Part

 1 1 |          fiam, tudod-e, mi nap van ma?~- Szombat - feleltem készségesen -,
 2 1 |  Zavarodottan néztem a gazdámra.~- Ma nyolc éve ennek - nézett
 3 5 |            Ha behunyom a szememet, ma is látom, amint a két kis
 4 8 |     Szálljatok hozzám, és legyetek ma ebédre vendégeim. Nekem
 5 14|             mondotta a királyné -, ma jó napom van, hadd legyen
 6 14|            mondja, hogy a királyné ma már nem parancsol többé
 7 14|          édes hangocskát, amelytõl ma is reszket a lelkem. Mily
 8 14|         menj. Nem rajzolunk többet ma már.~- Kisasszony - susogtam
 9 18|           a kutyák is ideérkeztek. Ma egy hete. Hogy vigyük õket
10 19| lefeküdtünk.~De nem bírtam aludni. Ma még nem vagyok rabszolga;
11 19|          még nem vagyok rabszolga; ma még valami okon visszatérhetek.
12 22|              az én vérem díja. Még ma osszátok széjjel a csatában
13 27|           ide? Azt hallottam, hogy ma az úrral ebédelsz!~- Kutyának
14 29|           kabátkát: alig kopottas, ma adta a kisasszonyom.~Fölkelt,
15 29|           palotában van. Táncolnak ma.~Aztán nem tudom, még miket
16 31|         adnánk.~- Hozd be, kérlek.~Ma is különös nekem, hogy az
17 33|       persze a köntös alatt. Még a ma született kisgyermeknek
18 33|          minden fegyverünket. S ha ma beleszórjuk, holnap kiirtják
19 33|      csoportja.~- De az emberi faj ma még a gyerekkorát éli. Hol
20 33|   ezeréveknek elmúltával. A népnek ma még bûvölés kell és jelek,
21 34|             hogy ezt megengedte? - ma sem tudom. Lehet, hogy abban
22 35|            fiú, megálltad a sarat! Ma este velem vacsorázol. Rab
23 35|      csontjaimon.~- Ezen mulattunk ma példátlan szélesen - folytatta
24 36|           félmillión, abbahagytuk. Ma sem tudom, mennyi nép gyûlt
25 43|         Hát tudd meg, hogy a jelek ma mit mutatnak: Átilla elveszti
26 47|      akartam neki a vetkezésben.~- Ma nem vetkezünk - hárított
27 48|           földi világon, vagy hogy ma látom utoljára a Göncöl
28 48|          mindnek? És hát meglesz-e ma a csata?~A gazdám is fölkászálódik.
29 48|       meleg nincsen. S mindig jobb ma, mint holnap.~Magam is türelmetlen
30 48|    mindenfelé.~- Hát nem harcolunk ma? - bosszankodott egyik-másik.~-
31 49|     kiáltja a mi seregünk elõtt -, ma is megmutatjuk!~Micsoda
32 49|            Õk odaát aligha akartak ma harcolni, s éppen délután,
33 49|    vergõdnek prüsszögve a lovaink.~Ma már nem bírok irtózás nélkül
34 50|     merrõl-felõl. Miért elegyedett ma a csatába?~Már besötétedett.
35 56|           mi lett a vége?~- Én még ma sem tudom, felséges asszonyom.
36 60|            hogy Atillát istenítik. Ma király, holnap por. Ha nem
37 62|     Megütközve nézett rám. Még tán ma is csóválja a fejét, ha
38 63|     itáliai hadjáratról. Egyik dal ma is az eszemben van. Arról