Part

 1 1 |          Uram - sírtam neki -, ezek a fiúk bántottak engem.~-
 2 4 |  embert vizsgáltam. Mért ülnek ezek örökkön lóháton? Az egyiknek
 3 7 |        nagy batyujukkal. Tehát ezek is jönnek! Talán ugyanazon
 4 8 |        De nemigen patkoltatják ezek a lovaikat.~A további sátorok
 5 8 |  szemet kápráztató.~Nem csoda: ezek az emberek végigrabolták
 6 8 |     nyújtanak, beszélgetnek.~- Ezek - mondja a vezetõnk, mikor
 7 11|     ott leszek.~No, gondoltam, ezek nem ceremóniáznak úgy, mint
 8 14| kérdezte tovább. - Hol szerzik ezek az emberek az ilyen ügyes
 9 15|       elrontottad a gyomrodat. Ezek a fene hun ételek... Jók,
10 15|     egy csoportban. Mit tudnak ezek a hunok annyit diskurálni,
11 18|  lássák, hova jutnak.~- De hát ezek?~- Ezek a kutyák is ideérkeztek.
12 18|       jutnak.~- De hát ezek?~- Ezek a kutyák is ideérkeztek.
13 18| Látványosság és mulatság neki. Ezek az emberek is itt ülnek.
14 22|        kincseken bámuldozott.~„Ezek aztán gyönyörû házak - mondotta. -
15 31|      talán mégis úrnak éreznek ezek engem, s kénytelenül is
16 34|      Csáth, Berki, Oresztész - ezek magyarázták, hogy melyik
17 40|     Gondolom: agyonverték.~Míg ezek a csatlakozások történtek,
18 49|    ugrat. Lándzsát elõ! Hiszen ezek az alánok! Tipord, lovam,
19 60|  mondja Turzó mérgesvörösen -, ezek a hitvány rabok... De föl