Part

 1 2 | elgondolkodva -, én is csak olyan szolga vagyok, mint te voltál.
 2 3 |    bajuszú öreg úr. Eszlász nevû. Szolga is kísérte vezeték lóval
 3 5 |        hallok mögöttem:~- Hé! hé! Szolga!...~Megfordulok. A kis rableányt
 4 5 |           méltóságosan -, hogy én szolga nem vagyok. Úr se vagyok,
 5 5 |         Úr se vagyok, az igaz, de szolga se vagyok. És az én nevem
 6 11|        jelentkezik, az úrból vált szolga tartása akkor se vész kárba:
 7 11|            figyelmesebb, ügyesebb szolga a parasztinál. A háznak
 8 11|         nekem, hogy inkább vagyok szolga Átilla árnyékában, mint
 9 15|      süvegében sastoll. Utána két szolga lovagolt. Megismertem, hogy
10 15|           feje fájt.~Estefelé két szolga jelent meg nálunk két lóval.
11 15|        nálunk két lóval. Az egyik szolga egy kis selyemerszényt hozott
12 22|        nem tehettem másképpen. Én szolga vagyok. Negyven szolidus
13 22|          Csáth úrnak szól.~- Ez a szolga - mondta Eszlász is - az
14 27|      sánta Kopi mellé, aki utolsó szolga volt a háznál, s akire nem
15 30|            Megöl a szégyen!~Három szolga is volt velük meg egy tolmács.
16 35|       nyilakat, befut Kaza udvari szolga lelkendezve:~- Zéta! Zéta!
17 38|      Csege a másik. Az a két ravó szolga létemre is szívesen beszélgetett
18 56|        kócos királyfival.~Mikor a szolga elrántotta az ajtó kárpitját,
19 56|           a kárpit megnyílt, és a szolga jelentette, hogy követ érkezett,
20 63| asszonyokkal, gyermekekkel. Úr és szolga, nõ és férfi vegyesen tolong