Part
1 Eloszo| világon.~Azután mondják meg majd õk is, hogy ismertek-e engem.
2 2 | nagy barbár várost látok majd és sok vadembert. De bizony
3 2 | lehetõ.~- Hát... ha meglátsz majd engem valahol karóban, arra
4 3 | mondották, feleségül vesz majd egy Écska nevû hun leányt.~
5 6 | hazudjak holnap. Azt mondom majd, hogy rosszat álmodtam:
6 9 | királyfi mégis megmenti majd a nemzetet. A jóslatot nemigen
7 9 | Maksziminosz úr ül. Õ veszi el majd tõled.~Tehát nem szolgáltat
8 10 | Könyv lesz abból. Beteszik majd a császári könyvtárba.~Persze
9 10 | diktál, néha nem. Otthon majd összeolvassuk valamennyit,
10 13 | mondta Maksziminosz -, de én majd megfulladtam nevettemben.~-
11 14 | régieket. Akkor ajándékozza majd meg a királyné.~Rika királyné
12 14 | is mondtam, s megszidnak majd érte? Vagy talán karóba
13 17 | ünnepi tógájába rejtettem. Majd megtalálja otthon.~Nem volt
14 19 | szökevény rabszolga. Hátha majd beszegõdök Csáthhoz, és
15 22 | mondhatok egyebet...~- Nem? Majd meglássuk. - A testõrökre
16 22 | hanem Maksziminoszt küldi majd veled. Az elõkelõ ember:
17 23 | gondolkodva sandított reám.~- Hát majd meglássuk - mondotta, és
18 23 | Konstantinápolyból.~- Kiváltanak majd?~- Nem.~Valamennyien csodálkozva
19 23 | megpihentél-e már?~- Majd éjjel - feleltem. - De nem
20 24 | ha a gazda fölkel, hívat majd.~Hát csakugyan: egy óra
21 24 | Hát - mondotta végre - majd meglátjuk, mire használhatlak.
22 27 | A kezed ugyan uras. No, majd itt megvastagodik.~A másik:~-
23 30 | elbeszélnem a történetemet. Majd alkalommal.~Alighogy eltávoznak,
24 32 | rikkantotta az asszony. - Majd bizony! Kapott egy bornyút,
25 33 | pedig te tanult ember vagy. Majd ezeréveknek elmúltával.
26 34 | mindent a javára mozdíthatok majd a jövendõben.~Mindennap
27 37 | Azok alatt a szolgák hálnak majd: én, Karacs, Nagyfülû-Szabolcs,
28 37 | védjenek!~No iszen, máskor majd meg is legyintettem volna;
29 37 | tartva állott a máglya elõtt, majd Atilla felé terjesztette
30 39 | hogy nem takarékoskodik majd a gelonok vérével.~A harmadik
31 44 | helyén van: ahol azt látom majd, hogy veszedelmes az egészségemre
32 44 | kutyafáját!~S én dolgozok majd legserényebben. A fõ a tanú
33 44 | leggonoszabb.~S így harcolhatnak majd egymással az alánok is!~
34 44 | A rómaiak válogathatnak majd a népfajokban.~- A herulokat
35 44 | kaszás gelonok ültek.~Azok majd csak akkor elegyednek az
36 45 | övékével. Sok vér folyik majd. De a történelem tanulsága,
37 47 | hátukba kerülök. Vigyázz majd a pataknál, ahol nádas.~
38 48 | forgott az az erõ, amely majd délután csatázik.~ ~
39 49 | osztrogótjainkkal küzdenek majd. A frankok, armorikok, burgundiak,
40 54 | viszi az ördög - azután majd elkótyavetyéljük, s az a
41 54 | papokat kért: nem jönnek. Hát majd én hozok. Holnap délutánra
42 58 | kutya.~Tudtam, hogy elmondja majd az anyjának: miket beszéltem
43 58 | térni, de ágyba biztatják:~- Majd Dzsidzsia mesél, a vörös
44 60 | ostromban jeleskedtek, azok majd a rabokban és lovakban válogathatnak.~
45 63 | Nem, erre most nem szólít, majd csak a hadjárat után. Akkor
46 64 | koporsót: senki se tudja majd, hol van Atilla eltemetve.~
47 64 | zordonan -, a temetésre majd öltsétek föl ezt a gyászzsákot.
48 64 | A lovak mellett mentek majd sorjában. Zéta, te vezeted
49 64 | rejtettem. Odatettem a tût is. Majd holnap visszaviszem.~Mikor
|