Part

 1 3 | voltak, de ez a szó egyszerre mindent megváltoztatott.~Uccu, valamennyien
 2 3 |        Néha gyorsan tett-vett mindent, néha maga elé bámult, és
 3 10|       papirosokra jegyzek fel mindent, ami velünk történik.~Az
 4 11|    hatalmasnak és a gazdagnak mindent szabad. Az igazságot pénzért
 5 12|    egy hajnalkát rajzoljak?~- Mindent, amit tudsz.~Hát rajzoltam
 6 22| Vigilász is a térdére esve. - Mindent megvallok... Csak a fiamat
 7 22| porfiroszlopát, a lámpaházat. Mindent. A tolmács én voltam.~Atilla
 8 22|     nehéz mellel folytatta:~- Mindent elmondok az utolsó hajszálig
 9 22|    kígyó formájú asztallábat. Mindent. Akkor, hogy le is ült végre,
10 24|      rebegtem aggodalmasan -, mindent, amit parancsolsz, uram.~-
11 27|     rovást is érted?~- Tud ez mindent - szólt közbe a horgas orrú
12 30|        Ha nem nagy a váltság, mindent megteszek érte, amit csak
13 32|      Voltak ott tanítók, akik mindent megmutattak az íjhúrsodrástól
14 33|      jövendõbe. De nem szabad mindent megmondania, mert ahány
15 34|       vagy a gyermekeinek sok mindent a javára mozdíthatok majd
16 43| Megkeresztelhetsz. Eladhatsz. Mindent tehetsz velem.~- Hallgatlak.~-
17 46|    Egy percre sötétség lep el mindent.~Azután a megint föllobogó
18 49|   Miért? - kapok a szón.~Mert mindent falt a fülem, amit körülöttem
19 55|   összebarátkoztunk, mert sok mindent beszéltem nekik a csatáról.
20 56|    Zéta, beszélj nekem sokat! Mindent! Az a hír jött, hogy meghaltál.
21 56|     magamat.~- Beszélj sokat. Mindent, hogy hol jártál, hol éltél.
22 60|     Atilla országában is, hát mindent szolidusban írtunk. A szolidus
23 60|      állapotomban. A becsüsök mindent rosszul becsültek meg. Így
24 60|    olyan ember a világon, aki mindent érthetne. Te soha efféléket
25 64|  Kéréssel jöttem. Tudom, hogy mindent megteszel, amire kérlek.