Part

 1 2 |      csillagot, de a csillag messze fenn ragyog. Jaj, a csillagos
 2 11|     Itt akartok-e sátorozni? Messze vagytok itt a királyi palotától,
 3 13|     feleltem elmosolyodva -, messze földrõl való, ahol a mesék
 4 14|     mezõ. Hullong a falevél.~Messze idegenbõl a had is visszatér.~
 5 17|   Atillához. A dél ideje még messze volt, hát csak rövid beszélgetésre
 6 18|   párában rengett a nap, s a messze terjedõ parti füzestõl elõhomályzott
 7 23|    Aztán hadd pihenjen, mert messze útról jön.~Valóban fáradt
 8 31|   mikorra kijózanult, te már messze jártál.~Hallgatódzott, aztán
 9 36|  fekszenek, s így visszafelé messze ellövik a nyilaikat. De
10 37|  nagy elefántcsont kürtöt, s messze búgó hangon fújta az indulót.
11 37|       de ebben az órában oly messze állsz tõlem..., és mindig
12 37|         és mindig és örökkön messze állsz tõlem... De ha nem
13 41|     város tornyairól azonban messze lehetett látni: a lakosság
14 44|     a nagy hõségben. A síkon messze el lehetett látni. S hallgattam
15 46| folytatja:~- Isten urunk, ki messze napkelettõl elhoztál bennünket
16 49|   látok, mint máskor, de oly messze van tõlünk az ellenség,
17 49|      felsõ hadaink felé. Oly messze vannak tõlünk, hogy csak
18 50|        Hol keresnél? A patak messze van, s már estefelé annyira
19 64|     állt a koporsó mellé, és messze harsogó, éneklõ hangon sírta:~-
20 64|      a mi büszkeségünk, a mi messze tündöklõ fényes tornyunk,