1-500 | 501-603
Part
1 Eloszo| azért nem ismer. Az embernek csak az arca ismerhetõ, de az
2 1 | nem volt más választása, csak az, hogy vagy engem vigyen
3 1 | nép közt. Attól az apám csak két aranyat kért. Az úr
4 1 | is megvidultam - hiszen csak játszópajtásnak kellek!
5 1 | nem találtak. Azután már csak nekik volt mulatságos. Késõbb
6 1 | Nem bírtam mást mutatni, csak a fogam haragos fehérét.
7 1 | elõtt is cudarkodtak velem, csak mikor magunkban voltunk,
8 1 | magunkban voltunk, vagy ha csak a többi rabszolga látta.
9 1 | aztán, ha megunták, megint csak az én jajgatásom volt a
10 1 | Gondoltam, nem jövök elõ, míg csak a tanítójuk nem hívja õket.
11 1 | hogy mozdulni se tudtam. Csak a könnyeim folytak szüntelenül.~
12 1 | az erkélyen beszélgetett.~Csak egyedül sétált és gondolkodón.
13 1 | uram - feleltem, mintha csak apámnak panaszkodnék -,
14 1 | sírdogálom a keserveimet, egyszer csak ott terem Maksziminosz úr,
15 1 | egy kétemeletes kis házba. Csak faház, de szép, s az alsó
16 1 | királyára ugyan nem kötés, csak ránk, mireánk! Jaj, ennek
17 1 | volna - de angyal kezével.~Csak néztem, nyitogattam a szememet:
18 1 | beállhatsz katonának. Mától fogva csak annak köszönsz, akinek akarsz.~
19 1 | meg az ajka mozgásáról, de csak mosolygott és pislogott,
20 1 | tanítottál-e arra, hogy az ember csak a szívével érdemelheti meg
21 1 | ahogy a hun szólott, mintha csak õ volna a császár, Theodóziusz
22 1 | vértõl mindig irtóztam, ha csak emlegették is. Azonban az
23 1 | mosolygott az öreg -, hát akkor csak szedd össze, fiam, amiket
24 2 | kérdezhettem tőlük semmit; csak éppen amit fülheggyel elkapogattam
25 2 | birkanyáj legel.~Eleinte persze csak szavakat kérdezett:~- Mi
26 2 | megtanulta a hun nyelvet.~- Csak tanuld, Zéta - biztatott
27 2 | mintha a másvilágon is csak a hun nyelvvel lehetne boldogulnom.
28 2 | különöset.~- Mégis...~- Csak éppen hogy... van annak
29 2 | szerelmes vesszõ?~- Nálunk csak a fejedelemnél írnak papirosra.
30 2 | Hogy hívják azt a leányt?~Csak azért kérdeztem, hogy egy
31 2 | aztán elgondolkodva -, én is csak olyan szolga vagyok, mint
32 2 | él a nép, s Atilla körül csak az urak rajzanak.~A hun
33 2 | magyarázta, hogy a házba csak csikorgó tél idején húzódnak
34 2 | idején húzódnak be, akkor is csak az asszonyok meg a betegek.~-
35 2 | kérnélek, ha megtennéd.~- Csak mondd, és megvan, ha lehetõ.~-
36 2 | járnak, mint a kácsák. Lovon csak a fiúkat látni.~Vigilász
37 2 | férfiban szinte csúfság. Csak a vezérek, fejedelmek arca
38 2 | küldött ezzel a kérdéssel.~Csak fejedelemnek mondta Atillát.~
39 2 | másnak Átilla izenetét? Csak magának a császárnak felelnének
40 2 | mondanivalótok nincsen, csak amit mondottatok, azt izeni
41 2 | Késõbb értettem meg, hogy csak hozzánk alkalmazta a szót.~
42 2 | alkalmazta a szót.~Hát megint csak leraktuk a sátorokat, Atilla
43 2 | Mi oka volna?~- Gondolj csak vissza, uram, a jövetelünkre.
44 2 | kantárszáron. Rusztikiosz csak úgy gyalogosan szedegette
45 2 | az én uramnak Csáthtal? Csak késõbb tudtam meg. Ajándékot
46 2 | oldalt van odatûzve. Zászló csak a király sátorán lengett.~
47 2 | vadleányt, akinek a szépségét csak kézlegyintéssel lehet kifejezni,
48 2 | büszke tokás asszonyé, csak épp hogy a szoknyája fehér.~
49 2 | megcsapott, mint a tûz lángja. Csak épp hogy a mi lányaink nem
50 2 | tetszett nekem. S egyszerre csak mégis szép lánnyá vált.
51 2 | Milyen lesz a szoknyád?~- Csak nem ülök estig...~- Ugyan,
52 2 | ekkor rám is pillantott.~Csak átfutó pillantás volt, mint
53 3 | megkoronázva, tehát nem király, csak fejedelem.~- Egykutya -
54 3 | Miféle királyok voltak azok - csak késõbb tudtam meg. De igazi
55 3 | mint a barátaival szokott, csak mikor követeket fogadott,
56 3 | piros-egészséges állat, csak az egy Atilla sápadtas,
57 3 | körüldong. Félelmes hang.~Csak késõbb, hónapok múlván értettem
58 3 | választ várt, de Vigilász csak sunyított viaszszínsápadtan,
59 3 | színváltozást, ezt az idegenkedést csak én láttam meg rajta.~Egy
60 3 | szabad vennünk semmit se, csak eleséget.~Vigilász hát abbahagyta
61 4 | tavacska mellé érkeztünk. Csak akkora tó volt, hogy egy
62 4 | No, ítéletidő! Egyszer csak közibénk harsan nagy lánglövettel
63 4 | lánglövettel egy mennykő. A tóba csak úgy sustorog.~Annyira megzavarodtunk,
64 4 | villámok kergetik beléje.~Hát csak futottunk, mint az ijedt
65 4 | villámok lobogásánál egyszer csak házakat is látok magam körül,
66 4 | sátorok álltak, s a házakba csak akkor, a zivatar elõl húzódtak
67 4 | voltunk éhesek. Az uram csak feküdni kívánt, én meg a
68 4 | kérdeztem az embert.~- Csak annyi - felelte -, hogy
69 4 | borra már nem is volt szava, csak hálatekintete az égnek.
70 4 | Budánénak a háza. De az is csak fából való, szétszedhetõ.
71 4 | abrakos tarisznya. De egyszer csak arra eszûdök, hogy megint
72 4 | annyira horpadt az orra, hogy csak szívességbõl mondhatjuk
73 4 | fakard az oldalán. A kisebbik csak ingben hempereg az öreg
74 4 | támaszkodik reá.~Egyszer csak hangot hallok a sátorablakból:~-
75 4 | lánynak.~- Gyere!~- Nono! Csak ne szorítsd úgy a karomat.
76 5 | ezenképp vidd el neki. Csak még egynéhány marok füvet
77 5 | kosarat a fejemrõl, mintha csak azért állanék meg, hogy
78 5 | No, nem elég: a hintése csak a harmada utat javította
79 5 | lép ki a sátorból Emõke.~Csak az a ruha volt rajta, amelyik
80 5 | mintha nem is neki csinálnám, csak mentem elõtte, és a kosarat
81 5 | vert. Nem mertem felnézni, csak álltam, mintha valami gonoszságot
82 5 | büntetõbíró elõtt állanék.~Egyszer csak hallom, hogy közeledik...
83 5 | boldog-szomorún.~De a szeme rajtam csak addig állt, míg megint pillantott.~
84 5 | Szinte kábultan néztem utána. Csak mikor már eltûnt, akkor
85 5 | egykedvûen beszélgettek tovább.~Csak a vén õr nézett, de az is
86 6 | mióta Hunniában járunk. Én csak azóta, hogy azt a leányt
87 6 | a gazdám, mikor egyszer csak megszólal:~- Mi bajod? Mért
88 6 | bántott engem senki, uram, csak éppen elgondolkodtam a sorsomon.~-
89 6 | hiába szabadítottál föl, csak szegény ördög az én nevem...~
90 7 | verését éreztem a mellemen. Csak még egyszer szívhassam föl
91 7 | Vissza-vissza, ameddig csak nem találkozom vele. De
92 7 | után valami húsz rabszolga.~Csak léptetést mentem feléjük,
93 7 | Hát csakugyan: egyszer csak látom, hogy jön. Egyenesen
94 7 | rabszolga. És én az uramat csak szeretetbõl szolgálom, mert
95 7 | Hebegtem összevissza. Õ csak nézett nyugodtan, szigorúan.~-
96 7 | meg leültem az út szélére.~Csak bámultam magam elé bután,
97 7 | egy kezet? A leány keze is csak kéz. A kézcsók tiszteletnek
98 7 | leánya volna is, én meg csak egy tinó, nem volt oka arra,
99 7 | megcsapja és elporoszkál.~Csak menjen. Micsoda jogon vet
100 7 | valaki haragudjon reám, ha csak állat is. Hát... itt a kezem,
101 8 | mint tegnap. A ruháján csak annyi volt a változás, hogy
102 8 | is. Jó rajzos vagyok én. Csak mikor õt rajzolnám, akkor
103 8 | amennyit akar, de Atillának csak azok az edények kellettek,
104 8 | és olyan szellõsek, hogy csak galambok és kányák lakhatják.~-
105 8 | házak is fehérlenek, de csak afféle nádtetõs sárházak,
106 8 | Megállítottuk hát a szekereket, s csak árnyékvetõre vontunk fel
107 8 | vezetõ után.~Akkor láttam csak, miért olyan irdatlanul
108 8 | neve hunul ösztörû. A sátor csak alvóhely, és esõben menedék.
109 8 | lóháton. Sose dolgoznak, csak beszélgetnek, politizálnak,
110 8 | látni.~A szimbólum többnyire csak egyes kép: gólya, lófej,
111 8 | a családi jelvény, hanem csak oda van akasztva: pl. egy
112 8 | meg Kosék, emitt Patkóék. Csak ahol póznán lóg a jelvény,
113 8 | engedtek - feleli a hun -, csak a hitványa ment. A javának
114 8 | alatt már mind a világ? Még csak a római birodalom áll.~-
115 8 | szüntelen a földben, míg csak a fiú meg nem találta. Káma
116 8 | egy nép ez.~Akkor láttam csak közelebbrõl a két fapalotát
117 8 | valamivel díszesebb, és csak messzirõl egy. Közelrõl
118 8 | messzirõl egy. Közelrõl csak házcsoport. A középsõ a
119 8 | mind magasan, és persze csak üres lyukablak, de mégis
120 8 | rajta. A téren nincs egyéb, csak egy vén hársfa, s alatta
121 8 | lengõ-lobogó fehér selyem. Csak a derekukon volt piros vagy
122 9 | elnyúló térségre - már hát én csak az urak háta mögül.~A nyüzsgés
123 9 | selyemben, mint az asszonyok. Csak a süvege kék, égszínkék,
124 9 | áldás a szó a hunoknál, csak az idegenek vivátoztak náluk.~
125 9 | ott repes mellette, míg csak meg nem gyorsul a réda.
126 9 | oly sûrûn befátyolozta. Csak a fején zöldellõ koszorú
127 9 | szürke ruhába volt öltözve, csak a süvege volt tornyosabb
128 9 | minden szem ragyogott. Csak Atilla arca márványos, vértelen.
129 9 | mozdulatlanul állanak, és csak a szárnyukat rezgetik. Ember
130 9 | Emõke is!~Egy minutumig csak álltam az ajtó mellett:
131 10 | böffent rám Priszkosz.~Csak hebegtem.~- Töröld! No lám!~
132 10 | Emõke lelkét én nem ismerem, csak egy nõi test az, amely kifordított
133 11 | sokáig fenn voltak. A zene csak éjfél után hallgatott el.
134 11 | nép élt abban a városban, csak görög ritkásan. Görögöt
135 11 | között?~- Barbárok? Hm. Csak ti mondjátok õket barbároknak.
136 11 | Hát nem is mentünk föl, csak az udvaron vártuk meg.~Már
137 11 | kis emberek és lõcslábúak. Csak lovon fenségesek. Gyalog
138 11 | õnála - felelte szimplán -, csak eredjetek elõre, magam is
139 11 | se nézte az ajándékokat, csak fölküldte a feleségének,
140 11 | rögtön lenyomta a székre, és csak ülve engedte szólani.~De
141 11 | mi vagyok.~Aztán, mintha csak családtag volna, elbeszélgette,
142 11 | cédrusfa ládába zárt kincsek csak mutatványok abból, ami Konstantinápolyban
143 11 | lásd, ha én odamennék is, csak Átillának a szájával kellene
144 11 | bögöly a szügyét? vagy hogy csak ötletbõl ágaskodott két
145 11 | amint fölemelkedett a ló, csak egyet fordult, s ledõlt
146 11 | De a zablarángatásra csak letop megint, és ficánkol,
147 12 | Csaba. Õ a feleség. A többi csak luxus: eleven ékszerek.~
148 12 | fölmenjenek-e a királynéhoz, vagy csak Priszkosz. Végre megegyeztek,
149 12 | Végre megegyeztek, hogy csak Priszkosz menjen föl. Õ
150 12 | lehetett valamikor. Most már csak fonnyadt méltóság - egyenes,
151 12 | teremben nem volt más bútor, csak a kerevet meg oldalt egy
152 12 | De nem is az ajándékot, csak a díszítményeket az ajándékokon.
153 12 | néz rajta.~Hát a közepét csak meg tudta rajzolni a leány,
154 12 | rajzoltam asszonyi munkákat, csak betût a császári könyvtárban
155 12 | De a dicséretek között én csak az Emõke egy halk szavát
156 12 | a hunok a díszítményeken csak a virágot szeretik, és legföljebb
157 12 | eresztenek a virág mellé; néha csak egyet; néha egyet se. Hun
158 12 | térdelve csodálták mindnyájan.~Csak Emõke állott. Egy leánynak
159 12 | faragott istenasszonyoké. És csak akkor láttam, hogy egy pirinkó
160 13 | rohantam a királynéhoz.~Csak azok a nõk voltak ott, akik
161 13 | többen is vagy hárommal.~Csak Emõke hiányzott.~Kedvetlenül
162 13 | gondoljak. De nem volt szebb, csak Emõke az egyetlen. Mint
163 13 | asszonyra néztem. Arra is csak azért, mert minden szón
164 13 | minden nõ megcsókolta. Õ csak az anyját csókolta meg.
165 13 | Elevent?~- Elevent, de csak egyfejût.~- Egyfejût? Hányta
166 13 | fapohárból iszik!~- Ez is csak ke-kevélység - rikácsolta
167 13 | A varga röhög. A tudós csak mosolyog. De micsoda kategóriába
168 14 | azért a királyi palota körül csak annyi a nép, mint az elõtte
169 14 | egy oszlophoz.~A királyné csak harmadmagával ült a szobában.
170 14 | Borult az ég. De azért csak maradj, hátha kitisztul.~
171 14 | minden nevetése. Én, amikor csak lehetett, fölnéztem a rajzomról.
172 14 | elefántcsont karperecet, s egyszer csak hozzám fordult:~- Milyen
173 14 | viselnek a nyakukon, azt is csak ünnepen.~- És a görög leányok -
174 14 | test formáit. Az ing nyáron csak éppen hogy rá volt akasztva
175 14 | karok szabadon voltak, és csak karperec volt az ékességük.
176 14 | lábuk?~- Télen nem. Télen csak a kezük meg az arcuk van
177 14 | reá. Nem volt rajta más, csak egy térdig érõ ing és egy
178 14 | idegenbõl a had is visszatér.~Csak egy legényt várok. Csak
179 14 | Csak egy legényt várok. Csak egy legény nem jön. ~Elmaradt,
180 14 | nem tanított senki, hanem csak éppen hogy láttam, próbálgattam,
181 14 | láttam, próbálgattam, egyszer csak aztán tudtam is.~S magamban
182 14 | hunoknak. A császár nem vet, csak arat. A nép a gabonáját
183 14 | értettem: mi a szolgaság, csak az fájt, mikor a testvéreimtõl
184 14 | vele, hogy mi a szándéka. Csak mikor indulóban voltunk,
185 14 | a nyakukra tapodjon?!~Én csak eldermedtem az ijedtségtõl.~
186 14 | ékszereket, és elvitték.~Én csak álltam ottan, mint a kõvé
187 14 | is a szavait vigyáztam, csak a hangját, az édes hangocskát,
188 15 | Aladár királyfi. A keze már csak éppen hogy a dolmánya gombjai
189 15 | sárban, s én nem láttam mást, csak egy pillanatra az õ vékonyka
190 15 | följebb tartottam magamat. Csak ültem a sátor egyik oszlopán,
191 15 | a napló diktálásába, de csak annyit tudott mondani, hogy
192 15 | szeretett volna már hazaindulni. Csak én nem.~Egy napon végre
193 15 | megismerkedtek.~De az uraink csak három paripát fogadtak el:
194 15 | udvarukon, talán meglátnám õt... Csak még egyszer szeretném látni!
195 15 | egyszer szeretném látni! Csak még egyszer!~A kapu még
196 15 | a ház túlsó oldalán. Ha csak az árnyékát is láthatnám,
197 15 | Elvesztettem valamit, Dzsidzsia. Csak egy gombot.~- Gombot? Reggel
198 15 | mertem fölnézni az emeletre, csak a gyepes földet néztem,
199 15 | Megrezzenek és föltekintek. Csak egy ellebbenõ kéz az, amit
200 15 | A fáklyákat eloltották. Csak egy fáklya maradt égten.
201 16 | véletlenül esett le? Hátha csak egy gyerek hajította ki
202 16 | mégis õ!~S hátratekingettem. Csak legalább távolból is látnám,
203 17 | ideje még messze volt, hát csak rövid beszélgetésre állottunk
204 17 | húzott embert láttunk - én csak messzirõl -, Priszkosz azt
205 17 | lehevertek.~Erdõben pihentünk, és csak sátorvonás nélkül, egy tölgyfa
206 17 | nekik -, mikor itattunk. Csak azt tudnám, reggel-e vagy
207 17 | lovam oldalába: - Ahogy csak bírsz!...~Vigilászékat két
208 18 | ha engem látnak. Gyerünk csak át. Ezzel is beljebb vagyunk.~
209 18 | Ahogy keletnek tekintek, csak elhûlõk: egy kopár dombon
210 18 | nem õrizgetjük itt. Eddig csak vízbe hánytuk a cudarokat,
211 18 | hosszú õsz haja eltakarta.~Csak a szerencsétlen ifjú élt
212 18 | meghalnia. Tudjuk mi, hogy csak halál után szúrjátok át
213 18 | egyszerre elcsöndesedett. Csak a legelõ lovakat lehetett
214 20 | utánunk senki. A távolban csak egy csorda fehérlett, s
215 21 | a katonával. A kérdésére csak félvállról pökte oda:~-
216 21 | vaspántos ládikót találtak, csak akkorát, mint a csecsemõkoporsók.
217 21 | hasonlóképpen cselekedjék, hát csak fölfordult õ is a lovára,
218 21 | se beszélt. A tisztünk is csak magában tajtékzott.~ ~
219 22 | oszlop tartotta.~A teremben csak egy trónféle, barna szék
220 22 | állt.~A falakon semmi dísz, csak sötétvörös keleti szõnyegek.~
221 22 | Mindent megvallok... Csak a fiamat ne... A fiamat
222 22 | olyan volt, mint amilyen csak az akasztófa alatt álló
223 22 | utolsó hajszálig igazán. Csak a fiamat ne, felséges király!~-
224 22 | valami beszélõ halott. Én csak vártam, hogy micsoda rettenetesség
225 22 | elõbb. Hát ebédeltünk, de csak hárman. Ebéd után azt mondja
226 22 | kell, amit mondanak. Én csak eszköz vagyok, nem is ember.
227 22 | szólt rá Krizafiosz -, én csak azt mondtam, hogy a csillagok
228 22 | bármelyiket itt a városban, csak persze a császárét nem.
229 22 | vagyis hatezer font. Ez csak elég kincs?”~„Elégnek elég -
230 22 | keresztre feszíttet, akit csak megfoghat. Elõször is a
231 22 | ácsolja, amelyre fölfeszítik.~Csak percek kérdése az életünk.~-
232 22 | hogy mi a véleményem. Én csak eb voltam, uram: hol erre
233 22 | mert parancsolnak velem, és csak negyven szolidus az évi
234 22 | voltam ott a tanácskozásukon. Csak este, mikor a hun követ
235 22 | nézegették, az asztalnál csak hárman maradtunk.~Akkor
236 22 | képû ember. A hunok közt csak Ruszti a neve - rövidítése
237 22 | fölbukó fuldokló:~- Uram, csak ezt az ártatlan fiút ne
238 22 | ártatlan fiút ne bántsd! Csak ezt a fiút ne! Ártatlan
239 23 | rajtam.~- Hogy is hívnak?~- Csak Zétának, uram - feleltem
240 23 | fehér haj, fehér szakáll - csak az állát beretválta ki.
241 23 | rézedényt sikált. Egyszer csak fölemeli a fejét, és szól:~-
242 23 | szólaltam meg:~- De ennünk csak adnak tán elégségesen?~-
243 23 | lósajt, ugye?~- Nem biz e, csak tehéntejbõl való.~Valami
244 24 | lárma ébresztett föl, amely csak a barbárok városában hallható.
245 24 | ottan, de nem háborgatott csak egynéhány szúnyog.~Letisztogattam
246 24 | erszénykéjét?~- Az ember csak neveléssel válik emberré -
247 24 | ez se való gyereknek. Ez csak királynak való. A király
248 25 | Mindenfelõl köszöntek neki. Õ csak a kezét emelgette a süvegéhez.~
249 25 | a rabszolga nem szólhat, csak ha az ura kérdezi.~- Nem
250 26 | mint a dühös macska.~Én csak lehedeztem. Nem tudtam,
251 26 | írtam az õ nevében. Mindez csak azért, hogy visszajöhessek.~
252 27 | tûzõr mindenes volt. A vizet csak az udvarról hordta a konyhába,
253 27 | örülök, ha vidámultok rajtam. Csak ne rosszakarattal tréfálkozzatok
254 27 | De a durva tréfálkozás csak akkor vált gyûlöletté, mikor
255 27 | is repültek a nyilak.~- Csak a javát neki, Rába néni -
256 27 | meg volt akkor törve, hogy csak vonaglottam, mint a bottal
257 27 | nem gonoszsága neki, hanem csak mulatsága.~Eb nem volt õnáluk,
258 27 | fájdalomtól.~De hát azért csak megvan. Mindig egyedül,
259 27 | magányosan a konyha közelében. Csak akkor rebben meg, ha ember
260 27 | bizalom. Már tudta, hogy tõlem csak jót várhat.~S míg a többi
261 28 | vesszõfonás és semmi egyéb. Csak épp hogy az északi és keleti
262 28 | mindennap láttam. Rám se nézett. Csak néha, mikor tanúk nélkül
263 28 | boldogtalannak. De õ ehelyett csak vállat vont:~- Késõ bánat.~-
264 28 | arra, kik járnak mellettem. Csak akkor pillantottam föl,
265 28 | beszéltünk.~Pedig én, amikor csak lehetett, mindig kerestem
266 28 | Érezte, hogy érték vagyok, csak azt nem tudta, hogyan lehetne
267 28 | ruhában jártak. A ruhát olykor csak a szíj tartotta össze a
268 28 | tartotta össze a derekukon. Csak néha mosdottak és fésülködtek.
269 28 | süveg, a lóháton járás. Csak az õszi viselet nem tetszett
270 28 | azért szép köntös volt. Csak oldalt látszott valamelyes
271 28 | nadrágnak se volt más hibája, csak egy kis kopás hátul, de
272 28 | asszony is nevetett. De csak Emõke ne nevetett volna!~
273 28 | mindig égdegél a sátorban, de csak fõzésre-sütésre való az.
274 29 | fõvezérnél ebédel, akkor csak éjfél felé kell eléje mennem.
275 30 | negyedóráig idõztek Csáthnál.~Én csak fõttem a kapu alatt, fõttem,
276 30 | arany van velünk. Talán csak fölér egy embernek a fejével?~
277 30 | mindent megteszek érte, amit csak tehetek.~A követek egy aranyozott
278 30 | írt! Hé, anyjuk, keresd csak elõ azt a levelet! Vékony,
279 30 | Nem várt magyarázatot. Csak azt látta, meg mertem csalni.~
280 30 | széket a feje fölött.~Én csak a karomat emelhettem föl
281 30 | eltörött. Csáth kezében csak a székláb maradt.~Azzal
282 31 | történt velem, nem tudtam, csak a dézsába csurgó vízen láttam,
283 31 | cselédek mind rabok voltak, csak a csikós, gulyás, kanásznép
284 31 | állatok voltak. Gondolataik csak a napi dolgaikon forogtak
285 31 | Megvetettem õket. A gazdámat is.~Csak az egy Emõke volt, akivel
286 31 | mondottam magamban:~„Ez is csak olyan állat, mint a többi,
287 31 | De hát mi a szemöldök is? Csak szõr, szõr... S mégis mintha
288 31 | mûveltségemnek.~Nem: szenvedõ voltam, csak a szenvedõt látták bennem.~
289 31 | így, nem tudom. Egyszer csak elmúlt a nagy hányódás,
290 31 | A szobában nem volt más, csak Kopi. Akkor tett be vizet.
291 31 | ébren voltam is, megint csak elszenderedtem, mint a csecsemõk.~
292 31 | Terhedre én soha nem leszek. Ha csak az árnyékodat látom is,
293 31 | nem lehetsz enyém soha. De csak azt mondd meg, azt az egyet:
294 32 | megsimította az arcomat.~- Csak feküdj a napon! - szólt
295 32 | Máskor is, ha beteg vagy, csak hívass engem. Akire én ráimádkozok,
296 32 | járkálni is próbáltam. Persze csak bocorogtam az udvaron. Csáthné
297 32 | nincs is szükségem semmire, csak a ti kegyelmes jóságtokra.
298 32 | a hadilovaglást.~Persze csak azt gyakoroltam, amit az
299 33 | árthasson neki.~Én persze csak nevettem azt a vallást.
300 33 | akár evezõs, akár vitorlás, csak azonegy csillagra igazodik.
301 33 | se térítettek meg soha. Csak az idegen rabszolgák, azok
302 33 | mondjak a szavadnak, hanem csak hogy az igazságot megtaláljuk.~-
303 33 | igazságot megtaláljuk.~- Csak bátran.~- Csak azt mondanám,
304 33 | megtaláljuk.~- Csak bátran.~- Csak azt mondanám, hogy ha egyes
305 33 | Tudja az, aki elindított. Én csak azt gondolom, hogy erõérzésre
306 33 | tökéletesebb test formába jutunk. Csak semmittevésbe nem. Az élet:
307 34 | görög földön.~Atilla izenete csak ennyi volt:~Ha ez a követség
308 34 | az idõben.~Addig mindig csak aranyat küldtek a Krizafiosz
309 34 | melyik épület micsoda.~Én csak két esztendõ múlván láttam
310 34 | magam meg nagy fáradtan csak éppen befaltam a vacsorámat,
311 35 | tévedtem.~Azok az ebédek csak ünnepi alkalmakkor voltak
312 35 | bélyeget sütött. A bélyeg csak az volt, ami a családi jelvény:
313 35 | palotába! Átilla elé.~Én csak megdöbbenek.~- Siess, siess!~
314 35 | Nem tehetek másképpen, csak hogy võlegényi díszes mivoltodban
315 35 | egy és ugyanaz volna. De csak a szeme mosolygott, az a
316 35 | húgát?~A terem elcsöndesült, csak a fáklyák sercegtek az oszlopokon.~-
317 35 | sercegtek az oszlopokon.~- Csak egyszer láttam õt - feleltem
318 35 | nyikkanás. Összeszorított ajkak.~Csak a szemek karikáznak rám
319 35 | felelnem kell azonnal.~- Csak arra emlékszem, hogy hosszú
320 35 | és hunyorgón mosolyog.~Csak én állok komolyan az egész
321 35 | az udvart kérdeztem. Az csak banda ott, az ismer engem.
322 35 | pajkosságból uszít, hogy csak beszéljek bátran.~Én hát
323 35 | hogy igazat beszéljek...~- Csak az igazat.~- Hát az a vélemény
324 35 | vadkutyáé. És beszélni se tudsz, csak morogsz, mint...~A kacagásnak
325 35 | keze fejét a levegõben.~Én csak Atillát néztem. Az õ arcán
326 35 | elmehetek.~A gazdám azon a napon csak estefelé tért haza.~Megvártam
327 35 | persze a szememet is lesütve. Csak illedelembõl tettem a számba
328 36 | birodalomnak európai fele.~Csak éppen a választ várta még,
329 36 | római hadseregben, hanem, csak vezérek és zoltánok, akik
330 36 | és zászlótartót. A zászló csak egy hosszú nyelû lándzsa,
331 36 | asszonynép is velük. De csak a fiatalja. Az is mind fegyveres.
332 36 | hoztak magukkal.~Jöttek csak gyalog a turcilingek. Kerek
333 36 | maradt vöröshagymaszagot. Csak a kardjuk szép: fényesre
334 36 | Azt mondták róluk, hogy csak akkor elegyednek csatába,
335 36 | a lovat is leütik. Azok csak egynéhány ezren jöttek.
336 36 | többi, amint mondották, csak tavasszal indul meg.~Azután
337 36 | pofákat: ki díszszekéren, ki csak rúdon, de mindnyájan tiszteletes
338 36 | rég beolvadt a hunokba, csak a ruhájában különbözik:
339 36 | elszaporodva. Akkor láttam csak, hogy a fehér hunok nem
340 36 | számlálgattuk õket - már hát csak a vezérek szava szerint.
341 36 | rengeteg népsokaság még csak azt se tudta, hogy hova
342 37 | szabad másképp érintenem, csak hogy az arcához hajoljak,
343 37 | tudtam neki egyebet mondani, csak ezt az egy szót:~- Nárcisz...
344 37 | legyintettem volna; de akkor csak elnyeltem a bosszúságomat.~
345 38 | nem találkoztunk elõbb, csak mikor már kitavaszodott -
346 38 | De a legendák aureolája csak a holt hõsök fején tündököl.~-
347 38 | szándéka Átillának.~Darabig csak pislogott, de aztán mégis
348 38 | Helyette Csege szólalt meg:~- Csak az az Aéciusz ne volna a
349 38 | mind szembejönnének, akik csak élnek a világon, s utánuk
350 38 | Országot alapítunk. A kardunk csak arra való lesz, hogy az
351 38 | oroszlánnak, hogy eztán csak fûvel él?~- Átilla nem vérengzõ.
352 38 | melléki kereskedelem végett.~- Csak nem ül tán Átilla örökké
353 38 | Nem értem.~- A mi népünk csak füves helyen élhet. A világon
354 38 | haragudott soha senkire, csak a szeme állása volt olyan.
355 38 | gazdámat kísérem.~- Hát csak arra vigyázz, hogy mikor
356 38 | megválasztja a maga ellenfelét, csak a fejire dolgozz a kutyának:
357 38 | Mindezt tudtam már, de csak hadd fecsegjen. Összeszedelõzködök
358 38 | hej, okos az ilyesmiben: csak rád néz, és kilátja a szemedbõl
359 38 | találkoztatok?~- Sokszor. De mindig csak hazatéret.~Dombra érkeztünk,
360 38 | otthon találta õt, de ha csak századrésze is igaz annak,
361 38 | annak, amit mondott, ha csak annyi is igaz, hogy Emõke
362 39 | lehetett? Hun nem. A hun csak a csatában vad, a védtelennel
363 39 | ettünk, fõtt vaddisznót, csak torma volt mellette. Atilla
364 40 | állították föl elõször. Csak elbámultam azon az aranytól
365 40 | tanácskozóterem is.~Szép idõben csak három fala volt annak az
366 40 | fejsze volt a hadban, mind csak hidat és dereglyét faragott.~
367 40 | római mûveltség poharából.~Csak a sátoros népfajok csatlakoznak
368 40 | elvonulnak, s mennek-mennek, míg csak a római hadsereget meg nem
369 40 | hol az a római hadsereg?~Csak arra, amerre a nap lebocsátkozik
370 41 | mély patak kígyózik el. Víz csak alig arasznyi folydogál
371 41 | városok mind, amerre vonulunk. Csak egy-egy eb csahint ránk
372 41 | is reng belé.~A harci zaj csak este csillapul le. Az éjjeli
373 41 | tribulatione!~A férfihangok csak a falak közelében hallatszanak,
374 41 | közelében hallatszanak, távolabb csak a nõi hangok. Ezernyi ezer
375 41 | hírelték a jövetelüket. Csak az orleániak nem tudták.~-
376 41 | térden a három követ -, csak három napot engedj, míg
377 42 | minden. Pedig bizonyára csak egy kis fogságbüntetés,
378 42 | zsoltáréneklést abbahagyták, az öreg csak állva maradt.~Fölemelte
379 42 | Átilla vagyok, Isten ostora.)~Csak akkor hallottam, hogy Atilla
380 42 | Nem hallatszott egyéb, csak a lovak kopogása, fegyverek
381 42 | zörgése. A benn lakó népbõl csak tél-túl látszott egy-egy
382 42 | elé, és nem tud szólni, csak reszketõ két kezével, omló
383 42 | vért hányt. Aztán egyszer csak halott jobbra, halott balra;
384 42 | borús napokon is. Egyszer csak hallom, hogy Eudoksziusz
385 42 | hány aranyat ér háborúban! Csak a réztarajt kell beborítani
386 42 | nem szólt többé semmit, csak úgy maradt, reám fagyó halotti
387 43 | táborunknak mögötte folyt, egyszer csak azt látom, elõttünk van.~
388 43 | elõre, ami történik?~- Az csak koholás.~- De ha bebizonyosodik?~-
389 44 | sereg letáborozását.~Én csak a mi sátorunkról nézelõdtem
390 44 | nem kerülök ki élve. Hát csak tartsd meg magadnak a tanácsodat,
391 44 | különben az úton is mindig csak harci fogásokról beszélgettek.
392 44 | érdekesek háborús idõben.~Én csak azt tudtam, hogy a lovam
393 44 | gelonok ültek.~Azok majd csak akkor elegyednek az aratásba,
394 44 | megkezdjük a harcot, de nem: csak helyezkedtek egymás mögé,
395 45 | 45~Csak Atilla sátrának nyílt oldalú
396 45 | ezüstfeszület elõtte. Nemigen evett, csak a szakállát simogatta, s
397 45 | amiket a püspök beszél. Mert csak a szeme árult el olykor
398 45 | kissé hunos latin nyelven csak úgy ültében felelt:~- Hiszem,
399 46 | kifelé nem is ügyeltem. Csak vacsora után néztem szét:
400 46 | a torosztók és jámborok csak a közönséges hadiruhájukban
401 46 | valami ember elõtt, s egyszer csak tõre villan: belemélyeszti.
402 46 | önti.~A tûz már nem lángol, csak a parázs ég.~Iddár beleveti
403 46 | tenger egyhangú morajlásához. Csak a tábori kutyák ugatnak
404 46 | vak fõpaphoz fordulva. - Csak egy nagy repedés.~- Érthetõ -
405 46 | elesik.~Mindenki megmozdult. Csak Atilla maradt mozdulatlan.~-
406 46 | mondatot.~Minden arc felderült. Csak az öreg püspök ült a helyén
407 47 | mindenfelé alvó katonák hevertek. Csak az ebek ugatása hangzott
408 47 | utánam. Nem beszélgettek. Csak mikor a sátorunkhoz értek,
409 47 | bátyja. - Aludj, amennyit csak lehet. Én még ebben az órában
410 47 | hárított el Csáth. - Te is csak ruhástul heverj le. A kardodat
411 47 | Megecetesedett! Ízleld csak. Ecetes!~- Nem csoda - feleltem. -
412 49 | Mindenki kiabálva beszél.~Talán csak én egymagam vagyok sápadt,
413 49 | hogy védje az izmokat. Csak a mell van erõsen födve
414 49 | oltároknál mindaddig, míg csak a csata zajlik.~Atilla sebes
415 49 | nem halljuk, miket mond, csak a zúgást halljuk, s a lándzsák
416 49 | gében. Atilla arrafelé már csak a kardját villantja föl.~
417 49 | tõlünk az ellenség, hogy csak mozgó sávokban mutatkozik:
418 49 | A gót lovasság azontúl csak földön vonuló sárga felhõ,
419 49 | messze vannak tõlünk, hogy csak tompa dübörgésük hallatszik,
420 49 | bõrpajzzsal. Neki a harcban csak az urára kell vigyáznia.
421 49 | láng volna a mellekbõl.~De csak az elsõ percek nyomása volt
422 49 | nyomása volt ez. Aztán egyszer csak valami soha nem érzett erõ
423 49 | koppan el. Uram Istenem, csak a lovamat ne érje nyíl!~
424 49 | rikoltásokra változik. Én még csak a mieink lovát látom magam
425 49 | ágaskodhassak, mikor ütök. Csak idõm lenne rá! A tüdõm szinte
426 49 | mint az aratatlan búza. Csak a lovat döfik. Kapálódzó
427 49 | még büszke is vagyok rá. Csak a kengyelemet megigazíthatnám!
428 49 | vezet.~Ismét megindulunk.~- Csak a közepének! - rikoltja
429 49 | kapok. Haj, kutya kengyel, csak feljebb csatolhatnám!~-
430 49 | A kard nem fog azokon, csak lándzsa, tõr, buzogány.~
431 49 | gyilok. Nem látni mást, csak a dühös-véres gomolygást,
432 49 | a pokoli gomolygásban.~- Csak a sûrûjének! - rikoltozzák
433 49 | Emberré változott ordítás! Csak gyötrelmes álomban teremthet
434 49 | harcból. Az egyiknek, látom, csak lóg a karja, mint a kitömött
435 49 | visszafelé nyílható úton. Csak arra van idõm, hogy leugorjak
436 49 | rekedt torkokból már inkább csak hangos hörgések. Minden
437 49 | Minden ló csupa tajték, csak úgy röpköd róluk az arcunkba.~
438 49 | negyedóráig, talán egy óráig. Csak azt láttam, hogy a burgundok
439 49 | gelonok tõre villog össze.~Mi csak elrohanunk mellettük, s
440 50 | vágás, sem szúrás nem fáj, csak érintésképpen érzõdik. Ha
441 50 | érez, se nem gondolkodik. Csak akarata van: ölök! Még a
442 50 | védelmünk mozdulatai is csak gépiesek, olyanok, mint
443 50 | felocsúdtam, sötétes volt már. Csak a felhõk hamvadó tüze világított
444 50 | dübörögnek? Nem voltak távol, csak az én fülem volt elzsibbadva.~
445 50 | szabadon volt, s így mintha csak angyal bújtatott volna oda.~
446 50 | közelemben a viaskodás.~Istenem, csak össze ne tiporjanak!~A fejemet
447 50 | hidegre, a harci zaj már csak a távolban hangzott, mint
448 50 | Aztán minden elcsendesült,~Csak a csatatér sebesültjei nyögtek,
449 50 | Erre!~Kiáltani akartam, de csak rekedt hangok törtek elõ
450 50 | kulacs, hólyag vagy tömlõ.~Csak fegyver volt rajtuk. A nyereg
451 50 | eszik reggelire, és aki még csak jókedvében sem néz rám szeretõn...~
452 50 | gondolkozhattam. Ha mi gyõztünk, csak megkerestet tán az uram...~-
453 50 | bizonyos?~- Nem.~- De hát csak összeszedik tán a sebeseket!~-
454 50 | Ez az ember már halott. Csak a szája mozog még.~Kis idõ
455 50 | már nem bolygott a mezõn. Csak a fegyverek csörgése hallatszott
456 50 | tehát ébren vannak.~Egyszer csak latinul nyöszörög valaki
457 50 | Lótól lóig másznék, míg csak italt nem tapogatnék ki
458 50 | lábam irányában.~A hang csak az, amelyik az elõbb, tehát
459 50 | járni?~- Tudok valamelyest. Csak látni nem látok. Vak vagyok
460 50 | Akkor nem tudom, melyik.~- Csak jer a hangom iránt.~Kis
461 50 | szólt a római.~Nem feleltem, csak nehéz nyögésekkel szívogattam
462 50 | lovadat.~- Jaj... Nem tudom. Csak tapogatózz itt minden lovon.
463 50 | bõrkötés hiányzott. Egyszerre csak valami keménységre is rátapintok
464 50 | fokost vagy buzogánynyelet csak találok, és annak segítségével
465 50 | elsántikálok a táborba vagy csak a közelébe is a tábornak.
466 50 | Megfordultam a hun tábor felé. Ott csak az õrtüzek égtek, apró vörös
467 50 | felhõk vonulnak észak felé, csak olykor-olykor szakad egy-egy
468 51 | A dárda hegye felém áll. Csak a kezemet kell kinyújtanom.
469 51 | zúgást hallok. De a kürtölés csak útra hívó, nem hadijel.
470 51 | nekik:~- Erre! Erre!~De csak összevissza száguldoznak.
471 51 | a gyümölcs érezni tudna, csak az érezhetné, ahogy én,
472 51 | engedi õket. Cselet gyanít. Csak egynéhány száz lovas iramlik
473 51 | jutnak el hozzám!~A lovasok csak a fõurak, ahogy látom. Szemléletre
474 51 | látom. Szemléletre járják csak a véres mezõt. Csak a gazdám
475 51 | járják csak a véres mezõt. Csak a gazdám is jönne, vagy
476 51 | atyafija volt a táborban.~Nekem csak a fejemen meg a lábamon
477 51 | S rettegve, hogy egyszer csak fölkerekedik a tábor, s
478 52 | nem tudom. Bizonyára csak kevesen részesültek ebben
479 52 | elmúlt. Nem maradt más hang, csak a távoli tábor morajlása
480 52 | végtelen gyásszal borult reám.~Csak éjjel ne halnék meg! Csak
481 52 | Csak éjjel ne halnék meg! Csak még egyszer látnám a virradatot,
482 52 | a fölkelõ napot! És hát csak még egyszer, csak még egyszer
483 52 | És hát csak még egyszer, csak még egyszer ihatnék ebben
484 52 | életben!~Akármi ronda vizet, csak víz legyen, mert a belsõmben
485 52 | harmadik oldalt. Némelyiknek csak a köntöse látszik ki. De
486 52 | után oldalog el. Utoljára csak egy marad, egy félig levágott
487 52 | sátor, sehol egy szekér. Csak a szanaszét feketéllõ tûzhelyek
488 52 | vigyetek házba, adjatok ennem!~Csak néztek, bámultak.~Akkor
489 52 | burgundi, se nem gót. Eddig csak holt tanúit látták a csatának,
490 53 | el. A világi írók közül csak Ovidius Naptárát ismerte.
491 53 | Naptárát ismerte. A papjai meg csak éppen hogy olvasni tudtak.~
492 53 | mint õk. Az öreg maga volt csak tudós teológus. Az õ jelenvoltában
493 53 | csakugyan Isten küldött hozzám. Csak a katalauni nyelvet tanuld
494 53 | kívánok más lenni a klérusban, csak alázatos kutya. Eleinte
495 53 | kellett szeretnie. De ez csak játék volt nekem. Megvetettem
496 53 | akiknek minden beszéde csak a maga ügyei meg a házi
497 53 | érezzük, hogy õkegyelme csak emberi testben élõ állat.
498 53 | nem volt egyéb ékesség, csak Jézus, Mária s Szent Pál
499 53 | Ágybeli fehérnemûje is csak úgy volt, hogy az asszonyok
500 53 | épületben sok szoba volt, de õ csak egyben lakott. A szomszéd
1-500 | 501-603 |