Part

 1 4 |               neve: Zsadán.~Az özvegy királyné még azon éjjel megtudta,
 2 5 |         valami ötvenlépésnyire állt a királyné házától, és keskeny, kis
 3 5 |           sarára.~A virág elég volt a királyné lépcsõjéig. Megálltam. Az
 4 6 |               kérdezte:~- Mit szólt a királyné? Szívesen fogadta-e a virágot?~
 5 6 |           akit hazugnak ismertem.~- A királyné - feleltem, elnézve a feje
 6 7 |           vizében.~Aztán hát: lóra!~A királyné palotája elõtt haladtunk
 7 7 |      haladtunk el. De persze én nem a királyné palotáját néztem. Csáthék
 8 9 |              készült ernyõt tartott a királyné fölé. A kocsi széle körös-körül
 9 9 |             volt mindenki szemének.~A királyné mellett lovagló tündérek
10 9 |          vonul be az asszonyhad. Rika királyné aranyozott rédájában az
11 10|          írtál.~Olvastam.~Mikor a hun királyné környezetét írom le, azt
12 12|               Mozdultam örömmel.~Rika királyné a fõ az asszonyok kõzött.
13 12|               lehet, hogy más volt. A királyné a terem közepén ült alacsony
14 12|           talán kókuszrostból való. A királyné körül valami hat nõ ült
15 12| elnagyobbodott.~A leányok nevettek. A királyné is odanézett és elmosolyodott.~-
16 12|          ügyes vagy, fiú! - dicsért a királyné.~És Priszkosznak is tolmácsoltatta:~-
17 12|            nézett rám meleg szemmel a királyné.~- Ezerfélét, felséges asszonyom -
18 12|         emberrel.~- Hát jó - mondta a királyné -, egy órára megfosztom
19 12|              is virágot írj - szólt a királyné.~Csodálkoztam a kívánságán.
20 12|       rajzoltam.~Ismét elvették, és a királyné köré ülve és térdelve csodálták
21 12|              fiam - szólt jóságosan a királyné. - Holnap gyere el megint,
22 13|             takarni a foga hiányát.~A királyné is mosolygott. Elkapta a
23 14|              férfi rabszolga futott a királyné palotájáig.~Nekem is egyszerre
24 14|          odakötöttem egy oszlophoz.~A királyné csak harmadmagával ült a
25 14|          tartotta azt a sok kincset a királyné egy ordináré fazékban, és
26 14|        fényesítették mind a hárman.~A királyné is. Egy széles aranyöv volt
27 14|           ennyi kincset? - kérdezte a királyné, mikor a mûvészi övre rábámultam.~-
28 14|               vannak nekem - mondta a királyné -, de mintha világosodna:
29 14|             megértettem aztán, hogy a királyné az új asszonynak választ
30 14|          Akkor ajándékozza majd meg a királyné.~Rika királyné csöndes és
31 14|             majd meg a királyné.~Rika királyné csöndes és szomorgó természetû
32 14|            járt, akkor a királynét.~A királyné egyszer oldalt ült felém,
33 14|        természetû volt, mint vidám.~A királyné gyönyörködve nézett egy
34 14|           termetükben hiba nincsen.~A királyné szólt az ajtónálló nõnek:~-
35 14|              De sokáig idõzött ott. A királyné be is szólt neki:~- Emõke,
36 14|              gyermekem - mosolygott a királyné. - Legyen olyan szép az
37 14|            Dalolj, Emõke - mondotta a királyné -, ma jó napom van, hadd
38 14|                s a feje lecsüggedt. A királyné szeme is könnybe lábadt.~-
39 14|         voltak a szüleid - kérdezte a királyné -, és ki tanította a kezedet
40 14|         apádat, anyádat? - kérdezte a királyné.~- Nem, felséges asszonyom.
41 14|               néztek rám. Emõke is. A királyné szemöldöke között ráncot
42 14|         lábakkal a rabszolgapiacon.~A királyné szeme elborult. Amint ott
43 14|         eldermedtem az ijedtségtõl.~A királyné fölkelt, és bement az ágyasszobájába.
44 14|       kijönnek?~Nem mehetek el, míg a királyné el nem bocsát, vagy míg
45 14|         valaki azt nem mondja, hogy a királyné ma már nem parancsol többé
46 15|                                  15~A királyné másnap nem fogadott.~Pedig
47 15|             Egy percre megálltak Rika királyné palotája elõtt, és valamit
48 15|       következõ napon, délelõtt, Rika királyné tiszttartója, Ádám úr járt
49 15|          urakat ebédre. Az ebéd nem a királyné palotájában volt, hanem
50 15|            tudott mondani, hogy a hun királyné aranyos asszony. Pulheria
51 15|     Szabad-Görögöt is meglátogatta.~A királyné nem fogadta õket. A feje
52 15|           léptetett.~A fáklyások Rika királyné palotája elõtt állottak
53 20|                Hozzátettem a kettõt a királyné pénzébõl. A bõrzacskóval
54 21|             fiánál is annyit. Tõlem a királyné erszényét meg a Csáthnak
55 26|           áramlott reám, amelyet Rika királyné palotájából ismertem.~S
56 38|     apróságokat hozott az az ember. A királyné mind megvette. Van ott pénz,
57 56|         délelõtt csakugyan hívatott a királyné.~Én már akkorra el is készültem.
58 56|       féltérdemre ereszkedve vártam a királyné megszólítását.~- Teremtõ
59 56|               Teremtõ Isten - szólt a királyné a kezét összecsapva -, te
60 56|             tett maga alá, s háttal a királyné kerevetének támaszkodott.
61 56|                hogy a tréfás nõ Écska királyné, a szõke leány meg nem ért
62 56|            mindenütt - komolykodott a királyné. - Ég és föld, minden szerencsétlenséget
63 56|             volna õket, felszöktek. A királyné is fölkelt.~- Gyászban? -
64 56|             hírt hoztál? - kérdezte a királyné. - Rómában vagytok-e már?~-
65 56|    megváltozott az az asszony! Igazán királyné volt. Akkor értettem, hogy
66 56|           Mondd csak - kérdezte Écska királyné -, milyen ember az a pápa?~-
67 56|             tiszttartó megérkezett. A királyné bevonult vele és Écskával
68 64|               anyja, talán valamelyik királyné? Talán nem jelöltek neki