Part

 1 1 |      fogva csak annak köszönsz, akinek akarsz.~A szemem könnybe
 2 2 |      láthatnám azt a vadleányt, akinek a szépségét csak kézlegyintéssel
 3 2 |     szemû és piros szájú leány. Akinek megjelenik, meg kell halnia.~
 4 13|       ácsorgott. Volt olyan is, akinek bölényfejbõr volt a süvege.
 5 14|        feleltem óvatosan -, már akinek van. Mert az ország már
 6 27|   vízhordó szólalt meg elõször (akinek mindig tréfára állt a bajusza):~-
 7 32|         egy asztalnál ül azzal, akinek szolgált.~- Ez igaz - felelte
 8 33|        szereztek. Nem volt hun, akinek valami ne lógott volna a
 9 36|        Hetyke, csinos legényke, akinek a süvegére olyan hosszú
10 37| Csáthnak.~Kezet csókoltak, vagy akinek a kezébõl nem jutott, a
11 44|       Szavil s a fiatal Szkura, akinek mindig fél fülön a süvege.
12 49|    szóra mellettem egy vén hun, akinek a pofája olyan barázdás,
13 51|         másik egy fiatal frank, akinek kicsüng a mája. Túlfelõl
14 56|      elfogódni. Ritka ember az, akinek a tekintete megzavar. De
15 56|        én csak Emõkét bámultam, akinek az arcát addig változatlannak
16 59|    udvarra állított rabot - már akinek valami okból még az úton
17 60|    unalmas - már ugyanis annak, akinek semmi része benne.~Szomorú
18 61|     feleségüket, leányaikat is. Akinek több felesége volt egynél,
19 61|       karjain, álomalakká vált, akinek földönléte, mint a délibáb.~
20 64|   hozott egy komor testõr, hogy akinek a neve azon van, ne hagyják