Part
1 2 | anyjához fordult: kérdezett valamit - nem hallottam tisztán.
2 5 | mondta, hogy jer vissza: ád valamit a szolgálatodért.~És nevetett.
3 7 | hun -, tán elvesztettél valamit?~Mert hogy a római követségbõl
4 8 | hun ifjúnak magyarázott valamit.~Az ifjak pompás díszesen
5 9 | hunyorgó szemmel fecsegett neki valamit. Emõke gyöngyházas késsel
6 11| magam szájával is mondanék valamit, elfeledném azt, hogy Átilla
7 11| mellettük: láttam, hogy valamit leejtett a leány.~A lovasok
8 12| tudomásomból mutathatok valamit...~Csakhamar elõtûnt a napraforgó
9 15| királyné palotája elõtt, és valamit kérdeztek az õrtõl. Az õr
10 15| megkönnyebbültem.~- Elvesztettem valamit, Dzsidzsia. Csak egy gombot.~-
11 15| gyepes földet néztem, mintha valamit keresnék.~A nap már süllyedezett
12 25| mindennaposan.~- Beszélj valamit róluk, hogy miféle emberek
13 25| pofájokról szeretnék hallani valamit. Beszélj.~Elmondtam neki,
14 25| Engedd meg, uram, hogy valamit mondjak, ami nem a beszédünkhöz
15 27| tyúk vágja. Ha kivetnek valamit a konyhából, s õt is odahajtja
16 28| percre, hogy talán mond valamit, de nem mondott semmit.
17 33| A többi is mind tudott valamit, amibõl megélt. Legtöbbet
18 35| ajtóban, hogy talán szól valamit. S magamban röstelkedtem,
19 39| házakban. Mindenki cipel valamit, mindenki zsákmányolt.~A
20 42| szõke leány. Mindenik cipel valamit, rongy, hitvány semmiségeket,
21 42| Upornak. Mondott is neki valamit. Upor erszényt vont elõ
22 45| a szeme árult el olykor valamit annak az embernek a lelkébõl,
23 55| vitézségemrõl szólt-e az uram valamit?~- Nem, Zéta. Azt mondja,
24 60| Volt úgy, hogy kifelejtett valamit a levélbõl, s másnap este
25 64| Véltem, hogy Emõke izent valamit. Mentem bágyadtan, érzéstelenül,
26 64| feleltem -, én is álmodtam valamit. Az én álmom jobb a tiednél
27 65| csodálkozva a kérdésen.~Valamit hebegett aztán nagy pislogva,
|