Part
1 1 | vertek: „Nesze! nesze! Kell pofon? Nesze!” Ó, uram,
2 1 | Egypár nap múltával oda kell utaznunk.~Leült, és maga
3 2 | az embert. Mikor házban kell hálnom, úgy érzem, mintha
4 2 | Akinek megjelenik, meg kell halnia.~Ismét az anyjához
5 3 | hogy negyedórára, s meg kell fordulnia Konstantinápolyból.~
6 7 | találkozom vele. De látnom kell õt, ha el is veszítem a
7 7 | a gazdám nyomait! Látnom kell, ha Deél sorsára jutok is,
8 7 | sorsára jutok is, látnom kell még egyszer!~Három óra hosszat
9 8 | délre itt lesz, és nekem kell fogadnom.~Õ már királynak
10 9 | az ebéden, mert jelentést kell mondania Atillának a hadjáratról
11 12| délelõtt itt ül. Neki nem kell tanácsos. Meghallgatja a
12 15| a sátorba. Most Sugárkát kell elaltatnom.~Akkor láttam,
13 17| Bármennyire szeretlek is, uram, el kell szakadnom tõled. Nem mondhatom
14 18| Eszlász -, nektek mindig itt kell lennetek a réven! Hol a
15 22| sok cseléd és sok barom kell az ilyen útra. Hol lovat
16 22| az ilyen útra. Hol lovat kell venni, hol ökröt. Aztán
17 22| fizetésem, és nekem tolmácsolni kell, amit mondanak. Én csak
18 22| már a gyilkosság elõtt is kell pénz: a testõröket meg kell
19 22| kell pénz: a testõröket meg kell vesztegetnem.”~„Azt úgyis
20 22| És Vigilásznak beszélnie kell. A szerencsétlen minden
21 22| Aztán Atillához fordult:~- Kell neked ez a rabszolga, uram?
22 23| mimiattunk.~- Lóhúst is kell itt ennem?~- Nem erõltetik
23 27| selyemágyon? Itt azt is meg kell szoknod.~És röhögtek.~-
24 29| ebédel, akkor csak éjfél felé kell eléje mennem. Hát az olyan
25 31| ápoltak.~A cselédek... Itt meg kell állanom. Azok a cselédek
26 31| hazugság magunk védelme. Kell. A férfi fegyvert visel
27 31| Nem bánom, akármennyit kell is szenvednem. Nem élhetek
28 32| Véltem elõbb, hogy nem is kell tanulnom lovagolni: Konstantinopolisz
29 33| hogy minden embert bele kell foglalnunk a szeretetünkbe.~-
30 33| semmit. Az még a raboknak se kell.~- És - kérdeztem alázatosan -,
31 33| minek ítéljük a harcot? Kell az, öcsém. Ha nem kellene,
32 33| rosszra mondod-e, uram, hogy kell?~A pap vállat vont:~- Mi
33 33| keresztény hitet valljuk, bele kell szórnunk a Tiszába minden
34 33| mozognia, alkotnia, küzdenie kell. Minden formában, csakhogy
35 33| A népnek ma még bûvölés kell és jelek, amiket a testi
36 35| ajtó mellett. Várakoznunk kell, míg Kamocsa beszél. Az
37 35| mit feleljek? De felelnem kell azonnal.~- Csak arra emlékszem,
38 35| oroszlán vagy, akit arannyal kell etetniük, különben széttéped
39 41| szekercések: sok lónak sok víz kell.~Az elhelyezkedés közben
40 41| Atilla -, de a hadnak élelem kell.~S háromezer üres szekeret
41 42| akikkel te élsz: velem kell töltened néhány napot. A
42 42| háborúban! Csak a réztarajt kell beborítani egy darab posztóval
43 42| bõrrel, s egy vagy két toll kell reá, akkor aztán a hunok
44 49| támadásra készülést - el kell a csatát fogadniuk.~Hideg
45 49| szétrugódnak. Ugyancsak kell a két térdemet szorítanom,
46 49| a harcban csak az urára kell vigyáznia. A nagy pajzzsal
47 49| balsó dárdát és ütést neki kell fölfognia. A nyomában mi
48 49| bástyázza el õket. Kanyarodnunk kell, hogy ismét hozzájuk férhessünk.
49 49| a dereka a hadnak?~Arra kell lennie, amerre Atilla vezet.~
50 49| megfordulnak, rántani se kell õket, értik a jelet: megfordulnak,
51 50| elõttem:~- Káá-ká...~- Mi kell, pipikém? - rebegtem. -
52 50| Te kis rongyos ördög! Víz kell? Nekem sincs.~S föl akartam
53 50| könnyeimet is letöröltem. Ki kell jutnom innen akárhogy is!
54 51| mintha ólomból volna. Össze kell szednem minden erõmet, hogy
55 51| felém áll. Csak a kezemet kell kinyújtanom. De még így
56 51| De még így is csavarnom kell egyet rajta, hogy kivegyem
57 53| szívesen fõzet többet. Ha ruha kell, szóljak.~Egyszer aztán
58 53| Emõke csak egy van.~- Át kell ezen jutni, fiam, mint a
59 54| Még az éjjel Párizsba kell mennem. A püspök úr papokat
60 58| leültettek engem, itt meg állva kell beszélnem.~A fél lábamat
|