Part

 1 2 |   bennünket.~A harmadik héten sík földre jutottunk, s azontúl mindig
 2 9 |      millióinak kara hangzik le a földre.~A fõvezér háza elõtt lombokból
 3 11|           ledõlt egy zuhanással a földre, maga alá zúzva a lovasát.~
 4 11| iszonyattal, hogy levágja magát a földre... De a zablarángatásra
 5 22|        szemét népet, amely idegen földre bujdosik, s hun köztük alig
 6 32|        sugara Isten kezébõl tûz a földre. Azért gyógyít. Máskor is,
 7 33|         ártalom nélkül estek le a földre. Ha Isten is úgy akarta.~
 8 46|        szívét. Szól síri hangon a földre nézve:~- Ártó lelkek ura,
 9 53|   szakajtókosáron, csak leestem a földre és sírva átkoztam azt az
10 56|   ismeretlen vidék. Azután a nõ a földre nézett, és szinte unatkozón
11 63|     arcába is beledöfi. Jajgat. A földre ül s eldõl.~- Vége itt mindennek!
12 64|      Leszakította a fátyolát, s a földre dobta. Kivonta a tût a hajából,