Part

 1 1 |             volt a tekintete, szinte szomorú.~Mi lelhette? - tûnõdtem
 2 12|             virágot? A hervadt virág szomorú.~Rám sütött a lelke a szemébõl,
 3 24|             be.~Emõke rám se nézett. Szomorú voltam.~Csáth felhajtott
 4 27|          tollas állaton. Rút volt és szomorú. A szeme szinte szüntelenül
 5 37|           nézett az arcomba. A szeme szomorú volt.~- Ha visszatérsz is -
 6 50|         kérdezte kis idõ múlván, oly szomorú hangon, aminõt még soha
 7 53|              abban a boldog jómódban szomorú voltam.~Mert tél volt, mikorra
 8 57|             is rab vagyok. A sorsunk szomorú. Beszélj inkább arról: hogyan
 9 59|       alacsony, s mind rongyos, mind szomorú. Kísérték õket hunok és
10 60|            akinek semmi része benne.~Szomorú is voltam én végtelenül.~
11 60|        nevettem annyit, mint abban a szomorú munkámban és szomorú állapotomban.
12 60|         abban a szomorú munkámban és szomorú állapotomban. A becsüsök
13 62|              a kisasszonyodnak: igen szomorú.~- Az, ami nekem - felelte
14 64| gyümölcstermö fája, ~királyi palotám szomorú virága.~Szívet tépõ sikoltással
15 65|             áll mellettem. Sápadt és szomorú.~- Menekülj - rebegi -,