Part

 1 Eloszo|                      nem ismer engem senki. Igaz, hogy könyvtárosa vagyok
 2 1     |                szerint a mi urunk: Jézus.~- Igaz - bólintott rá Priszkosz.~
 3 1     |                ahová mégy - bókoltam szívem igaz érzésével -, aztán talán
 4 2     |                       mondtam a hunomnak. - Igaz, hogy lóhússal éltek?~Deél
 5 2     |                tántorgott is.~- Tántorgott, igaz, hogy tántorgott.~- A hun
 6 2     |                     neki.~- Megbocsátottak, igaz. De ebbõl nem következik,
 7 5     |                    vagyok. Úr se vagyok, az igaz, de szolga se vagyok. És
 8 10    |             virágzás... vigyázz a lábadra!” Igaz a szava. Emõke lelkét én
 9 11    |                     megtapintva. - De az is igaz, hogy görögül születtem.
10 11    | bólogatott-legyintett:~- Legyen a te szavad igaz. De azért az is igaz, hogy
11 11    |                 szavad igaz. De azért az is igaz, hogy ahol a fejedelem isten,
12 25    |                     vettetek a császáron.~- Igaz. De hazugság ott minden
13 31    |                     Miért tagadod? Téged az igaz szó semmire nem kötelez.
14 32    |                azzal, akinek szolgált.~- Ez igaz - felelte Csáth jóindulattal -,
15 38    |                   de ha csak századrésze is igaz annak, amit mondott, ha
16 38    |                   mondott, ha csak annyi is igaz, hogy Emõke egyszer melegen
17 42    |                    a figyelmemet. Mondd meg igaz lelkedre, hogy hazudtál.~
18 43    |                     döbbentem el. - A népet igaz, hogy dögvész tizedeli,
19 53    |                     öreg püspököt szerettem igaz fiúi szeretettel.~Az igazán
20 57    |                     elfeledtem már. Mit is? Igaz, egyszer azt mondta, hogy