Part

 1 1 |                játszópajtásnak kellek! Azonban csakhamar megismertem, hogy
 2 1 |          hogyan küldheti a vadak közé?~Azonban csakhamar megvilágosodott
 3 1 |                 ha csak emlegették is. Azonban az uramat annyira szerettem,
 4 2 |               sátorfákat és ponyvákat, azonban egy mérges hun lovas vágtatott
 5 2 |                bizistók jól beszélnek! Azonban nem így történt. A hun urak
 6 4 |           ugatozva.~- Segítség!~Hallom azonban, hogy a többieket is húzkodják
 7 4 |           rémülten hõkölt meg tõle. Én azonban már sejtettem, hogy a rettenetes
 8 4 |           kenyérrel és szalonnával. Mi azonban nem voltunk éhesek. Az uram
 9 5 |              amelyik az elõbb. A haját azonban hosszú fehér, hátrahajló
10 8 |           bennünket a városba. Az urak azonban jobbnak vélték, ha kívül
11 8 |                egykedvûen.~A figyelmem azonban arra fordult, hogy sok falombot
12 12|                 szabad ember.” Az uram azonban mást mondott:~- Boldog volnék,
13 12|            inkább fiam, mint rabom. Ha azonban parancsolja Felséged, hogy
14 12|               volt! Milyen jóságos! Én azonban abban a percben sem anyásnak,
15 13|                Atillában is. Priszkosz azonban a lelki embert látta. S
16 22|          gyolcsból való. Az ing fölött azonban ujjatlan selyemkabátfélét
17 22|          kardját már félig kirántotta. Azonban Atilla egy tekintettel megbékózta
18 22|            adni az ötven font aranyat. Azonban Edekon úr visszatartóztatta. „
19 22|                nemességét. Theodóziusz azonban elvesztette a maga nemességét,
20 27|             dobálom. Néhány nap múlván azonban elmúlt az ijedtsége: egyre
21 28|                befordított prémes ruha azonban kellemesen melegített.~Atillához
22 31|                 A szoba világos.~Amint azonban az én nyitott szememet látja,
23 31|       Elkomolyodott. A fejét rázta.~Én azonban tovább könyörögtem:~- Miért
24 31|             semmire nem kötelez. Engem azonban boldogítana.~A fejét rázta:~-
25 32|            lássam, ha elõjön.~Helyette azonban Csáthot látom, amint éppen
26 32|        sugárral állt az arcomon.~Csáth azonban megint gyanakvón pislogott:~-
27 35|         egymagam állok tájékozatlanul. Azonban Atillát nem szabad várakoztatnom.~-
28 35|           éreztem volna szerencsémnek. Azonban Atilla intett, hogy elmehetek.~
29 36|             bírtam megtanulni. A hunok azonban már gyermekkorukban gyakorolják,
30 36|               de tûzrõlpattant. A népe azonban nem zömök: többnyire szálas,
31 36| Keleti-tengerig legeltek a gót nyájak. Azonban jött a hun erõ. Balambér
32 41|                elé.~A város tornyairól azonban messze lehetett látni: a
33 42|           boldog visszatérés.)~Troánál azonban másképp történt.~A püspök
34 45|           csókolni azt a kezet. Atilla azonban magához ölelte õt.~- Áldás! -
35 49|           kezdtük, máris izzad a füle.~Azonban nálunk is megdördülnek a
36 49|                A gazdátlanul maradt ló azonban annyi itten, s úgy össze
37 53|                ásóval, kapával, másnap azonban visszatértek.~- Százezernél
38 55|                arca elszíntelenült.~Én azonban mintha meg se láttam volna.
39 56|           hegyesre pödörtem. A hajamat azonban nem csombókoltam hunosan:
40 60|              ahány fejet vágtak - most azonban, hogy csata nem volt, csak
41 60|           aztán könnyezésig nevettünk.~Azonban négyszemközt nem beszélhettem
42 62|             Vasra én acéllal felelek.”~Azonban akkor már nyugatnak állott
43 62|                  korán lefeküdt.~Emõke azonban velünk maradt.~A leveleket
44 62|                kimagyarázza: mi lelte.~Azonban Dzsidzsia visszatért. Emõke
45 63|                  mondták megvetõen.~Én azonban sokáig nem tudtam elaludni.