Part
1 2 | A manó tudja, hogyan és miért kezdett tetszeni, de tetszett.
2 2 | szállnak belõle elõ? És miért más minden sugár? Miért
3 2 | miért más minden sugár? Miért hideg ebben a percben? Miért
4 2 | Miért hideg ebben a percben? Miért meleg a másik percben? Jégnek
5 4 | megjegyzése. Nem tudom, miért.~Emõke letelepedett a bölénybõrre,
6 5 | vigyem el én.~Nem tudom, hogy miért nem ütöttek meg a szemtelenségemért.
7 5 | voltam, arra gondoltam, hogy miért ne nézném meg még egyszer
8 5 | fölemeli a fejét.~Láttam, miért állott meg: a cselédet várta.
9 5 | várta. Talán hogy megszidja: miért késett a munkájával? Talán
10 8 | után.~Akkor láttam csak, miért olyan irdatlanul nagy Atillának
11 8 | háborúból.~- Hát te - kérdem - miért nem mentél velük a háborúba?~-
12 9 | Késõbb hallottam, hogy miért tüntetik ki annyira azt
13 9 | nézett reám, nem tudom, miért.~Amint Atilla közeledett,
14 9 | Komoly volt. Nem tudom, miért.~ ~
15 11| üdvözölsz? Hogyan kerülsz ide? S miért váltál hunná?~Mert sokféle
16 11| Megállt és mosolygott:~- Miért kérdezed mindezt?~- Azért -
17 11| fõurak maguknak tartják meg. Miért? Sokféle okból. Az egyik
18 11| hazatérned is.~- Akármikor.~- Miért maradtál akkor a barbárok
19 11| Zéta!~S gondolkodtam, hogy miért igazította meg a fátyolát.
20 12| volna. Azután megszólalt:~- Miért írtál hervadt virágot? A
21 14| kösöntyûk, násfák, gombok. Hogy miért tartotta azt a sok kincset
22 14| egy ordináré fazékban, és miért nem valami ezüstkupában
23 17| tõled. Nem mondhatom meg, miért, de igen kérlek: ne vádolj
24 22| Minek ez a sok arany? Miért hoztad? - kérdezte komor-hidegen.~-
25 22| Világos volt már, hogy miért követelte annyira a szökevényeket,
26 22| fel a szemem arra is, hogy miért tiltotta meg Eszlász, hogy
27 22| hogy a pénzünket költsük. Miért voltunk az õ vendégei? Kelepce
28 24| Neveletlen barom!~Elámulok:~- Miért?~- Bejössz: nem köszönsz.
29 26| susotolta:~- Hogy kerültél ide? Miért jöttél vissza?~A ruhájából
30 26| állott ottan egy rúdon.~- Miért jöttél vissza? - ismételte
31 26| akartad?~- Én magam.~- De hát miért? Szabad voltál te. Apám
32 26| szigorún.~- Nem értelek. Miért cselekedted?~- Csupán azért -
33 28| volna, hogy megkérdezze, miért mondom magamat szerencsésnek,
34 28| magamat szerencsésnek, és miért boldogtalannak. De õ ehelyett
35 28| megszigorodott, akkor láttam, hogy miért viselnek a hunok szõrös
36 31| azonban tovább könyörögtem:~- Miért tagadod? Téged az igaz szó
37 35| Ott is fogva tartják.~- És miért tartják fogva?~- Azért,
38 35| kráter. Csáthra nézek, hogy miért nevetnek. Csáth a kezével
39 35| méreg, hogy nincs okunk miért csatolnunk fegyvert. Végre
40 38| mondhatnátok-e meg, uraim, hogy miért nem visz bennünket Átilla
41 38| Rómában.~- De hát akkor miért áll elõ Aéciusz?~Ruszti
42 38| Aéciusz?~Ruszti mosolygott:~- Miért? Azért, mert azoknak is
43 41| csatlakozik hozzánk, de ki tudná, miért, késõbb mégiscsak Aéciuszhoz
44 42| felelte:~- Nem.~- De hát miért nem izensz?~- Minek?~- Csege -
45 43| mellettem Bial táltos.~- Miért volna rossz jel? - fordultam
46 44| gyûlölték az osztrogótokat, hogy miért nem tartottak velük, mikor
47 45| küzdünk itt, s nem tudjuk, miért. De van, aki tudja. Engem
48 48| a nap szembesüt?~De hát miért nem támad a római? Nekik
49 49| barázdás, mint a sárgadinnye.~- Miért? - kapok a szón.~Mert mindent
50 49| hogy a két küzdõ sereg miért halad éppen északnak. Mintha
51 49| mintha mondaná: „Hunok, miért vesztegeltek? Van-e, aki
52 49| táborba, hogy megnézzem, miért ömlik úgy a vér az arcomról.
53 50| segítségére, merrõl-felõl. Miért elegyedett ma a csatába?~
54 50| gondolat elbágyasztott.~De miért is fekszek én itt vérben,
55 51| szárítja a hõség.~De hát miért nem mozdulnak már?~Bizonyosan
56 55| felelém -, hazautazok.~- Miért jöttél haza?~- Az az én
57 55| Dzsidzsia.~Vállat vontam:~- Miért imádkozott? Mije vagyok
58 56| Rika asszony megrándult.~- Miért kímélte meg? Mért nem ült
59 57| hogy mit vétettem neked. Miért gyûlölsz engem?~- Én?~-
60 57| És a szeme elnedvesült.) Miért?~- Magad szégyenítetted
61 63| Kamocsának a csutorájából.~- Miért hoztad el a kürtödet? -
62 64| ez szinte felbõszített.~- Miért?~- Csak. Kérlek, esedezek.
63 64| az egyet tedd meg!~- De miért? Az okát mondd.~- Az éjjel
64 64| kerengtek a fejemben.~Mégis hát miért öltözött az a leány a ruhámba?
65 64| kezét a koporsó felé:~- Miért hagytál el bennünket, Átilla?
66 64| teremtett világban sehol! Miért hagytál el bennünket, Átilla?~
67 64| fölkelõ nap az éjszakából. Miért térsz vissza, Átilla, a
68 65| és sötétek a paloták is.~Miért sötétek a paloták? Máskor,
69 65| még nagyobb tort látok. Miért maradt el? Talán nem tudták:
|