Part

 1 2 |         a betegek.~- Nem értem - mondottam Deélnek. - A ház télen-nyáron
 2 2 |          packáz velünk.~- Uram - mondottam felkönyökölve -, te okos
 3 12|         virág fölött.~- Felség - mondottam alázatosan -, ezt a virágot
 4 14|             Felséges asszonyom - mondottam -, az a nagy kendõ, az volt
 5 15|      Reggel már nem leszek itt - mondottam. - Elutazunk.~- El-e?~És
 6 18|       már a tûz körül.~- Ember - mondottam halkan egy hegyes süvegû
 7 22|          ajánlotok érte?”~„Amint mondottam - felelte Krizafiosz -,
 8 23|        szobát.~- Nem alhatnám? - mondottam az öregnek. - Engedd meg,
 9 24|         a bölcsesség tudománya - mondottam búsan -, a hét görög bölcs
10 27|     Beszélhettek, amit akartok - mondottam -, én nem az ételt köszönöm
11 31|       bírtam leszámolni.~Sokszor mondottam magamban:~„Ez is csak olyan
12 33|       öreg Kámának.~- Eszerint - mondottam - már itt is jártak hittérítõk?~-
13 38|      emberek vidámsága.~- Uram - mondottam a mosolygásán megbátorodva -,
14 42|         hozzáhajoltam.~- Csege - mondottam reszketve -, nem izensz-e
15 42|       izensz?~- Minek?~- Csege - mondottam a karját megszorítva -,
16 47| nádnyíllal.~- Vess a lovak elé - mondottam -, reggelnek elõtte aligha
17 52|         körül.~- Könyörüljetek - mondottam -, vigyetek házba, adjatok
18 56|             Felséges asszonyom - mondottam végre -, nem tudhatom, mi
19 56|             Felséges asszonyom - mondottam -, ha rám bízod teljesen
20 57|    beszéde meglepett.~- Örülök - mondottam -, hogy ilyen értelmes vagy.
21 60|         meg:~- Lásd Turzó uram - mondottam -, nincs olyan ember a világon,
22 60|   Tolmácsoltam, még véleményt is mondottam. Néhány hét múlván azt látom,