Part
1 1 | birodalomban, és adóért sanyarták. Abban az idõben kezdték a hunok
2 1 | alig tízesztendõs voltam, s abban a korban nem színlel még
3 2 | tétetett föl. Pénz volt-e abban vagy ékszer, nem tudom,
4 9 | szívemet: én is mosolyogtam.~Abban a pillanatban szerettem
5 10| percnyi csöndesség után -, abban a korban vagy, amelyikben
6 11| hunná?~Mert sokféle nép élt abban a városban, csak görög ritkásan.
7 11| milyen bájos mozdulattal.~Abban a pillanatban, nem tudom,
8 12| Milyen jóságos! Én azonban abban a percben sem anyásnak,
9 12| a király ítélkezik.~Volt abban a képben valami ókori. Ahogy
10 14| is szépek. Hanem nyáron abban a leples ruhában a rút nõk
11 22| élete vagy halála fordul meg abban s percben az Atilla fejében.~
12 23| szokott telelni benne. De abban az órában csupán két ló
13 31| hangot, az már megfogja. Abban a pillanatban széppé válik
14 34| is furcsákat álmodhatott abban az idõben.~Addig mindig
15 34| ma sem tudom. Lehet, hogy abban a kérges emberben mégis
16 35| meg, hogy úgy általában, abban a nagy birodalomban, mit
17 35| félelmes volt az az arc abban a plutói komolyságban, éppoly
18 39| Atillának két felesége ült abban. A szekeret mindenféle cselédség
19 39| oda se néztem.~De akkor, abban az órában megint rázott.~
20 39| látta, agyonvernek érte. Abban a minutumban nem bántam.
21 42| izensz-e Emõkének semmit?~Még abban a gyászos órában is Emõke
22 43| Tizenötezer emberünk veszett el abban az ütközetben.~A megmaradt
23 44| a lova orrát. Másik meg abban a kiáltásban bízott, hogy: „
24 52| eszembe jutott, hogy akkor, abban a nagy zavarban a nyereg
25 53| többi anekdotázott.~És én abban a boldog jómódban szomorú
26 60| nem nevettem annyit, mint abban a szomorú munkámban és szomorú
27 61| tartott az udvarában.~A nõk abban a fehér hun viseletben voltak,
28 63| 63~A tavasz abban az évben korán érkezett.~
29 64| megismerhettem volna az arcokat, de abban a fekete zsákban mindenki
30 65| szárnyad, s mégis csak akkor, abban a pillanatban nyílt reád
|