Part

 1 2 |      előttünk a hun követek is.~Az úton persze érdeklődtünk a hun
 2 2 |        étellel, itallal segítem az úton, õ meg hunul tanít.~Mindjárt
 3 2 |          perc múltán -, te mind az úton jó szívvel néztél rám: ennem
 4 2 | jövetelünkre. Emlékszel-e, hogy az úton egyszer ebédre hívtátok
 5 5 |     borravalót.~Mikor már aztán az úton voltam, magam is bosszankodtam
 6 7 |         jönnek! Talán ugyanazon az úton jönnek, amelyiken mi!~Az
 7 7 |           maga a hóhér õrködik?~Az úton mégiscsak el-elmaradoztam.
 8 7 |           Végre megpillantottam az úton poroszkáló hun szolgákat
 9 8 |    távolban egy búzatáblán túl, az úton. Már messzirõl megláttuk,
10 17| Tisztelettel Csáth úrnak.~Uram, az úton egyre azon gondolkodok,
11 17|            hogy engem tekintsen az úton szolgájának, noha én már
12 20|                     20~Csakazon az úton mentünk megint Atilla városába,
13 20|       társaság már elõrehaladt. Az úton nem jött utánunk senki.
14 21|        ízben is nálunk?~Eszlász az úton mindvégig együtt ivott és
15 22|     Priszkosznak a rabszolgája. Az úton csatlakozott hozzánk. Ennél
16 22|            magára. Folytatta:~- Az úton nem volt költséged élelemre.
17 22|             mondta Eszlász is - az úton csatlakozott hozzánk. -
18 30|         Uram - könyörögtem neki az úton -, ha rólam is van szó a
19 38|        Aladárt csuklás fogta el az úton. Restellte a leány elõtt,
20 39|                      39~Atillát az úton mindig magam elõtt láttam
21 44|        zsákba.~A hunok különben az úton is mindig csak harci fogásokról
22 49|   sokaságban a visszafelé nyílható úton. Csak arra van idõm, hogy
23 51|       sebetek dicsõségetek. Még az úton meggyógyultok, és egészségesen
24 56|            velünk semmi különös az úton. Mentünk a Duna völgyében,
25 59|         akinek valami okból még az úton odaengedték, hogy szolgálja.