Part

 1 Eloszo|   ember. A szíve arany.~Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom:
 2 2     |        azóta a varjak begyében volnék.~- És a leány szép?~Deél
 3 4     |      pokol útját. Én, ha festő volnék, aznaptól kezdve úgy festeném,
 4 12    | azonban mást mondott:~- Boldog volnék, ha Felségednek ajándékozhatnám,
 5 14    |   Mintha medvéknek a városában volnék.~De azért a királyi palota
 6 22    |      Én akármilyen buzgó csiga volnék is, ilyen palotát soha nem
 7 31    |      irántam. Mintha testvérük volnék. Egy pillantásom elég volt,
 8 32    |         úgy éreztem, mintha hó volnék én is, és a nap fölszívna;
 9 33    |       rám vígan a táltos.~- Én volnék, uram - bókoltam -, eljöttem
10 55    |   olyan hidegen, mintha idegen volnék.~- Jó estét, Uzura!~Uzura
11 55    |        S úgy repes, mintha fia volnék.~A cselédek, rabok is kirobognak.
12 56    |         mintha a felhõk felett volnék. Parancsold, hol kezdjem.~-