsém.
3450 33    |                nem kellene, nem volna.~- A rosszra mondod-e, uram,
3451 33    |               mondod-e, uram, hogy kell?~A pap vállat vont:~- Mi a
3452 33    |                  A pap vállat vont:~- Mi a rossz? A jónak az anyja.
3453 33    |               vállat vont:~- Mi a rossz? A jónak az anyja. Minden,
3454 33    |                 az anyja. Minden, ami jó a világon, valami rosszból
3455 33    |             valami rosszból születik. Ha a keresztény hitet valljuk,
3456 33    |              valljuk, bele kell szórnunk a Tiszába minden fegyverünket.
3457 33    |             beleszórjuk, holnap kiirtják a hun népet. Maguk a keresztények
3458 33    |              kiirtják a hun népet. Maguk a keresztények irtják ki.
3459 33    |             igazán nincs se jó, se rossz a hun népre ezen a világon.~-
3460 33    |                se rossz a hun népre ezen a világon.~- De gondoljuk
3461 33    |                  minden nemzet elfogadja a keresztény vallást.~- Lehetetlen!~-
3462 33    |                 ezt, hogy ellene mondjak a szavadnak, hanem csak hogy
3463 33    |              lehetnének meg nemzetek is? A nemzet is egyes embereknek
3464 33    |               nemzet is egyes embereknek a nagy csoportja.~- De az
3465 33    |                  De az emberi faj ma még a gyerekkorát éli. Hol láttál
3466 33    |              verekedik? Minden verekszik a teremtett világban. Az erõs
3467 33    |                 Az erõs föléje kerekedik a gyengébbnek. Viaskodás az
3468 33    |                vagyunk állatok.~Behunyta a szemét, s mosolyogva hümmentett
3469 33    |                hol az egyik állatot, hol a másikat?~- Nem én, uram.~-
3470 33    |              prédalesõk, hálófonók, mint a pók?~- Ismerek.~- Nem ismersz-e
3471 33    |          olyanokat, akik gyûjtenek, mint a hörcsög, akik vérengzõk,
3472 33    |              oroszlán, vagy gyávák, mint a nyúl, vagy szolgálatra valók,
3473 33    |                  szolgálatra valók, mint a ló, vagy alattomosak, mint
3474 33    |                   vagy alattomosak, mint a kígyó? Mi egyéb ez, ha nem
3475 33    |              maradvány az elõbbi életnek a természetébõl?~- De mire
3476 33    |                  mire volna ez jó, uram, a léleknek ez a minden testen
3477 33    |                  jó, uram, a léleknek ez a minden testen való átutazása?~-
3478 33    |                 értelmünk erõsödik, mint a növekvõ csillag fénye. Minden
3479 33    |                   megújult erõkben élünk a következõ vedlésig. Aztán
3480 33    |                 élet: mozgás. Mozog maga a Teremtõ is szüntelenül.
3481 33    |            világosabb az értelmünk, jobb a szívünk, nemesebb a kezünk.~-
3482 33    |                 jobb a szívünk, nemesebb a kezünk.~- De én nem emlékszem
3483 33    |                vajon errõl is papolsz-e?~A táltos vállat vont:~- Nem
3484 33    |                vállat vont:~- Nem értené a nép. Hiszen te sem érted,
3485 33    |                  ezeréveknek elmúltával. A népnek ma még bûvölés kell
3486 33    |            bûvölés kell és jelek, amiket a testi szem láthat. A lelki
3487 33    |              amiket a testi szem láthat. A lelki szem, az még nem nyílt
3488 33    |                   Félbe kellett hagynunk a beszélgetést, mert Bial
3489 33    |                mert Bial táltos föltette a bûvös süveget, s áhítatosan
3490 33    |               egy fekete táblás könyvbõl a gyermekre.~ ~
3491 34    |                meghalt. Asszony ül utána a trónra: Pulheria.~Atilla
3492 34    |                nem várta meg Pulheriának a követeit: pocakos Eszlásznak
3493 34    |                 ülnie, hogy lelovagoljon a Márvány-tenger mellé. Kiválogatták
3494 34    |              mellé. Kiválogatták ezúttal a legmorcosabb képû embereket:
3495 34    |                  bikafejû Mácsát, de még a csatlós szolgák közül is
3496 34    |                azokat vitték el, akiknek a pofája láttára még a lovak
3497 34    |             akiknek a pofája láttára még a lovak is meghõkölnek a görög
3498 34    |               még a lovak is meghõkölnek a görög földön.~Atilla izenete
3499 34    |           izenete csak ennyi volt:~Ha ez a követség nem hozza el Krizafiosz
3500 34    |              mindig csak aranyat küldtek a Krizafiosz feje helyett.