Part

 1 1 | ismertem. A gazdám mindig tõlem kérdezte írás közben a helyneveket,
 2 2 |        ügy hozott benneteket? - kérdezte Csáth szigorúan.~Az urak
 3 6 |     beszélnünk. A tekintete azt kérdezte:~- Mit szólt a királyné?
 4 13|       rábámult.~- Ki vagy te? - kérdezte kedves gyermeki kíváncsisággal.~-
 5 14|         valaha ennyi kincset? - kérdezte a királyné, mikor a mûvészi
 6 14|            És a görög leányok - kérdezte Emõke -, szépek-e a görög
 7 14|      már nem lehet.~- Hogyan? - kérdezte egyszerre mind a három nõ.~-
 8 14|          Kik voltak a szüleid - kérdezte a királyné -, és ki tanította
 9 14|     kerültél Priszkosz úrhoz? - kérdezte tovább. - Hol szerzik ezek
10 14|         érte apádat, anyádat? - kérdezte a királyné.~- Nem, felséges
11 18| lehajlóban volt, s Vigilász azt kérdezte Eszlásztól, hogy nem lenne-e
12 18|    révészgazda is elõkerült, és kérdezte Eszlászt, hogy mit parancsol.~-
13 18|      kereszt.~- Mit vétettek? - kérdezte kedvetlenül.~- Hát a cudarok -
14 18|         Vigilász is visszatért. Kérdezte Eszlászt, hogy nem lehetne-e
15 22|      sok arany? Miért hoztad? - kérdezte komor-hidegen.~- Uram -
16 22|  Edekonra tekintett. A szemével kérdezte, hogy Vigilász igazat beszél-e.~
17 22|    semmit.” Így volt-e, uram? - kérdezte síró hangon Vigilász Edekont.~-
18 22|      kövessék.~- És ez a fiú? - kérdezte Eszlász, Vigilásznak a fiára
19 23|     fogott.~- Hova való vagy? - kérdezte.~Elmondtam neki, amit elmondhattam.
20 28|  mégiscsak szólott.~Egyszer azt kérdezte, hogy meg vagyok-e elégedve
21 30| látásból.~- Itthon-e a gazda? - kérdezte a tolmács hunul.~- Itthon -
22 31|        székre.~- Jobban vagy? - kérdezte jólelkûen. - Aggódtunk,
23 38|        Mit hallott itt Csáth? - kérdezte kíváncsian.~Csege elmondta
24 41|         van ebben a levélben? - kérdezte dühösen Atilla.~- Alázatos
25 47|  fõvezér fölült a lovára, akkor kérdezte Csáth:~- Hát nem mi kezdjük?~-
26 47|   volnának.~- S ha õk kezdik? - kérdezte Csáth.~- Nem hiszem - rázott
27 50|   ismertem a nevét.~- Hát te? - kérdezte kis idõ múlván, oly szomorú
28 56|       is fölkelt.~- Gyászban? - kérdezte aggodalommal.~- Nem, asszonyom,
29 56|    levelét.~- Mi hírt hoztál? - kérdezte a királyné. - Rómában vagytok-e
30 56|     nézett, és szinte unatkozón kérdezte:~- Nem állt ellen senki?~-
31 56|        istennek.~- Mondd csak - kérdezte Écska királyné -, milyen
32 63|   díszben, álmos vörös szemmel. Kérdezte, hogy a király fölébredt-e
33 63|         hoztad el a kürtödet? - kérdezte Vacsar. Csak nem gondolod