Part
1 4 | tizenhárom éves forma mezítlábas rableányka valami süteményt.
2 5 | hazatértek. Öt megterhelt hun rab kísérte őket. Az egyik borjút
3 11| nyújtott.~A kaput eközben egy rab kinyitotta, s azt mondta,
4 12| aranyért. Hanem a leány rab másnap reggel meghalt; a
5 15| nyújtózkodott. Egy másik rab a gyomot sarabolta a kapu
6 15| másiktól: mindenütt van rab bõven, s egy közöttük a
7 23| fordult vissza. - Nem vagy-e rab?~Megértettem: a rabszolgának
8 23| kezdjek én teveled?~Egy öreg rab állt a ház elõtt a többi
9 23| hogy nincs mellettük nevelõ rab soha.~Csáth gondolkodva
10 24| egy horgas orrú vénlány rab, piros selyemkabátban.~Mindezt
11 24| A horgas orrú vénleány rab utolért a folyosón. Meglökött,
12 26| ajándékozott neki. Mért vagy rab?~- Én magam vetettem magamat
13 28| vittem be. Csakhogy a többi rab éppúgy kedveskedett nekik,
14 31| jogosítottál, de meg sem tilthatod. Rab vagyok: nyársba húzathattok,
15 32| kézszorítás legyen. Tudom, hogy rab vagyok, te meg úr vagy,
16 32| boldogan. Elmondta, hogy rab volt, de csatába kísérte
17 32| vitézkedett. És hogy most a volt rab egy asztalnál ül azzal,
18 32| visszafordítasz.~- Hát jó. Rab maradsz, mert magad szegõdtél
19 32| nálunk. De mivel mégsem vett rab vagy, se nem fogott, legelõször
20 33| gazdag is - vagy tizenöt rab ura.~- Hallottam már rólad -
21 35| mesterségébe estem, s ezt rab létemre sem éreztem volna
22 35| Ma este velem vacsorázol. Rab vagy, de velem vacsorázol!~
23 35| aminõben Csáth házánál rab még nem részesült.~A vacsorán
24 43| sem ellenünk.~- Tudatlan rab, nem disputálok veled.~-
25 55| Ez elszomorított. Tehát rab maradok. Lehettem volna
26 56| nem csombókoltam hunosan: rab vagyok. De ez nem aggasztott:
27 57| testvéri érzelmekrõl. Te is rab vagy, én is rab vagyok.
28 57| érzelmekrõl. Te is rab vagy, én is rab vagyok. A sorsunk szomorú.
29 57| köszönni, beszélni. Az ilyen rab ékessége a háznak, mint
30 58| Hallgass.~- Te nem vagy olyan rab. A te neved: Beszélj.~-
31 60| akad egy ilyen magamfajta rab, aki véletlenül följegyzi
32 61| királyok ültek meg azok a rab hercegek, akiket Atilla
33 62| alázatossággal -, inkább vagyok itt rab, hogysem nálatok, uram,
34 64| enyém is. A három velem lakó rab ravóé is.~Egy órával késõbb
|