Part

 1 12| járnak, télen állatbõrben, s olyankor faggyas bõrszagot árasztanak
 2 13|  jóízûen nevetett. Az ajkait olyankor összecsucsorította.~Egyszer
 3 15|     köszöntötték a serleget. Olyankor mindig inniuk kellett. Atilla
 4 27|     ha ember közelít feléje. Olyankor ijedten sántikál tovább.
 5 28|      feljebb­valójuknak.~Hát olyankor, mikor királyi látogató
 6 53|      városból, hol vidékrõl. Olyankor sütöttünk-fõztünk erõsen.
 7 60| Délután átmentem Csáthékhoz. Olyankor a rabok és cselédek ott
 8 60|     munkámtól elszabadultam. Olyankor beszélgettünk is. Mirõl?
 9 60|     a patríciusnénak is -, s olyankor magammal vittem Emõke finom
10 60|    Hát annyira kábult voltam olyankor, hogy már a lépcsõn nem
11 64|         Átilla! jó királyom!~Olyankor végigzúgott a népen a kiáltás,