Part
1 1 | rabszolga is, amelyik örökre le van kötve az urához. Én
2 2 | a fejedelem: fel is út, le is út.~S otthagytak bennünket.~
3 2 | Szõnyeggel vagy kendõvel borítják le, s nincs rajtuk semmi díszítmény.
4 4 | mindenfelé.~Alig verjük le a sátorfákat, nagy szél
5 8 | mondották.~Hol sátorozzunk le?~A vezetõink be akartak
6 8 | nézve, széles utca nyílik. Le lehet rajta látni egy fûzfaerdõig.
7 8 | Intett, hogy ne szálljunk le. Mert tiszteletünk jeléül
8 8 | Mert tiszteletünk jeléül le akartunk szállni a lovunkról.~-
9 8 | is láttam. Akkor szállt le a paripájáról. Egy rabszolga
10 9 | millióinak kara hangzik le a földre.~A fõvezér háza
11 10| királyné környezetét írom le, azt a részt szinte szavalva
12 11| ruha lengett rajtuk. A nõk le voltak fátyolozva. Az egyik
13 11| lovat, láttam, hogyan fordul le a lovasa, s hogyan hurcolja
14 12| saru sárgállott. A haja le volt eresztve angyalosan.
15 12| elsõ a rajz: ki rajzolja le?~Láng futott át rajtam.~-
16 14| képzeletükbeli görög nõnek.~Azután le kellett rajzolnom a hajviseleteket.
17 14| ázott. A süvegük karimája le volt fordítva. Sisakban
18 16| hátha véletlenül esett le? Hátha csak egy gyerek hajította
19 21| parancsára várnak.~- Szálljatok le tízen! - rendelkezett Eszlász.~
20 22| asztallábat. Mindent. Akkor, hogy le is ült végre, Krizafiosz
21 32| énnekem minden új volt. Le kellett jegyeznem, s otthon
22 33| nyilak ártalom nélkül estek le a földre. Ha Isten is úgy
23 33| szembajokat. Áldozásokkor õ vágta le az állat fejét, s tûzte
24 33| nem vagyok rá méltó, de le kellett ülnöm.~Zobogány
25 34| föl. Lehet, hogy Csáth is le akart kötelezni magának
26 38| hogy jobban nem lehet, le délnek fordulunk: elzúzzuk
27 38| dolgozz a kutyának: nyesd le, és akaszd a nyergedre.
28 40| hadat átvigye?~- Vágjátok le az erdõt! - parancsolta
29 41| zaj csak este csillapul le. Az éjjeli csöndben kihallatszik
30 42| közületek latinul? - kiáltják le a papok.~Találkozik olyan.
31 42| vagy hogy fejestül vette le. A sisak a szemünkbe ötlött
32 46| lombos-leveles nyírfát ásnak le, s annak a tövéhez bunkózzák
33 46| Ellenséges bûvölés cél elõtt le ne ejtse, cél fölött el
34 46| tajtékzó szájjal rogyik le a terem közepén.~A táltosok
35 46| hun... lel... kek... ve... le... tek... har... col...
36 47| is csak ruhástul heverj le. A kardodat se tedd le.~
37 47| heverj le. A kardodat se tedd le.~Belenyúlt a ládába, s két
38 49| Az oltárnál most szúrják le az áldozatokat.~Atilla megáll
39 49| burgund zsákként fordul le a lováról.~Nincs idõm, hogy
40 49| hun hátra hanyatt fordul le a lováról. Ahogy a csákánya
41 49| Egyik hun a másik után omlik le a lóról. A többi, aki hozzájuk
42 49| mint a sündisznó. Dõlnek le lovastul.~- Csákányt elõ!~
43 49| vannak felém. Mennyit verek le közülük, nem tudom, de a
44 50| Gyõzünk-e? Mért szállt le Atilla a küzdõk közé? Õ
45 51| magányosan. Vállban csapta le valaki. Az ujján aranygyûrû.
46 55| Ott.~Erre meg nekem esett le az állam.~A hun hozzám evezett.
47 55| érzések hánykolódtak bennem, le nem írhatom. A szívem hol
48 56| neki egy széket, vagy ülj le a szõnyegre. Hiszen ebben
49 56| legnagyobb városát igázza le, és alázza adófizetõvé.~-
50 60| kutyák?~Ha a többi becsüs le nem fogja, bizony közénk
51 60| többnyire Dzsidzsia kísért le a mécsessel a lépcsõn, és
52 61| de Atilla azzal szoktatta le õket, hogy közbevágott:~-
53 62| mulatságos levél volt. Le kellett festenem, hogy mennyit
54 64| egyszer én egy rózsát dobtam le neked az ablakból. Fölvetted
55 64| vagyok. Parancsolj.~- Vesd le azt a gyászruhát, és add
56 64| összehasogatottan fityegett le róluk, s az arcukat nem
57 64| egy táborba szállott volna le az égnek minden csillaga
58 64| már lenniük.~Várok. Már le is szálltam a fáról. A hold
59 65| Nem tudom, mikor szálltam le a lovamról. Ki mit beszélt
|