Part

 1 1 |   nevelõt hívta. Már akkor én is éreztem, hogy hibás vagyok valamennyire.
 2 1 |      belõle a még dobogó szívet!~Éreztem, hogy elsápadok. A vértõl
 3 5 | Maksziminosz. - Szerecsen úribb.~Éreztem, hogy elsápadok.~- Uram -
 4 6 |         én nevem...~Abbahagytam. Éreztem, hogy a gazdám csodálkozik
 5 7 |     láthatatlan kalapács verését éreztem a mellemen. Csak még egyszer
 6 7 |         Az ütés tûzként égetett. Éreztem, hogy vér csordul a nyakamon.~
 7 7 |         villám a komor fellegen. Éreztem, hogy ember vagyok. Ha õ
 8 8 |        bólintott a követek felé. Éreztem, ahogy végigsiklott a tekintete
 9 8 |        kezedet - mondtam neki. - Éreztem benne a lelkedet: megcsókoltam
10 12|         rám, s életemben elõször éreztem, hogy nem cserélnék sok
11 12|     anyásnak, sem jóságosnak nem éreztem: minek néz ez engem, hogy
12 15|   szúrtak még kést, de akkor úgy éreztem, mintha kés állana a mellemben.~
13 18|   sátorokhoz, de szüntelenül úgy éreztem, mintha fagylaló jeges víz
14 22|          valami volt. A vér, úgy éreztem, megfagyott bennem, mint
15 22|        komor volt. Én ólomhegyet éreztem a mellemen.~Vigilász folytatta:~-
16 31|  fufnyázott, s valami fitymálást éreztem mindig a hangjában.~Késõbb
17 32|          áldott verõfényben, úgy éreztem, mintha hó volnék én is,
18 35|     estem, s ezt rab létemre sem éreztem volna szerencsémnek. Azonban
19 35|    falatot.~Mikor Csáth dicsért, éreztem, hogy Emõke szeme az arcomon
20 36|      kardú népség. Még másnap is éreztem az utánok maradt vöröshagymaszagot.
21 37|    Lehajoltam és megcsókoltam. S éreztem, hogy megszorítja a kezemet.~
22 38|     melegen.~Nem mertem ránézni. Éreztem, hogy sápadt vagyok. Az
23 38|       hogyne! - felelte vidáman.~Éreztem a hangján, hogy hazudik,
24 39|      bántam. Semmi rendülést nem éreztem a lelkiismeretemben.~A következõ
25 50|       sebeim lehetnek? Sok ütést éreztem, de talán felfogta a disznóbõr
26 50|    mászni. De nyilalló fájdalmat éreztem a jobb térdemben.~Odanyúlok,
27 50|      rajtuk. A nyereg formájáról éreztem, hogy frank ló mind a kettõ.~
28 50|           Ahhoz hasonló kínt nem éreztem soha.~- Aquam! - hangzott
29 50|      hangom iránt.~Kis idõ múlva éreztem, hogy a lábam szabadul.
30 50|       térdemre tapogattam. Akkor éreztem, hogy amit én nagy sebnek
31 52|         történt velem.~Már régen éreztem, hogy valami különös nyomás
32 52| méregerõs bor, vagy inkább ecet, éreztem, hogyan járja át minden
33 53|         ittam rá egy pohárral, s éreztem, hogy elértem az életemnek
34 56|       óráimban, megvigasztalódva éreztem volna magamat.~- Beszélj
35 56|      mert nem mertem ránézni. De éreztem, hogy kedves bámulatuk vagyok.~
36 56|        ismét láthattam Emõkét, s éreztem, hogy a szeme rajtam pihen,