Part

 1 1 |             raktak a lábamra, aztán azon nevettek. Senki se büntette
 2 2 |            láttunk a telep mellett, azon állapodtunk meg. S kis ideig
 3 4 |        vagyunk, mi járatban forgunk azon a vidéken.~Tõle tudtam meg,
 4 4 |              Az özvegy királyné még azon éjjel megtudta, hogy miféle
 5 6 |           lélekkel, hogy ebédeljek.~Azon az éjjelen rosszul aludtam.
 6 6 |       elhallgatott, elaludt.~Én meg azon gondolkoztam: miket hazudjak
 7 7 |        érinthessem.~Nem felelt. Tán azon tûnõdött, hogy mit feleljen?~
 8 8 |        követei voltak. Idegenek. De azon a végtelenül sík hun földön
 9 8 |       Embernek a kardja nem gyõzhet azon.~- Micsoda „Isten kardja”?~-
10 10|  letisztázom szép fehér pergamenre.~Azon a napon annyi volt a jegyeznivaló,
11 12|            én gazdám miket beszélt, azon a napon nem foglalhattam
12 13|       nekiültetett az írásnak, hogy azon melegében lediktálja az
13 13|   kategóriába sorozzam azt, aki még azon a bolond Cerkón se nevetett?~
14 17|       kerekek.~Az én kerekeim, lám, azon forogtak, hogy Szabad-Görög
15 17|          úrnak.~Uram, az úton egyre azon gondolkodok, milyen derék,
16 18|            néztük.~- Mi a néznivaló azon? - dörmögött Eszlász. -
17 22|          persze a császárét nem. De azon túl akármelyiket. Akár ha
18 24|          ajtó mellé.~- Gondolkodtam azon, amit mondtál - kezdte a
19 25|      választott ki. Az volt a Füst. Azon kellett járnom. Mert Csáth
20 27|      soraimat, s talán csodálkoznak azon, hogy nem hagytam ott õket,
21 27|        vályúból evett a disznókkal, azon én nem csodálkozom.~A mai
22 27|          küszöbön, megállt a szemem azon a szegény kis tollas állaton.
23 31|          eltûnõdtem, hogy mi is van azon az arcon, amely engem így
24 32|             utoljára látogatott meg azon a napon. Lebontotta a kérget
25 33|       fõpappal. Elõttük asztalka, s azon tökkulacs meg két ezüstpohár.~
26 33|     Keresztény vagyok - feleltem -, azon keresztények közül való,
27 35|            fénylett elõ a szemébõl.~Azon aggódtam, hogy talán a bolond
28 35|            hogy elmehetek.~A gazdám azon a napon csak estefelé tért
29 36|              A vállukon rézlemez, s azon a szöges csatacsép, amellyel
30 40|            elõször. Csak elbámultam azon az aranytól ragyogó pompás
31 41|        megnyerte segítségül.~Atilla azon a napon komor arccal lépett
32 44|           tanú vagy a levágott fej.~Azon a napon mégis, hogy a tengernyi
33 44|             Azt gondoltam, hogy még azon a napon megkezdjük a harcot,
34 44|        nyilaikat.~Az utolsó parancs azon az estén az volt, hogy a
35 46|           Mindenféle apróság fityeg azon: aranypénzek, ezüstbõl vert
36 50|        lovam ezen a tájon esett el. Azon van borom.~Míg így beszélgettünk,
37 53|       hogyan lehetne átmerészkednem azon a sok farkascsordán, amely
38 55|         pihenõt kértem.~A konyhában azon az estén nagy ünnep volt.
39 57|            ne osszon rám dolgot még azon a napon. Hát ebéd után befeküdtem
40 58|           térdem Katalaun síkját.~S azon este mind csak Csáthról
41 59|            kezet nyújtott.~A várost azon az estén zajos jövés-menés,
42 60| Megcsókolhatod - mondta õ is hunul.~Azon aztán könnyezésig nevettünk.~
43 61|           aki több fiat szült neki.~Azon a télen engem is beszólítottak
44 61|       Valami hatszázan voltak jelen azon a vacsorán. A király feleségeit
45 61|          hanem amint eszébe jutott.~Azon az estén Emõkének nyújtotta
46 62|          elé a tálakat.~Hát mondom, azon a napon is sokat dolgoztam.~
47 63|        tudok nézni minden izgalmat, azon az estén nem bírtam föléje
48 64|          hun fõurak minden éjten át azon tanácskoztak, hogy hova
49 64|          testõr, hogy akinek a neve azon van, ne hagyják el szobájukat
50 65|      hallott énekek voltak azok, de azon az éjen más érzéssel hallgatta