Part

 501 28    |                télidõben is. A lovakon is takaró. Ha csikorgós az
 502 28    |             csikorgós az idõ, kesztyût is öltenek. A süveget levonják
 503 28    |            bírná járni.~De télen a nõk is más ruhában járnak. Az úri
 504 28    |             Prémes süveget viselnek õk is. Csizmájuk puha nyúlbõr
 505 28    |               már. Száraz hidegben nem is igen fáztam, de mikor hó
 506 28    |                követség. Néha királyok is jöttek látogatóba. Persze
 507 28    |         puhaságot nem ismerik, hát nem is keresik. Atillát maguk vállalják
 508 28    |              mondják: néha Atilla maga is jókedvû volt.~Lakodalom
 509 28    |                jókedvû volt.~Lakodalom is zajlott, hat is olykor egy
 510 28    |              Lakodalom is zajlott, hat is olykor egy nap. A nép muzsika
 511 28    |               és ivott. Egyszer nálunk is azt beszélték a szolgák,
 512 29    |              hosszú estéken néha tízen is ültünk a tûz körül. Csikósok,
 513 29    |              körül. Csikósok, gulyások is, akik behúzódtak az állatokkal
 514 29    |            mulatsága az. Nyári estéken is tüzet raknak a mezõn, és
 515 29    |             beszélni. Mert az én anyám is római alattvaló volt, és
 516 29    |          vagyok?~Nem gondoltam. De nem is érdekelt.~A leány nem látszott
 517 30    |                a szégyen!~Három szolga is volt velük meg egy tolmács.
 518 30    |           sincs feltörve.~No, énbennem is megszeppen a hogy vagy.~-
 519 30    |           Priszkosz küldi. Hátha rólad is van benne szó.~Fordultam.
 520 30    |               neki az úton -, ha rólam is van szó a levélben, hagyd
 521 30    |               rázva -, a gazdád mással is elolvastatja a levelet:
 522 30    |            kutyául voltam.~- Maradj te is - intett vissza a fejével
 523 30    |                amire a te magyarázatod is kellõ.~Fölszakította a levelet,
 524 30    |                neki hivatalt, amit meg is érdemel, mert az elméje
 525 30    |            téged nekem? Hiszen levelet is írt! Hé, anyjuk, keresd
 526 30    |               az öregházba.~Az asszony is gyanakvón nézett, és sietten
 527 30    |          lelettyent - eltörött. A szék is eltörött. Csáth kezében
 528 30    |                a székláb maradt.~Azzal is úgy sújtott fõbe, hogy világomat
 529 31    |             Dzsidzsia.~A többi nõ arca is könnyes volt. Azt gondolták,
 530 31    |                megmozdult a szemem, õk is megmozdultak.~- Él - rikoltotta
 531 31    |                 és bekötötte a fejemet is valami agyaggal.~Mikor kiment,
 532 31    |           Megvetettem õket. A gazdámat is.~Csak az egy Emõke volt,
 533 31    |                mondottam magamban:~„Ez is csak olyan állat, mint a
 534 31    |      mindenfélesége, akkor még szebbet is láttam.”~Sokszor eltûnõdtem,
 535 31    |            Sokszor eltûnõdtem, hogy mi is van azon az arcon, amely
 536 31    |        teremtés. S azontúl, ha hallgat is, szép marad, a szépségnek
 537 31    |        álmodozó. De hát mi a szemöldök is? Csak szõr, szõr... S mégis
 538 31    |             szõr... S mégis mintha nem is földi teremtés volna, hanem
 539 31    |            ideszármázott. Aztán ha nem is jártas a tudományokban,
 540 31    |                mikor csendességet.~Azt is gondoltam, hogy talán mégis
 541 31    |              ezek engem, s kénytelenül is hódolnak az én mûveltségemnek.~
 542 31    |          adnánk.~- Hozd be, kérlek.~Ma is különös nekem, hogy az a
 543 31    |              egy-egy órát ébren voltam is, megint csak elszenderedtem,
 544 31    |                percre a szemét.~- Apám is sajnált, Tudod, hogy hirtelen
 545 31    |              nélkül bocsát el. Már meg is izente Priszkosznak.~- Nem
 546 31    |                bánom, akármennyit kell is szenvednem. Nem élhetek
 547 31    |                ölet meg az apám.~- Azt is tudom.~- És én nem jogosítottalak
 548 31    |                hogy bármi bizakodással is...~- Nem jogosítottál, de
 549 31    |               csak az árnyékodat látom is, boldog vagyok. Ha a ruhád
 550 32    |                 hogy feküdtem!~De alig is vártam, hogy kimehessek.~
 551 32    |               új fûbe. Tollas ördögkém is kísért, boldogan káricálva:~-
 552 32    |           éreztem, mintha hó volnék én is, és a nap fölszívna; és
 553 32    |             vagy. Hallottam, hogy írni is tudsz, olvasni is. Ha fölszabadulsz,
 554 32    |            hogy írni is tudsz, olvasni is. Ha fölszabadulsz, gyere
 555 32    |         nevelek belõled, hogy még esõt is idézel.~- Ha fölszabadulok -
 556 32    |           kezemrõl a földet. A fejemet is megnézte még egyszer, aztán
 557 32    |          földre. Azért gyógyít. Máskor is, ha beteg vagy, csak hívass
 558 32    |        bizonyosan meggyógyul, ha Isten is akarja. Apám is híres orvos
 559 32    |               ha Isten is akarja. Apám is híres orvos volt. Átilla
 560 32    |                orvos volt. Átilla most is az õ poharából iszik. De
 561 32    |                poharából iszik. De nem is fog rajta semmi ártalom.~-
 562 32    |             Bágyadtan hallgattam, s el is aludtam a további magyarázatain.~
 563 32    |   magyarázatain.~Késõbb aztán járkálni is próbáltam. Persze csak bocorogtam
 564 32    |              Hogy a másik szép napomat is lássam, ha elõjön.~Helyette
 565 32    |               táltos!~Hát Csáth zordul is fogadott.~- Folytassuk -
 566 32    |              ott ült a szobában. Emõke is átlebbent a másik szobából,
 567 32    |         Priszkosznak. De ezt egyenesen is megmondhattad volna.~- Féltem,
 568 32    |              se nem fogott, legelõször is visszaadom a pénzedet. Asszony -
 569 32    |               nem akarok semmit, nincs is szükségem semmire, csak
 570 32    |            kellett jegyeznem, s otthon is tanultam.~Bizony röstelkedve
 571 32    |            elsõ napon, hogy a lovaktól is kellett tanulnom. Hogyan
 572 32    |                 Véltem elõbb, hogy nem is kell tanulnom lovagolni:
 573 33    |          terebélyes. Árnyékvetõ ernyõk is voltak az elején.~A sátor
 574 33    |       fölkavarintott az ég felé, s meg is szûnt persze - ha Isten
 575 33    |                szûnt persze - ha Isten is úgy akartra.~Az öreg Iddár
 576 33    |            estek le a földre. Ha Isten is úgy akarta.~A fiatal Zobogány
 577 33    |            ólommá változtatja az acélt is. Ha Isten is úgy akarja.~
 578 33    |      változtatja az acélt is. Ha Isten is úgy akarja.~Bogár táltos (
 579 33    |            utcai bûvészek tüzes vassal is játszanak.~Gyõrhe táltos
 580 33    |         lováról, és eltiporta.~A többi is mind tudott valamit, amibõl
 581 33    |                született kisgyermeknek is, mihelyt megfürösztötték,
 582 33    |                kellett ülnöm.~Zobogány is szívesen nézett rám, noha
 583 33    |                nagy pap volt, s gazdag is - vagy tizenöt rab ura.~-
 584 33    |               néznek a más vallásúakra is.~- Hogyan?~- Az õ fõparancsolata,
 585 33    |         Eszerint - mondottam - már itt is jártak hittérítõk?~- Mindig
 586 33    |                próbálkoznak a hunokkal is. De nem sokra jutnak. Mihelyt
 587 33    |            õket: nem nekünk való.~Bial is mosolygott:~- Egyetlenegy
 588 33    |             meg. De jönnek más térítõk is: keletrõl a sárgák, akik
 589 33    |                lehetnének meg nemzetek is? A nemzet is egyes embereknek
 590 33    |              meg nemzetek is? A nemzet is egyes embereknek a nagy
 591 33    |                Hm. De hátha az állatok is emberek?~- Emberek?~- Emberek,
 592 33    |          bizonyos.~- És az elõzménynek is elõzménye?~- Az is bizonyos.~-
 593 33    |         elõzménynek is elõzménye?~- Az is bizonyos.~- Nem is lehet
 594 33    |                  Az is bizonyos.~- Nem is lehet másképpen. Nem érzed-e
 595 33    |                   És aztán, ha emberek is voltunk?~- Megint egy fokkal
 596 33    |           mozgás. Mozog maga a Teremtõ is szüntelenül. Az embernek
 597 33    |               szüntelenül. Az embernek is mozognia, alkotnia, küzdenie
 598 33    |           tücsök koromban.~- Hát minek is emlékeznél? Érdekel téged,
 599 33    |          prédikációdat, de vajon errõl is papolsz-e?~A táltos vállat
 600 34    |                a csatlós szolgák közül is azokat vitték el, akiknek
 601 34    |             pofája láttára még a lovak is meghõkölnek a görög földön.~
 602 34    |                megyek érte!~Krizafiosz is furcsákat álmodhatott abban
 603 34    |               minden dologtól, hogy én is künn lehessek a mezõn a
 604 34    |                körül tíz elõkelõ ember is forgott olyan, aki idegenbõl
 605 34    |      emelkedett föl. Lehet, hogy Csáth is le akart kötelezni magának
 606 34    |                orgyilkos fejét!~Hozták is. A város végén már kivették
 607 35    |               a fõ gyönyörûsége.~Ebben is tévedtem.~Azok az ebédek
 608 35    |           ki-ki a maga dolgára. Atilla is vagy a feleségeit látogatta,
 609 35    |               egy-két kard s a nap. Én is azokkal a nyilakkal lõttem.
 610 35    |             nádból. A nagyobbik fiúnak is vert már a kovács nyilakat,
 611 35    |                Kamocsa beszél. Az uram is int, hogy várjak, de Kamocsa
 612 35    |           lehet az, hogy egyúttal arra is ne köszöntsem a poharamat,
 613 35    |           ezeket a szavakat. Az õregek is döcögve nevettek. A vén
 614 35    |            szem, amelytõl még a hegyek is reszkettek... Percekig tartott,
 615 35    |                hazudik, ha fejbe vered is.~A szívem verése szinte
 616 35    |             ajánlás ez: ha fejbe vered is...~A társaság elcsöndesült.
 617 35    |              már Ravennába vitték. Ott is fogva tartják.~- És miért
 618 35    |                 hogy jól szóltam. De õ is röhög. Aladár királyfinak
 619 35    |           szinte reng a széken.~Atilla is hátrahajlik a széken, és
 620 35    |             vagy, mint minden hun. Azt is beszélik, hogy a fejed kopasz.
 621 35    |           véltem, beledõl a ház. Magam is alig bírtam a komolyságomat
 622 35    |             király mögött álló szolgák is izzadó arccal vonaglottak.
 623 35    |            görcse. Még az agg Barakony is pirosra izzadó arccal döcögött,
 624 35    |              arccal. A szája még akkor is nevetõre állott.~Leugrott
 625 35    |            újra megröhögte.~Az asszony is nevetett.~Emõkére is rápillentettem:
 626 35    |           asszony is nevetett.~Emõkére is rápillentettem: mosolygott.~
 627 35    |                ültem persze a szememet is lesütve. Csak illedelembõl
 628 36    |               s vele az apai örökséget is kiadjátok.~Az öröksége pedig
 629 36    |                és a római birodalomnak is fele.~Atilla~Míg ez a levél
 630 36    |                 hogy még a kapuk alatt is megbukkant. Az mindjárt
 631 36    |               még, a római választ. Az is megérkezett. Sok kincs:
 632 36    |              férfinép a sátorok között is lándzsát hányt. Magas dombocskákat
 633 36    |              De lehetett hanyatt fekve is.~Tisztek a hun hadban nincsenek,
 634 36    |                rá megjelentek a neurok is, s jöttek napokig. Csupa
 635 36    |          öltözött ember. Még a zenéjük is vonító kürtök. A hunok azt
 636 36    |                szekereken a baszternek is, Ázsiából. Az asszonynép
 637 36    |                Ázsiából. Az asszonynép is velük. De csak a fiatalja.
 638 36    |                 De csak a fiatalja. Az is mind fegyveres. Tornyos
 639 36    |           veres hajú ember. A subáikat is vérszín vörösre festik.
 640 36    |        harcolnak. Húsz-harminc lépésre is célt találnak vele. A cél
 641 36    |               nagy csontú nép. Azoknak is széles szekerce függött
 642 36    |               kardú népség. Még másnap is éreztem az utánok maradt
 643 36    |                hogy a nyilat a deszkán is átröpíti. Prémes bõrökbõl
 644 36    |                való köntösüket tán nem is szûcsök varrják: irtóztató
 645 36    |            csatacsép, amellyel a lovat is leütik. Azok csak egynéhány
 646 36    |           között egy vandál népcsoport is. Isten tudja, mikor szakadtak
 647 36    |           valamennyi hozta az isteneit is, kõbõl, fából, rézbõl, aranyból
 648 36    |          írni-olvasni nem tudott.~Azok is gyalognép voltak. Ragyogtak
 649 36    |             Végigdanoltak a városon õk is.~Jöttek a szarmaták. Szoknyás
 650 36    |      szarvakból készült. Fegyveres nõk is jöttek velük, víg nótázással;
 651 36    |      rokszolánok. Lovas, nyilas nép az is. A nyergükön madzagon vagy
 652 36    |                 Elhozták a családjukat is, mert ott a hazájuk, ahol
 653 36    |           alánok idevaló raja. Már nem is külön nép, mert rég beolvadt
 654 36    |          viselnek a harcban. A lovukat is tetõtõl talpig olyannal
 655 36    |              hunugoroknak, hungaroknak is nevezik, fele részben meg
 656 36    |               fehér nevet, hanem azért is, mert az arcuk fehérebb
 657 36    |                felesége, mert Emõkének is a haja gesztenyeszínû. Ó,
 658 36    |             õket. A számuk talán azért is tetszett olyan véghetetlennek,
 659 36    |               hun hozott vezeték lovat is magával. A csapatvezetõknek
 660 36    |                zoltánoknak három lovuk is volt. A vezérek, fejedelmek
 661 37    |            sokat láttam.~A mi sátorunk is ki volt már készítve napok
 662 37    |          apósát, a gyermekeit százszor is.~- Az ég tiszta - mondta
 663 37    |                Az ég tiszta - mondta õ is -, jó jel. Én ugyan nem
 664 37    |              bolondság minden álom.~Én is odamentem: kezet csókoltam
 665 37    |         szomorú volt.~- Ha visszatérsz is - felelte aztán -, ígérni
 666 37    |               nekem megmozdult a karom is: gyöngéden átöleltem õt.
 667 37    |         Nárcisz... nárcisz!~Mert olyan is volt õ, mint a nárciszvirág:
 668 37    |          kapuban Dzsidzsia zokogott. Õ is kezet csókolt az úrnak.
 669 37    |              No iszen, máskor majd meg is legyintettem volna; de akkor
 670 38    |                két ravó szolga létemre is szívesen beszélgetett velem
 671 38    |              Tehát ha olyat cselekszik is, amit mink nem értünk, bizonyos,
 672 38    |           értünk, bizonyos, hogy akkor is okosan cselekszik.~- Istenrõl
 673 38    |               mondják ezt a papok.~- Õ is isten: földi isten. Csatát
 674 38    |             népet egyben tartja.~- Nem is ember ez - lelkesedett Csege -,
 675 38    |               hódol, megsemmisül.~- Ne is mondd tovább, uram, már
 676 38    |           Elgondolkodva léptetett. Nem is beszélt többet. Helyette
 677 38    |                mulatta át az ifjúságát is Átillával. Ismeri az a hun
 678 38    |       valamennyit. Hiszen egyszer maga is vezérelte õket egy hadjáratban.
 679 38    |                 burgundokat, meg tudom is én, kiket a sereghez csatolja.
 680 38    |             erõs. Az alánok másik fele is nagy. A frankok se kutyák.
 681 38    |             Miért? Azért, mert azoknak is van eszük. Ha Átilla egyet
 682 38    |             Átilla egyet köhint, akkor is a fejükre rántják a pajzsot,
 683 38    |         kígyónak nevezi a mákos rétest is.~- És ha megverjük Aéciuszt,
 684 38    |          viszem a bõrömet?~- Emõ?~Máig is bámulom magamat: micsoda
 685 38    |               ezt a nevet, pedig az ég is elfeketült fölöttem. Temetõvé
 686 38    |          kancsalogsz te? Talán már meg is ígérted neki?...~- No, nem
 687 38    |               kinek-kinek a magáét. Te is harcolsz?~- Lehet. A gazdámat
 688 38    |                akaszd a nyergedre. Nem is szükséges a ravók elé vinned,
 689 38    |                háborgását.~- És a lány is beleegyezett? - kérdeztem
 690 38    |              ilyen ügyekben a hazugság is vért fakaszt.~Nyugodt színnel
 691 38    |            találkoztatok? Érdekes! Nem is gondoltam rólad, hogy ilyen
 692 38    |           vidáman.~- És azóta többször is találkoztatok?~- Sokszor.
 693 38    |                 de ha csak századrésze is igaz annak, amit mondott,
 694 38    |            amit mondott, ha csak annyi is igaz, hogy Emõke egyszer
 695 39    |              frankok elûzött királyfia is. Ott volt továbbá Eudoksziusz
 696 39    |             Atillával járt Iddár fõpap is és Zobogány. Aztán egy selyemernyõs,
 697 39    |            között lõdörgött néha Cerkó is, az udvaribolond.~Következett
 698 39    |                cselédsége. Azok között is elöl a ravók, már akik még
 699 39    |             belsõ rabok. Az én uramnak is két lovásza, egy csatlósa
 700 39    |               ott álldogált a szolgája is. Én Csáth mögött álltam,
 701 39    |               mellette a püspöki süveg is.~Fölfordult gyomorral álltam
 702 39    |                várt bennünket. Az étel is készen volt.~Én még mindig
 703 39    |           mellette. Atilla elõtt akkor is fatányér, az urak elõtt
 704 39    |               Érzett a hangján, hogy õ is utálkozik az emberirtáson.~
 705 40    |               és csupa aranylemez. Nem is annyira sátor, mint inkább
 706 40    |           lakott a két királyi asszony is, és a két asszonynak a nõi
 707 40    |               egyúttal tanácskozóterem is.~Szép idõben csak három
 708 40    |               a kvádok és svábok ezrei is. Azok a fõvezérnek a túlsó
 709 40    |              úgy terjeszkednek a népek is ki száz-kétszáz mérföldnyi
 710 41    |               Atillához szólítsák. Meg is ígérte, hogy Orleánnál csatlakozik
 711 41    |                van, és hogy útközben õ is szedett fel népeket. A hada
 712 41    |                csigázott faltörõ kosok is megkezdik a munkálkodást.
 713 41    |         duhhannak a falon, hogy a föld is reng belé.~A harci zaj csak
 714 41    |             türelmetlenségének más oka is volt: közeledtek a római
 715 41    |             várost. Persze a vadak oda is föltörtek, különösen ahol
 716 41    |                Vissza!~De a háztetõkön is megmozdult a nép: a szabadulás
 717 41    |               és gerendákat. A foglyok is letépik a kötelüket, szíjukat,
 718 41    |          foghat!~De künn a város körül is nagy a kavarodás: a seregek
 719 42    |              minden népébõl. Még kínai is, mongol is, szerecsen is,
 720 42    |          népébõl. Még kínai is, mongol is, szerecsen is, hát itáliai
 721 42    |               is, mongol is, szerecsen is, hát itáliai hogyne volna.~
 722 42    |                 Szénát, szalmát, zabot is - s a kellõ biztosítékot,
 723 42    |      fölforgassad? Ki vagy?~A lélegzet is elállott bennünk.~S még
 724 42    |                hogy Atilla ért latinul is.~- No, ha így van - feleli
 725 42    |              Jer, és végezd el rajtunk is a munkádat.~S a kapu kinyílt.~
 726 42    |             hunoknak. A takarmányfélét is.~S haladtunk tovább.~A had
 727 42    |               elmaradt rongyos asszony is. A két kezén két gyermek.
 728 42    |           semmiségeket, még a meszelõt is. A nagy, lihegõ sietésben
 729 42    |           Urkonnal odasietett a püspök is, és biztatja, hogy ne féljen.~
 730 42    |      kincstartójának, Upornak. Mondott is neki valamit. Upor erszényt
 731 42    |               sereg szaga már különben is irtóztató.~Eleinte a forróságot
 732 42    |                De haltak borús napokon is. Egyszer csak hallom, hogy
 733 42    |             szemünkbe ötlött már elõbb is.~Hogy az az ember eldõlt,
 734 42    |          Megért két aranyat békeidõben is. De hány aranyat ér háborúban!
 735 42    |             Még abban a gyászos órában is Emõke volt az eszemben.
 736 43    |          nyugatnak állott, hát a többi is arra fordította a sátorát.
 737 43    |             látom, elõttünk van.~Csáth is morgadozik:~- Mi az Isten
 738 43    |                arra. De a római hadból is: egy sebesen száguldó nagy
 739 43    |           Szentháromságot gúnyolná.~Én is megbosszankodtam.~- Az Isten
 740 44    |        mondotta a másik -, a burgundok is ott vannak, a frankok is.~-
 741 44    |               is ott vannak, a frankok is.~- De mi a macskát akar
 742 44    |         kiáltott rám:~- Nini? Talán te is harcolsz?~- Nem is fõzök.~-
 743 44    |            Talán te is harcolsz?~- Nem is fõzök.~- Az urad oldalán?~-
 744 44    |                 Az urad oldalán?~- Nem is temelletted.~- Jártál már
 745 44    |              magadnak a tanácsodat, én is megtartom magamnak a sisakomat.~
 746 44    |               A hunok különben az úton is mindig csak harci fogásokról
 747 44    |              tanácsok, bármily ostobák is, mindig érdekesek háborús
 748 44    |          lovaiból való. A karom ha nem is olyan erõs, mint a másoké,
 749 44    |          vonala kanyarodik elõ. Azokat is az elsõ sorokba viszik.~
 750 44    |          sorokba viszik.~A mi táborunk is egyszerre megcsördül.~-
 751 44    |                 aztán jöttek a többiek is: Gilta, Nikilsz, Milit,
 752 44    |               majd egymással az alánok is!~Középen a hunok maradtak:
 753 44    |             kvádok, rugok és szarmaták is. A rómaiak válogathatnak
 754 45    |             ült közöttük Lupusz püspök is. Még akkor is a püspöki
 755 45    |            Lupusz püspök is. Még akkor is a püspöki süveg volt a fején
 756 45    |             különféle nemzetek vezérei is. Parancsra vártak. Atilla
 757 45    |              Atilla még vacsora közben is oda-odaintett Ména-Sághnak,
 758 45    |               nézegette, s evés közben is rendelkezett, hogy melyik
 759 45    |               téged, ha rettegve nézem is óriás dúlásodat. Isten boldogítson
 760 45    |               a világot, a te kezeddel is áldja.~Odalépett Atillához.
 761 45    |         küldött, aki Istene a világnak is. Kardot adott a kezembe,
 762 45    |                kezembe, hát én azt nem is ejtem el. Ki állhat meg
 763 45    |               csattantak. Atilla szeme is csillogott. Méltóságos mozdulattal
 764 46    |        Madarász, Bálán, Vacsar és Upor is. A többi még ott maradt.~
 765 46    |          dolgoztak.~Már vacsora közben is láttam, hogy valami különös
 766 46    |           beszélgetés, hogy kifelé nem is ügyeltem. Csak vacsora után
 767 46    |              leveszi a süvegét. Atilla is.~Zobogány kimetszi a fehér
 768 46    |                Iddár beleveti a szívet is a tûzbe.~A szent zene ismét
 769 46    |          Magával viszi a viaszgyertyát is. A lombok közé rejtõzik.~-
 770 46    |                gödörbe. A vastál vérét is oda önti.~A tûz már nem
 771 46    |               De a többi táltos süvege is tele van olyan csillogó
 772 46    |               mondatot ismételte a nép is.~A tûzre kis ezüstvederbõl
 773 46    |             egyre lihegõbb. Már a haja is röpköd, már szinte az egész
 774 46    |              teste zihál. Íme, már meg is lassul, s erõtlen lábbal
 775 46    |               elé gondolkodnak. Atilla is a szeme sötétjébõl néz maga
 776 46    |                jelenvalók lélegzetüket is visszatartva figyeltek.~
 777 46    |                 hol kiderült. Zobogány is fogta a csontot. Nézte figyelmesen.~-
 778 46    |                Iddár pap azt a csontot is fölvette. Nagy csend. Iddár
 779 46    |                oldalamra kerüljön, azt is akarja, hogy vágjon!~Bólintással
 780 47    |          ásított, hogy az álla csontja is megroppant.~Beletûztem a
 781 47    |                hárított el Csáth. - Te is csak ruhástul heverj le.
 782 47    |                ládába hajolva -, neked is adok egyet. Harc közben
 783 47    |              virrasztott Karacs lovász is. A nyergen akkor már ott
 784 47    |              rajtuk a zabos turba?~S õ is ledõlt a sátor oldalába.~
 785 48    |         ellenséget szemléltem. Hát ott is nyüzsögnek. A két tábor
 786 48    |         meglesz-e ma a csata?~A gazdám is fölkászálódik. Mosdik a
 787 48    |           csatolva maga alá. Az öregek is alacsony kápájú nyergen.
 788 48    |          fejüket. A távolabbi mezõkrõl is át-átkiabálnak:~- Mi lesz
 789 48    |          viszket a marka. Az idõsebbek is jónak vélték volna a száraz,
 790 48    |            jobb ma, mint holnap.~Magam is türelmetlen voltam. Míg
 791 49    |                a táboron a messzeségbe is, ahova szem már nem láthat,
 792 49    |                Az idegen népek papsága is áldoz. A hun papok lovat
 793 49    |               amely fölé még kacagányt is akasztottam, hogy az urakhoz
 794 49    |           félöles könnyû nyíl. Hátamon is puzdra. Kezemben az íjam.~
 795 49    |            meztelen. Némelyiknek a bal is, de ezüstkígyó vagy rézkígyó
 796 49    |               bõrsüveget viselnek most is.~A fehér hunok a feketékkel
 797 49    |                mi seregünk elõtt -, ma is megmutatjuk!~Micsoda erõ
 798 49    |             egy embert, aki mintha nem is ember volna, hanem valami
 799 49    |              föl.~De elég szónoklat ez is: Nézzétek, itt az Isten
 800 49    |          ellenséges had fölsorakozását is.~Õk odaát aligha akartak
 801 49    |                király és a vezérek.~Õk is éppúgy elrendezik a maguk
 802 49    |             lám, megindult a római had is balra tõlünk. Mint az áradó
 803 49    |           izzad a füle.~Azonban nálunk is megdördülnek a dobok, rikoltanak
 804 49    |            hogy megindulhattunk, Csáth is rikolt egyet, és megrázza
 805 49    |             csapom. Rántom-feszítem én is az íjam húrját. De még nem
 806 49    |        porfellegben alig látom Csáthot is.~- Huj-rá!~Kürtjel:~- Nyilazz!~
 807 49    |                mi nyilaink felhõje.~Én is megszorítom a térdemmel
 808 49    |          emberek hujjogása.~De amonnan is száll már a nyilak felhõje.
 809 49    |             férget!~Íme, velem szemben is kihuzakodik egy életben
 810 49    |         valakire. Ütök jobbra-balra én is, ahol fejet látok. Irtóztató
 811 49    |              kutya, ne! Az én combomra is zuhan valami. Oda se neki!
 812 49    |               órát küzdöttünk. A lovak is zihálnak. Hátsó lábaik közt
 813 49    |         nekitorlódott az enyémnek. Azt is fõbe ütöm. A portól nem
 814 49    |                és káromkodik. De mások is véresek. Forgatják a karjukat,
 815 49    |                A vérzés nem baj. Nekem is véres a combom, a mellem -
 816 49    |          combom, a mellem - még büszke is vagyok rá. Csak a kengyelemet
 817 49    |              Ötöt vágtam! - kiáltom én is.~- Láttam - feleli Ladó -,
 818 49    |               amely még a harci lármát is elnyomja.~- Átilla - álmélkodik
 819 49    |               csakhamar ott vagyunk mi is, ahol a por legmagasabbra
 820 49    |                röpködnek közöttünk. Mi is benne vagyunk megint a pokolforgatagban.~
 821 49    |          Egy-egy ló lerogyik, az ember is vele, fölöttük más lovasok
 822 49    |             halma marad.~Egy percre én is ilyen pokoli bonyodalomba
 823 49    |          megöntözhetnénk vele. A lovam is csupa hab, véres hab. Soha
 824 49    |        csapkodok közéjük. Jóformán nem is nézem, hogy hová ütök. De
 825 49    |                hová ütök. De más hunok is segítenek: két frank a lovak
 826 49    |                otthon az ifjakat. Neki is véres az arca s melle. Meg
 827 49    |            Utána másik, harmadik lovas is. Oldalról érkezett új csapat
 828 49    |               csapat ez, amely még nem is ereszkedett eddig a harcba.
 829 49    |               az arcomról. De mögöttem is viharzik a harc: porba burkolt
 830 49    |               hever. A bal kengyelemet is meg tudom rövidíteni egy
 831 49    |                verik, ölik a hunok. Õk is küzdenek agyargó kétségbeeséssel.~-
 832 49    |              szököm, de látom, hogy az is sebesült. A gazdátlanul
 833 49    |          lehetne a hátukon. Egy hun ló is van köztük. Annak a sörényébe
 834 49    |      fogyton-fogynak, mígnem az utolsó is lehull, s a hunok összeszorult
 835 49    |                fogyton az erõm. Vérzek is. A jobb oldalomon nincs
 836 49    |        tenyérnyi tiszta hely. A kantár is oly véres, hogy csúszik
 837 49    |             csapás csapásra hullt reám is, mígnem valami csép vagy
 838 50    |       elkábulunk, mint ahogy mindennap is elkábulunk az elalvásunk
 839 50    |             Még a védelmünk mozdulatai is csak gépiesek, olyanok,
 840 50    |             nem fájnak.~Kérdeztem mást is, akit olyan ütés ért, hogy
 841 50    |               egy percre a sötétségben is összeroppan a két ellenséges
 842 50    |             döfnek belém.~De mellettem is, a balsó ló túlsó oldalán
 843 50    |                elbágyasztott.~De miért is fekszek én itt vérben, döglovak
 844 50    |          idegen halottak között, magam is talán reggelre halott? Mi
 845 50    |          haladnak el. Több síró embert is látok, leginkább vízigótok.
 846 50    |           egymást. Szomjazom.~- Holnap is küzdenénk?~- Egy hétig is.
 847 50    |              is küzdenénk?~- Egy hétig is. Eltipornak itt engem a
 848 50    |        elkeseredett vagy síró kiáltást is:~- Vizet...~- Vater...~Ki
 849 50    |               Ne félj - feleltem -, te is sebesült vagy, én is. És
 850 50    |                te is sebesült vagy, én is. És mind a ketten szomjazunk.~-
 851 50    |                egyetlen fiam! De minek is házasodik a katona!~- Ha
 852 50    |              Ha megtalálod, hozz nekem is.~Hogy a fájdalom megszûnt,
 853 50    |                csak valami keménységre is rátapintok a térdemen, s
 854 50    |              belé, míg ezt a fájdalmat is elszürcsöltem. Azután megint
 855 50    |           táborba vagy csak a közelébe is a tábornak. Virradatkor
 856 50    |             bágyadt voltam, s forróság is nehezített. Nem tudtam,
 857 50    |                fekete tyúkom. S láttam is, láttam, ahogy sietten biceg
 858 50    |              biceg felém, a szárnyával is segítene magán. S megáll
 859 50    |                szünetelt. A könnyeimet is letöröltem. Ki kell jutnom
 860 50    |             kell jutnom innen akárhogy is! A lábamat mereven tartva
 861 51    |            fejemen van még. De a kezem is mintha ólomból volna. Össze
 862 51    |        levonhassam a fejemrõl.~A fejem is fáj. S a torkom, gyomrom,
 863 51    |            hajló fejjel aludna. Hun az is, és dárda van átütve rajta.~
 864 51    |                  Öcsöd!~Nem felel. Nem is mozdul.~A csatatér holttesttel
 865 51    |    összevisszaságban. Egy meztelen kar is fekszik itt magányosan.
 866 51    |               a meztelen mellem, és az is véres.~Megpróbálok fölhuzakodni.
 867 51    |                görcsösen szorítja most is a dárdáját.~A dárda hegye
 868 51    |                kinyújtanom. De még így is csavarnom kell egyet rajta,
 869 51    |              párának az utolsó fátyola is elszáll, ellátok a hun táborig.~
 870 51    |             hívó, nem hadijel. A zúgás is szokatlan. Lovasok bomlanak
 871 51    |        röptetnek szerteoszoltan. Felém is. Nagy szökemlésekkel közelítenek.
 872 51    |                valami kellemes érzésem is van ebben a gyötrelmes állapotban.
 873 51    |             halász ugorok. Úri lovasok is ereszkednek elõ.~A csatamezõn
 874 51    |             véres mezõt. Csak a gazdám is jönne, vagy a népébõl valaki.~
 875 51    |            valaki.~Egyszer végre felém is közelednek. Kiáltok:~- Segítsetek!~
 876 51    |                  Mindjárt jönnek érted is - biztat jólelkûen.~- A
 877 51    |             jöttek már elõ szekerekkel is: szedték a halottakon való
 878 51    |               s az örökkévalóság órája is lejárt, mikorra hozzám is
 879 51    |              is lejárt, mikorra hozzám is elérkezett végre a segítõ
 880 51    |             ahová a többi sebesülteket is hordták.~A patak még akkor
 881 51    |             hordták.~A patak még akkor is vörösbor-színû volt. A partján
 882 51    |         vörösbor-színû volt. A partján is töméntelen halott, hát még
 883 51    |               össze.~Azokat a holtakat is máglyára hordták, akiknek
 884 51    |               hogy Csáthnak a sátorába is elszállítsanak.~Hiába kiáltottam
 885 51    |          asszonyoknak, Bialra, Bucsára is - otthagytak bennünket a
 886 51    |             mondták, tûrjünk, míg ránk is kerül a sor.~Az egészségesek
 887 51    |       hollóknak.~Az öreg Lupusz püspök is ott szorgalmaskodott a sebesültek
 888 51    |               érte azonnal meg kellene is halnom.~Másnap Atilla végiglovagolt
 889 51    |           csatatéren. Elnézett hozzánk is, helyenként vigasztalóan
 890 51    |         érkeztek haza.~Még a haldoklók is boldogan tekintettek reá.~
 891 51    |                rajtad!~Akkor már magam is tudtam. A torkom, hónaljam
 892 52    |                  ne hagyjatok itt!~Nem is feleltek.~Azután egyenként
 893 52    |             Sukoró, vigyetek már engem is! Cobor, mozduljon meg a
 894 52    |                meg a szíved!~Cobor meg is állt. A vállát vonogatta:~-
 895 52    |            használ neked, ha beviszlek is? Csoma van benned, az ebattát!~-
 896 52    |           kellett volna.~Aztán az ének is elmúlt. Nem maradt más hang,
 897 52    |                étlen-szomjan. Istentõl is elhagyottan.~Idõnkint elkábultam,
 898 52    |          derekamat. Éjjel a csatatéren is kellemetlenkedett, de akkor
 899 52    |                 s akkor elvész a borom is.~Semmi se látszott bizonyosabbnak,
 900 52    |               nap, lehet, hogy két nap is. Az arcomat záporesõ verte.
 901 52    |           átveri a ruhámat. Mintha nem is esne, hanem öntenék az égbõl
 902 52    |            egyre nõ. Már a derekam alá is becsemcseg. Már emelgeti
 903 52    |               becsemcseg. Már emelgeti is a lábamat.~No, a szerencsétlenség
 904 52    |          társaság, éppoly gyorsan szét is oszlik. Egyik a másik után
 905 52    |                nagy komolyan, aztán az is továbblejt, mintha táncolna.~
 906 52    |               táncolna.~Már a mellemet is ellepte a víz. Változatosságképpen
 907 52    |                 A következõ percben én is ott lebegek a hûs hullámokban,
 908 52    |            nyakamat mossák, az arcomba is fel-felcsapnak.~Mikor arra
 909 53    |         lábamat, hol a mellemet, belém is bújt - s mégis itt vagyok.~
 910 53    |           ettem. A pecsenye illata nem is az orromba ment, hanem a
 911 53    |          között. Kérdeztem õket, és õk is kérdeztek engem. Sose tanultam
 912 53    |                 Az õ jelenvoltában nem is igen bocsátkoztam teologizálásba.
 913 53    |              és az apró házi munkákban is buzgólkodtam, megnyugodtak.
 914 53    |         alázatosságban! Lassanként meg is szerettek. Azt se bánták
 915 53    |               járok vele a halottakhoz is. Én ülök mellette a menyegzõkön
 916 53    |            menyegzõkön s más ünnepeken is.~- Isten adta nékem ezt
 917 53    |            mondogatta az öreg a népnek is -, meglássátok, ebbõl szent
 918 53    |             szentemberségbõl annyi meg is volt bennem, hogy nem bántottam
 919 53    |             ember akárhány iskolát jár is, akárhány könyvet olvas
 920 53    |                 akárhány könyvet olvas is, az értelme homályos. Tud
 921 53    |             Másik ember, ha analfabéta is, világos értelmû, jó érzésû.
 922 53    |         mellette élnek.~Az én püspököm is ilyen kopott öreg angyal
 923 53    |                s Szent Pál képe. (Azok is rossz képek: Jézus meredt
 924 53    |             szent embernek jó az ilyen is: a szeretete megjavítja
 925 53    |          hibákat még a festett emberen is.) Az ágya gyékényes nyoszolya
 926 53    |             valók. Ágybeli fehérnemûje is csak úgy volt, hogy az asszonyok
 927 53    |         mosniuk. Inget nem viselt. Nem is ismerte. Az ing a hunok
 928 53    |                 A templomi jövedelmeit is. Rongyos ruhájukat újjal
 929 53    |              tanáccsal, vigasztalással is.~Mikor a tél elsõ hava leesett,
 930 53    |            beszélgettünk.~Néha vendége is érkezett az öregnek: hol
 931 53    |            Volt úgy, hogy a novíciusok is el voltak foglalva, s az
 932 53    |         énekeltünk. Gád pap magányosan is egy-két szent éneket, valami
 933 53    |      bõgedézéssel. Aztán, ha vendégünk is volt, az öreg püspök történeteket
 934 53    |           rossz térddel? S ha jó volna is a térdem, hogyan lehetne
 935 53    |                reá. A levegõ ragadozói is soha nem látott sokadozással
 936 53    |          halottat. A város jámborai ki is mentek valami ötszáz ásóval,
 937 53    |            visszatértek.~- Százezernél is több ott a halott - mondták
 938 53    |              énnekem még a sarum szíja is. Dolgozni is csak azért
 939 53    |               sarum szíja is. Dolgozni is csak azért dolgoztam szívesen,
 940 53    |               akármilyen fáradt voltam is, nem bírtam elaludni. Mi
 941 53    |          oktalan szoknyának. Hiszen én is voltam fiatal, én is cselekedtem
 942 53    |                én is voltam fiatal, én is cselekedtem bolondságokat:
 943 53    |               innen, talán már szoptat is.~Csak ezt ne mondta volna!
 944 53    |          lennék, te meg apáca.” És így is történt. Elváltunk egymástól:
 945 53    |             minden napon.~A szomorúság is csak olyan hólyag, hogy
 946 54    |         naponként, késõbb húsz-harminc is.~A püspök húsvét napján
 947 54    |                 hogy pap leszek. Minek is térnék vissza - gondoltam -,
 948 54    |             táborba a rovók elé. Tanúm is ki lehetne rá, hogy hogyan
 949 54    |              ott nem eszik a varjak õt is csata mezején - de se vagyont
 950 54    |           nyugalmas az életem. Még azt is remélhetem, hogy még fiatalon
 951 54    |           pestis!...~Mikor már húsznál is többen haltak naponként,
 952 54    |                pappal, a jó zsoltárost is elvitte a csoma. A halottakat
 953 54    |          elkótyavetyéljük, s az a pénz is a szegényeké lesz.~Hanem
 954 54    |            tarsolyt akasztottam. Ruhát is cseréltem: szép bársonyból
 955 54    |          térdig szíjazható ünnepi saru is volt ott, felvontam. A sarun
 956 55    |               nézte a ruhámat, arcomat is.~- Átviszlek - mondotta -,
 957 55    |          bejöhetsz, de ha aztán vissza is szándékozol...~Nem feleseltem
 958 55    |               De persze kérdezõsködtem is:~- Mikor indult el Átilla
 959 55    |                 Van köztük rokkant hun is tél-túl. Halászat, vadászat
 960 55    |            megitattam a lovamat. Magam is leszálltam, megmosdottam,
 961 55    |       megfürödtem nagy sietten. A port is leveregettem a ruhámról.~
 962 55    |              volnék.~A cselédek, rabok is kirobognak. Mikorra leszállok
 963 55    |                úgy megnõtt.~De a többi is szívesen ölel meg. Kezemet
 964 55    |            simogatják. Egyszerre hatan is kérdezik, hogy honnan, és
 965 55    |              Barakonyhoz.~A két gyerek is örömmel fut hozzám, s én
 966 55    |                Zéta.~- A ki-kisasszony is?~- Az is, Zéta.~- És nem
 967 55    |               A ki-kisasszony is?~- Az is, Zéta.~- És nem be-beteg
 968 55    |            térdem sebét, a fejem sebét is.~Bámultak nagy áhítattal.~-
 969 55    |                 vigyázzál a jó híredre is.~Dzsidzsia hátradõlt a széken.
 970 55    |           elégettük, hogy a másvilágon is a te tyúkod legyen.~ ~
 971 56    |            királyné.~Én már akkorra el is készültem. A jó rabtársak
 972 56    |                a ruhámat.~Az asszonyom is kitett magáért: szép széles
 973 56    |         gyolcsgallért adott. Mikor azt is fölkapcsoltam, általános
 974 56    |            bennem. Ha magamnak kellett is mosnom, de volt mindig fehér
 975 56    |              fehér ruhám, s illatszert is mindig szereztem, ha egyebet
 976 56    |      elrántotta az ajtó kárpitját, úgy is léptem be, mint valami királyfi.
 977 56    |            Voltak valami húszan. Emõke is köztük piros virágú fehér
 978 56    |              azzal az egy pillantással is láttam, hogy semmit se változott.
 979 56    |              ebben az ijesztõ ruhámban is.~- Jer közelebb! No, nézzétek
 980 56    |              nézett. De bámult a többi is.~A fehér bõrû, szõke idegen
 981 56    |               támaszkodott. És talán õ is mosolygott. Nem tudom bizonyosan,
 982 56    |        országába indul innen. A király is bús volt. Könnyet láttam
 983 56    |           Könnyet láttam az õ szemében is.~- Csalódtál - mosolygott
 984 56    |            búsnak látszik, és ha sírna is, könny nélkül sírna.~- Lehet -
 985 56    |         gondolkodó nézéssel. Az õ arca is olyan, mint Atilláé: nem
 986 56    |             elsápad. Látom, hogy Emõke is.~- Azután más ilyen baljóslatú
 987 56    |             más ilyen baljóslatú jelek is következtek - folytatom. -
 988 56    |               a világra, éppúgy vissza is szólít!”~- Mily ostobák
 989 56    |              királyfit és királyleányt is hozott túszul, hogy a napnyugaton
 990 56    |                Ildikóra mutatott). Ezt is napnyugatról hozta. Királyleány
 991 56    |             élére állt, a lélegzetüket is visszafojtva hallgattak,
 992 56    |              hogy a magam hõstetteirõl is beszéljek, de a kárpit megnyílt,
 993 56    |                 felszöktek. A királyné is fölkelt.~- Gyászban? - kérdezte
 994 56    |             Vélem, hogy a király azért is nem ment be Rómába.~- De
 995 56    |                 kisasszonyom.~- Nekünk is hoztál izenetet?~- Csak
 996 57    |        asszonynak a szobájában. Dehogy is engedett volna másutt laknom.
 997 57    |             Nyúlánk és kebles. Az arca is megtelt. A cselédek pajkosan
 998 57    |          viselt ruháiban jár. Bántotta is a szememet mindig!~- Beszélni
 999 57    |          okozzak neked, Dzsidzsia. Mit is beszélsz testvéri érzelmekrõl.
1000 57    |               testvéri érzelmekrõl. Te is rab vagy, én is rab vagyok.