Part

 1 3 |        azt az akaratomat, hogy addig énhozzám követ ne másszon,
 2 3 |       másnak oda nem adhatjuk. Addig is szigorúan megtiltja Atilla,
 3 4 |      sáfrányt és pálmadiót.~Mi addig a sátorokat tisztogattuk.
 4 5 |         De a szeme rajtam csak addig állt, míg megint pillantott.~
 5 10|      nem vagyok már gyermek!~- Addig haladtam - feleltem, a süteményért
 6 14|      szoknya, térdig érõ, vagy addig se.~- Addig se?!~És elképedtek.~-
 7 14|   térdig érõ, vagy addig se.~- Addig se?!~És elképedtek.~- Bizony
 8 15|      Hát arra bámultak. Én meg addig fölkeltem, és beosontam
 9 22|   váltságdíjat hoz az apjáért. Addig az apja bilincsekben és
10 34|   álmodhatott abban az idõben.~Addig mindig csak aranyat küldtek
11 38|  fecsegjen. Összeszedelõzködök addig, s a nyugalom színe alá
12 43|     kellett fordulnunk, amerre addig háttal állottunk, eszembe
13 55|        az apád ragyogóját: nem addig van a! Nem tudod-e, hogy
14 56|      bámultam, akinek az arcát addig változatlannak ismertem.
15 56| nagyteremben csendesen voltunk addig. A nõk susogtak. Nekem nem
16 60|      Ott ültem az ajtó mellett addig Csáthéknál, s tûnõdtem:
17 60|       éppen hogy élek. De csak addig élek én, kisasszonyom, ameddig
18 61|      az asztalt elbontották, s addig a terem túlsó felén a fiatal