Part

 1 3 |         fiatal hunra tekintett:~- Csege! Olvasd a szökevények nevét.~
 2 38|    lovagolok. Ména-Ságh az egyik, Csege a másik. Az a két ravó szolga
 3 38|           fehér hunok közül való. Csege olyan korú ember, mint én,
 4 38|         is ember ez - lelkesedett Csege -, halandó isten itt közöttünk!~
 5 38|  halandónak mondtad volna inkább.~Csege rám nézett a felõlem való
 6 38|         még nem látott - lobogott Csege.~- A civilizáció temetése -
 7 38|          beszélt többet. Helyette Csege szólalt meg:~- Csak az az
 8 38| csatlakozott:~- Mit beszélgettek?~Csege röviden elmondta.~- Jól
 9 38|              kérdezte kíváncsian.~Csege elmondta a beszélgetésünket.~
10 38|          Végre beszélhetek veled, Csege. Én már régen értelek téged.
11 38|  városokra. Minden város füstölt. Csege szinte gyönyörködve nézte.
12 38|           pillantott rá, akkor...~Csege nem térhet haza elevenen!~ ~
13 42|       ránézni.~Egy délután, ahogy Csege mellett lovagolok, elõttünk
14 42|         sisak legurult a fejérõl.~Csege leugrott a lóról, és fölkapta.
15 42|     viselõje közülük való.~Másnap Csege fejfájásról panaszkodott.
16 42|        lássak, s hozzáhajoltam.~- Csege - mondottam reszketve -,
17 42|      miért nem izensz?~- Minek?~- Csege - mondottam a karját megszorítva -,