Part

 1 2 |          hun követek is.~Az úton persze érdeklődtünk a hun nyelv
 2 2 |         birkanyáj legel.~Eleinte persze csak szavakat kérdezett:~-
 3 2 |             Elmosolyodtam:~- Hát persze, beleszerettél.~- Ki tehet
 4 2 |     táltosok. A leánynak a nevét persze nem mondtam meg, de azt
 5 2 |      udvarán a sátort. A házakat persze nem õk építették. Ott találták,
 6 7 |  palotája elõtt haladtunk el. De persze én nem a királyné palotáját
 7 8 |           az is mind magasan, és persze csak üres lyukablak, de
 8 10|      majd a császári könyvtárba.~Persze a jegyzetek mindig az én
 9 15|         gazdagabb.~A nyolc arany persze új gondolatok közé ragadott.
10 18|     Hebegnek, hogy elvesztették. Persze nekünk se kellett több,
11 22|     Atilla palotájához.~Útközben persze föltekingettem Csáthéknak
12 22| bármelyiket itt a városban, csak persze a császárét nem. De azon
13 27|         szavát napokig röhögték.~Persze Rába asszony még görbébben
14 27|          úgy maradt a nyomorult. Persze nem ölték meg, de tán különben
15 27|   szokták adni a táltosoknak. Az persze, hogy sánta volt, oda se
16 28|        aranyláncok fogták össze. Persze azokat Csáth lemetélte,
17 28|   királyok is jöttek látogatóba. Persze nem olyan márványkirályok,
18 32|     aztán járkálni is próbáltam. Persze csak bocorogtam az udvaron.
19 32|     megtanuljam a hadilovaglást.~Persze csak azt gyakoroltam, amit
20 32|          s más efféle. Legjobban persze a zabrahívót értik.~No,
21 33| lengedeztek a sátorok során. Hát persze: az áldozatállat a papé.
22 33|          ég felé, s meg is szûnt persze - ha Isten is úgy akartra.~
23 33|          föl a buta hun betûket. Persze jól megfizették. Arról nem
24 33|         lógott volna a nyakában, persze a köntös alatt. Még a ma
25 33|    szellem ne árthasson neki.~Én persze csak nevettem azt a vallást.
26 33|        ide, és tudós ember vagy. Persze körösztény vagy, mint, a
27 35|     könnyû tiszai nádból valókat persze.~Hát ahogy ott néztem, milyen
28 35|          csendes-megvontan ültem persze a szememet is lesütve. Csak
29 36|  Parittyával lõnek íj helyett, s persze éles követ. Sípolva, danolva
30 40|          vezetõk százai. A kémek persze már régelõbb.~Ha a nap szemével
31 41|       mint fosztják ki a várost. Persze a vadak oda is föltörtek,
32 42|   visszatérés a katalauni mezõre persze napokig tart. Por, piszok,
33 51|     kerül a sor.~Az egészségesek persze vagy vigadtak, vagy zsákmányoltak.
34 55|   beszéltem nekik a csatáról. De persze kérdezõsködtem is:~- Mikor
35 55|       hebegi. - Te vagy, Zéta?~- Persze hogy én vagyok.~Az ember
36 59|          csókolta meg.~Ott aztán persze elbomlott a rend. Minden
37 59|        rendelve.~Mi is kimentünk persze Csáth elé. A szolgák közül
38 60|   értéktárgyakat. Az úri rabokat persze még a helyszínen maguk mellé
39 60|          is, nem értékelheted.~- Persze hogy úgy van - felelt az
40 60|         varrattak vele, de azért persze mégiscsak csöpögött a szeme.~-
41 61| társalgás zsongott.~Az én szemem persze egyre Emõkén járt. Ott ült
42 63|      annak a tartalma.~Az ebéden persze én nem voltam bent. Künn