Part

 1 2 |      szépségük megcsapott, mint a tûz lángja. Csak épp hogy a
 2 18|   révészek ott bámészkodtak már a tûz körül.~- Ember - mondottam
 3 28|      szõrrel befelé fordíthassák.~Tûz mindig égdegél a sátorban,
 4 29|    estéken néha tízen is ültünk a tûz körül. Csikósok, gulyások
 5 32|          nap sugara Isten kezébõl tûz a földre. Azért gyógyít.
 6 33|          víg, szõke ember) volt a tûz papja és a népnek íródeákja.
 7 38|       Pásztortüzek helyei azok. A tûz elhamvadása után kopárság,
 8 41|         város kapuit, megnyitja a tûz.~Már akkor ezernyi szekérrel
 9 46| ezüstkanálba teszi, és fölemeli a tûz elõtt.~Iddár a fán kelet
10 46|       vérét a tûzbe csorgatják.~A tûz sistereg. Gõzoszlop gomolyog
11 46|       vastál vérét is oda önti.~A tûz már nem lángol, csak a parázs
12 46|           láng rebben föl. Káma a tûz felé fordul, s magasra tartja
13 46|   mormogja a nép a táltosokkal.~A tûz fénye vörösen csillog a
14 46|           nyilat nyom a kezébe.~A tûz ismét föllobog.~Káma énekel:~-
15 46|           vesz a kezébe. Tartja a tûz fölé. S énekel:~- Isten
16 46|      megint föllobogó és sistergõ tûz magas gõzoszlopot vörösít
17 46|      vörösít meg.~Káma a kardot a tûz fényében fölfelé forgatva
18 49|         fel egyszerre az áldozati tûz füstje. Az idegen népek
19 50|        most vizet? Isten keze se!~Tûz már nem bolygott a mezõn.
20 52|      bennem, mint mikor az elalvó tûz az utolsó lángjában még