Part

 1 14|       varrást, és édes-halk, meleg hangon dalolt:~Kizöldült a mezõ.
 2 22|        fölkelt - folytatta kriptai hangon Vigilász -, azonnal oda
 3 22|      volt-e, uram? - kérdezte síró hangon Vigilász Edekont.~- Így -
 4 28|             mordult rá Csáth olyan hangon, aminõt úri körökben nemigen
 5 30|   megegyenesült a derekam. Vallató hangon folytattam:~- Hát Krizafiosz
 6 30|        Gazember! - ordította olyan hangon, hogy a faház reszketett
 7 37| elefántcsont kürtöt, s messze búgó hangon fújta az indulót. S arra
 8 46| Szétterjeszti a kezét, és reszketõ hangon énekli:~- Csönd! Csönd!
 9 46|       nyelvét és szívét. Szól síri hangon a földre nézve:~- Ártó lelkek
10 46|       meghajol.~Káma rezgõ, öreges hangon énekel:~- Isten urunk, hívunk
11 50|           csatatéren egyre erõsebb hangon hallatszik a sebesültek
12 50|            idõ múlván, oly szomorú hangon, aminõt még soha nem hallottam.~-
13 63|    emberbõl, de valami oly iszonyú hangon, mintha a szíve szakadt
14 63|            Uram! - rebegi reszketõ hangon Mácsa.~- Uram! - kiáltja
15 64|          és messze harsogó, éneklõ hangon sírta:~- Ó, jaj nekünk!