Part
1 2 | sátrunkat, mint a királyé áll. Akkor eszelkedtünk, hogy
2 4 | nagy süvegû, szakállas õr áll a sátor elõtt. Lomhán áll
3 4 | áll a sátor elõtt. Lomhán áll ottan. A dárdája a földbe
4 4 | fölmosolyog az ablakra.~Emõke áll ott.~S egy perc múlván ki
5 8 | elõ. Mind a kettõ dombon áll, és fából épült. Tornyok
6 8 | család. Néha két-három sátor áll szorosan egymás mellett.
7 8 | Még csak a római birodalom áll.~- És azt gondoljátok, hogy
8 8 | tér másik sarkán gémeskút áll. Onnan keletre nézve, széles
9 18| elhûlõk: egy kopár dombon ott áll a két keresztfa, s rajta
10 31| kellemes.~Mellette Dzsidzsia áll. Halkan beszélgetnek. A
11 35| gyönyörûségtõl, ahogy rajtam áll. Biccent, mint aki kutyát
12 38| Rómában.~- De hát akkor miért áll elõ Aéciusz?~Ruszti mosolygott:~-
13 39| a gepida oldalából nyíl áll ki, körültekintett, s arccal
14 46| máglya mögött nézõk sokasága áll - leginkább a vezetõ öregek...~
15 46| Kezét a csontok felé tartva áll a továbbiak folyamán mozdulatlanul.~
16 46| közepén Zobogány táltos áll. A fejét az égnek fordítja,
17 49| arcomra. Egyetlen gondolat áll az agyamban, áll szinte
18 49| gondolat áll az agyamban, áll szinte befagyottan, s az
19 49| Mellettünk Berki serege áll.~Atilla odakiált:~- Isten
20 49| római had mind a balszárnyon áll, szemben a mi gepidáinkkal
21 49| ragad. Az alán oly sûrûn áll, mint az aratatlan búza.
22 49| A szomjúság éles késként áll a torkomban. Csáth egyre
23 49| nagyszájú zoltán ordítva áll az összetorlódott lovak
24 50| Odanyúlok, hogy talán nyíl áll benne. Érzem, hogy a térdem
25 50| egy eltörött lándzsahegy áll.~Ha kiránthatnám..., bizonyára
26 51| dárdáját.~A dárda hegye felém áll. Csak a kezemet kell kinyújtanom.
27 51| frank halott négykézláb áll. Érthetetlen.~- Á... - nyöszörög
28 55| jön a dereglye. Zömök hun áll benne elöl, fehér szakállú.~
29 55| foglalkozásuk. Minden száz lépésre áll egy nádkunyhó.~A hunok országába
30 56| helyen meg remete ember áll a sziklák között. S mikor
31 60| Európán? Most a hunoknak áll fenn a csillaguk, aztán
32 63| eldermedtünk.~A fõvezér ott áll elõtte a csoportban, de
33 64| múlván megint egy erõs népfaj áll elõ, s akkor az aranykoporsót
34 64| furcsálltam, hogy a fáklyások közé áll. Nem értettem.~Künn megzendült
35 65| Széttekintek. Szabolcs áll mellettem. Karon ragadom.~-
36 65| Fölemelem a fejemet: Dzsidzsia áll mellettem. Sápadt és szomorú.~-
|