Part
1 2 | arccal szemlélõdött a sátorok felé.~- Hallod-e, görög - szólott
2 2 | rabbal együtt Atilla sátorai felé.~Füves dombot láttunk a
3 3 | elügetett Atilla sátora felé.~Csodálkoztam, hogy a gazdám
4 6 | éjjelem, se nappalom. Éjfél felé azt gondoltam, javában alszik
5 8 | könnyedén bólintott a követek felé. Éreztem, ahogy végigsiklott
6 8 | haladunk a királyi palota felé, annál díszesebbek és nagyobbak
7 9 | Mikor a homokóra az egy felé pergett, fölfogtam a kis
8 12| kis egy emeletes palota felé, amelynek külön kerítése
9 13| s idõnkint az ajtónálló felé tekintettek.~Látszott rajtok,
10 23| Atillának a palota belseje felé. Oda nem követhettem.~Eszlász
11 23| Tekingetett is a tárházak felé.~- Uram - szólottam neki -,
12 23| robogott be a kapun az ólak felé.~A cselédek nagy füles dézsákban
13 28| volt a palotában, s reggel felé az uramat többnyire másodmagammal
14 29| ebédel, akkor csak éjfél felé kell eléje mennem. Hát az
15 29| terítgettek. Az idõ napalkonyat felé járt, s künn dara esett.~
16 33| botjával fölkavarintott az ég felé, s meg is szûnt persze -
17 35| beszél. Állva beszél, Atilla felé. S pajkosan hunyorog. Az
18 36| Atilla~Míg ez a levél Ravenna felé ügetett, két különös követség
19 36| küldött a világ minden tája felé, hogy a hadakat táborba
20 37| máglya elõtt, majd Atilla felé terjesztette áldón a kezét,
21 37| És megindultak napnyugat felé.~ ~
22 40| nyom egyre jobban nyugat felé?~A római helyõrségek, melyek
23 41| lakosság bizonyára látta nyugat felé a nagy porfellegeket s bennük
24 42| menekül az északi erdõség felé. Az asszonyok hátán gyermekek,
25 43| áttörte a vonalukat kelet felé. Tizenötezer emberünk veszett
26 45| hullám. A hullámok nyugat felé zajlanak. Isten akarja ezt.~
27 45| mozdulattal emelte a püspök felé a poharát, jeléül, hogy
28 46| elõtt.~Iddár a fán kelet felé fordul, s a magasba kiált:~-
29 46| a lángokban jobbról bal felé, s közben érthetetlen igéket
30 46| helyez. Kezét a csontok felé tartva áll a továbbiak folyamán
31 46| láng rebben föl. Káma a tûz felé fordul, s magasra tartja
32 46| kerek kõrõl, s a fáklya felé tartotta. Aggodalmas arccal
33 48| kápájú nyergen. Atilla sátora felé forgatják a fejüket. A távolabbi
34 49| terjegeti a had minden osztálya felé. Aztán nyírfa seprût márt
35 49| nézegelõdik az ellenség felé: látszik, hogy vizsgálódik
36 49| csillogón a mi felsõ hadaink felé. Oly messze vannak tõlünk,
37 49| a lova orrát a táborunk felé rántva térül el a harcból.
38 50| Megfordultam a hun tábor felé. Ott csak az õrtüzek égtek,
39 50| fekete felhõk vonulnak észak felé, csak olykor-olykor szakad
40 51| messzeséget vizsgálják napkelet felé.~Az egyik mellettem vágtat
41 51| szét a világ minden tája felé, föl-fölröppenve a holt
42 54| co föl, sárga, napkelet felé!~ ~
43 59| zengett a város.~Éjfél felé Atilla is elõjött a palotából,
44 63| haját tépve, Atilla szobája felé.~- Megölték! Megölték! -
45 64| amint Atilla nevében a nép felé fordulva búcsúzott:~- Nem
46 64| terjesztette a kezét a koporsó felé:~- Miért hagytál el bennünket,
47 64| fekete ló megindult a Tisza felé.~Elöl vezették Villámot,
|