Part

  1 1 |       tûnõdtem magamban. - Hibáztam volna valamiben? Soha nem mulasztottam
  2 1 |          vagy.~Mintha mellbe vágtak volna - de angyal kezével.~Csak
  3 1 |    valamikor tigrissel csókolództak volna. De a sok aranylánc úgy
  4 1 |         mintha csendes õrültek háza volna. De a császári palota még
  5 1 | okoskodással gonosz humort lehetett volna ebben gyanítani, de törõdtek
  6 1 |          hun szólott, mintha csak õ volna a császár, Theodóziusz meg
  7 1 |         hogy ha maradást parancsolt volna, akkor is elmentem volna
  8 1 |            volna, akkor is elmentem volna utána.~- Veled megyek, uram -
  9 2 |     szőnyegekre tojássárgáját szórt volna szét valami mérföldeket
 10 2 |            úr az apja, úgysem adták volna neked.~- Bizony nem azt.~-
 11 2 |            ha az én gazdámnak lánya volna, akármilyen szép leánya,
 12 2 |           arcuk, mintha kutya marta volna meg kisded korukban, s annak
 13 2 |          csakugyan illetlenség lett volna...~Azután megmutatták, hogy
 14 2 |            én vele szemben lehettem volna, rá tudtam volna venni,
 15 2 |           lehettem volna, rá tudtam volna venni, hogy hagyja békében
 16 2 |            szekerekre, és indultunk volna, mikor új követ üget hozzánk,
 17 2 |             oka van annak?~- Mi oka volna?~- Gondolj csak vissza,
 18 2 |             sátorépületet. Belefért volna ötven ember is. Látszott,
 19 2 |            valója csupán azért jött volna elõ a teremtés mûhelyébõl,
 20 3 |             mintha a gerince vasból volna...~- A mi császár urunk -
 21 3 |            ült a lóra, mintha arról volna szó, hogy negyedórára, s
 22 4 |         Nigrónak az arca. Szerettem volna pofon csapni.~ ~
 23 5 |             elõtt.~Mintha meglöktek volna!...~Belemarkoltam a kosaramba,
 24 5 |         valami gonoszságot követtem volna el, s büntetõbíró elõtt
 25 7 |             paripa is, mintha tudta volna, kit visz, büszkébben szedegette
 26 7 |             kezét. Bûn volt? Õ ment volna jobbra, én balra. Talán
 27 7 |           Talán nem is találkoztunk volna többé az életben. El is
 28 7 |          életben. El is felejtettük volna egymást.~Lódobogásra ocsúdtam
 29 7 |         vagyok. Ha õ Jupiter leánya volna is, én meg csak egy tinó,
 30 8 |     császáron. Valentiniánusz adott volna is neki, amennyit akar,
 31 8 |            két ökör is nyögve húzta volna. A fákat leásták-állították
 32 8 |             Akár én tolmácsolhattam volna Rusztikiosz helyett.~De
 33 9 |           Mintha a földnek is szíve volna, és dobogna, zúgna az örömtõl.~
 34 9 |            hallottam. Ha nem láttam volna õket, azt hittem volna,
 35 9 |       láttam volna õket, azt hittem volna, hogy meghasadt a menny,
 36 9 |       nézett reám, nem is láthatott volna a ház elõtt álló hársfától,
 37 9 |          napot, a földet. Szerettem volna megcsókolni mindenkit, még
 38 9 |        Priszkosz, mintha megértette volna az aggodalmamat, magához
 39 11|           ember lettél, szabad lett volna hazatérned is.~- Akármikor.~-
 40 11|        Aztán, mintha csak családtag volna, elbeszélgette, hogyan gyõzködött
 41 11|     fordítom.~Aztán, mintha megunta volna a politikát, körültekintett.~-
 42 11|             mintha semmi se történt volna.~Még az ágaskodásban por
 43 12|            magamulattára faragcsált volna ki egy kis madárkalitkát
 44 12|            közbe-közbe beillesztett volna egy-egy kamomillát is. A
 45 12|        mintha valakinek megtetszett volna az a kalitka, s azt mondta
 46 12|             a kalitka, s azt mondta volna:~- Csináld meg ezt nekem
 47 12|          Egy percig mintha vizsgált volna. Azután megszólalt:~- Miért
 48 13|         néztem már rájuk. Szerettem volna köztük egy szebbet látni
 49 14|          volt! Gyönge. Azt lehetett volna vélni, hogy víz jár az ereiben,
 50 14|          vagyok. Mit cselekedhetett volna egyebet?...~- Apád adott
 51 15|      fõvezérnél. Mindenki szeretett volna már hazaindulni. Csak én
 52 15|        gazdagságomnak se. Szerettem volna griffmadárrá változni, hogy
 53 17|                               17~Jó volna, ha a fejünkbe is lehetne
 54 17|     feleségül, hun nõt!...~Itt lett volna jó leereszteni a zsilipet!~
 55 17|        követtem el! Soha nem hittem volna magamról, hogy ennyire elaljasodok!~ ~
 56 18|           volt az, hogy felelhetett volna, a verejték csorgott a homlokáról,
 57 20|        Akkor se találtam. Szerettem volna pedig abba takarni a rózsát.~
 58 21|        vékony lábú tiszt annyi lett volna annak a testes hunnak, mint
 59 21|         majom. De nemhogy eltaposta volna, sõt inkább barátságosan
 60 22|           rabszolgát is kiváltottam volna...~Elakadt. Az arca sápadt
 61 22|         Barmaid ha mind elhullottak volna is, ennek a pénznek az ezredrésze
 62 22|        országot és koronát kínáltak volna neki Atilla egy hajaszáláért,
 63 22|     hajaszáláért, akkor is elmondta volna Atillának.~A nagy emberek
 64 23|         Csáthhoz, mintha megütöttek volna -, vajon nem lehetnék-e
 65 24|         igennel vagy nemmel kellett volna felelnem, de mit illedelmeskedjek
 66 24|          mintha a császár bocsátott volna utamra. A horgas orrú vénleány
 67 27|             már, hogy velük kellett volna figuráznom magamon. Ha tréfáltak
 68 27|    tréfáltak rám, tódítanom kellett volna a tréfájukat, s akkor minden
 69 27|           de tán különben se került volna soha nyársra, a színe miatt.
 70 28|       boldogtalanja.~Az következett volna, hogy megkérdezze, miért
 71 28|         mert a szolgák megláthatták volna, hogy a kisasszony beszélget
 72 28|          érzése. Máskülönben megölt volna a szomorúság.~Különösen
 73 28|           De csak Emõke ne nevetett volna!~Erõlködtem, hogy én is
 74 28|        elöntötte a könny. Szerettem volna leszórni az állatbõrt, s
 75 29|          mintha szoknyában járó fiú volna, száraz képû és kedvetlen.
 76 29|             Nem szerettem. Ha õ nem volna a világon, talán rám bíznák
 77 30|             feje. Hol a feje?~- Hol volna? A nyakán.~- Akkor baj lesz.~-
 78 30|             Ha pedig valaki elfogta volna, s rabságban sínylõdne,
 79 30|            mellében mintha szélvész volna belezárva, úgy fuvallt az
 80 31|        mintha nem is földi teremtés volna, hanem valami szebb világból
 81 31|        Mintha mérhetetlen nagy hegy volna. S mintha akkora tüzes folyó
 82 31|       megláttam, s mintha testvérem volna, úgy szólítottam meg:~-
 83 31|             Úgy érzem, mintha május volna körülöttem, s te egy szál
 84 31|        pajzsunk a hazugság. Mondtad volna, hogy részeg volt a gazdád,
 85 32|          fejét rázva -, ezt kellett volna rögtön nyilvánítanod, nem
 86 32|          egyenesen is megmondhattad volna.~- Féltem, uram, hogy visszafordítasz.~-
 87 33|             akinek valami ne lógott volna a nyakában, persze a köntös
 88 33|          öcsém. Ha nem kellene, nem volna.~- A rosszra mondod-e, uram,
 89 33|                Mielõtt ember voltál volna, voltál fû, voltál virág,
 90 33|            természetébõl?~- De mire volna ez jó, uram, a léleknek
 91 35|           mintha nem egy és ugyanaz volna. De csak a szeme mosolygott,
 92 35|         Röhögnek, mintha megvesztek volna.~Atilla ül csupán derült
 93 35|         röhögött, mintha dugó akadt volna meg a torkán. A fõvezér
 94 35|             rab létemre sem éreztem volna szerencsémnek. Azonban Atilla
 95 35|          birodalomba. Már indultunk volna, ha ki nem adják Krizafiosz
 96 36|           hun. Mintha a föld okádta volna folyton õket. A számuk talán
 97 37|          mintha ezernyi kürt ébredt volna meg: ég és föld kürtöknek
 98 37|             arcomat.~Talán nem lett volna szabad másképp érintenem,
 99 37|            majd meg is legyintettem volna; de akkor csak elnyeltem
100 38|           Isteni halandónak mondtad volna inkább.~Csege rám nézett
101 38|               Csak az az Aéciusz ne volna a világon. Attól mégis...
102 38|         Akkor Aéciusz otthon maradt volna.~- A gondolatod késõn született -
103 38|       idejekorán. Mielõtt indultunk volna, megírtuk Rómának, hogy
104 38|     unatkozón, mintha azt kérdeztem volna, hogy mennyi a tarhonya
105 38|         egymást, mielõtt beszéltünk volna egymással. Mert a leánynép,
106 40|          népözönlést, olyan látvány volna ez, aminõ nem ismétlõdik
107 42|    szerecsen is, hát itáliai hogyne volna.~A püspök azt izeni Atillának,
108 42|          soha! Nekem az nem kerülte volna el a figyelmemet. Mondd
109 43|      mellettem Bial táltos.~- Miért volna rossz jel? - fordultam rá
110 44|             eget korommal festették volna be. Az õrtüzek kigyulladtak
111 44|          egymáshoz, hogy átlõhették volna egymásra a nyilaikat.~Az
112 46|         volt, mintha az éj szelleme volna.~A táltos folytatja:~- Isten
113 48|         Göncöl szekerét. Milyen más volna ez az éjszakám, ha Emõkével
114 48|           idõsebbek is jónak vélték volna a száraz, napos idõt. S
115 49|        iszonyú üvöltést. S ha csend volna, hallatszana, hogyan száll
116 49|          láthatatlan dögkutya nyalt volna az arcomra. Egyetlen gondolat
117 49|             aki mintha nem is ember volna, hanem valami oroszlán-isten
118 49|     izzadságtól, mintha belakkozták volna.~Rajtam a halál hideg borzongása
119 49|            Hujrá!~Mintha a szó láng volna a mellekbõl.~De csak az
120 49|          mintha új lelket teremtett volna belém a dicséretével!~A
121 49|         lélek mintha helyet cserélt volna bennem egy vadállatnak a
122 50|        mintha csak angyal bújtatott volna oda.~A fejemet erõmtõl telhetõleg
123 50|          mintha gyászlepellel födte volna be az ég.~Szomjazom.~A csatatéren
124 50|            riát és -tiát, elég lett volna tanulnom egy iát!~Ó, pokoli
125 51|             kezem is mintha ólomból volna. Össze kell szednem minden
126 51|             zsarátnokot vacsoráztam volna.~Nézem a sisakot. Be van
127 51|       iramtatnak, mintha megvesztek volna!~S idõnként hallom a kiáltásukat:~-
128 52|             elégetni - erdõ kellett volna.~Aztán az ének is elmúlt.
129 53|           nem hajolt. Elbocsátottak volna, ha nagyon kívánom, de hát
130 53|         lóra rossz térddel? S ha jó volna is a térdem, hogyan lehetne
131 53|            Mintha farkaskongresszus volna, s a világ minden farkasa
132 53|             minden farkasa odagyûlt volna reá. A levegõ ragadozói
133 53|             vágya, hogy kész lettem volna hajadonfõvel gyalog nekilódulni
134 53|          már az életemet nem tettem volna tányérra, hogy odanyújtsam
135 53|      szoptat is.~Csak ezt ne mondta volna! Mintha tigris szakította
136 53|            Mintha tigris szakította volna fel a mellemet, és a szívemet
137 53|             simogatta, mintha anyám volna.~- Szegény fiú - sajnákolt -,
138 55|      feleseltem vele. Tovább mentem volna, de a lovam fáradt volt.
139 55|            lépek?~Ha gyalog kellett volna mennem, meg kellett volna
140 55|           volna mennem, meg kellett volna gyakorta állanom, a szívem
141 55|           ki-kisasszony?~- Már hogy volna beteg? Vadászatra ment ki
142 55|             rólam. Ha Emõke asszony volna már, Csáthné bizonyára nem
143 55|          bizonyára nem azzal felelt volna, hogy a kisasszony vadászni
144 55|         Tehát rab maradok. Lehettem volna püspök, leszek lóvakaró,
145 55|        azonban mintha meg se láttam volna. Az asztalra csaptam:~-
146 56|         kürt. Valóban nem cseréltem volna ruhát sok kócos királyfival.~
147 56|            meghatottan. - Ha tudtam volna azokban a nehéz óráimban,
148 56|            megvigasztalódva éreztem volna magamat.~- Beszélj sokat.
149 56|              Mintha villámütés érte volna õket, felszöktek. A királyné
150 57|      szobájában. Dehogy is engedett volna másutt laknom. Inkább õ
151 57|           új pajzsomra vele írattam volna rá az aranycifrát.”~- Hát
152 59| Ména-Sághnál.~Mintha villám sújtott volna belém, úgy álltam ott. Mit
153 59|          isten szívesebben fizettem volna, de hiába: a ravók közül
154 59|           ott, mintha gyökeret vert volna a lábam. Könnybe lábadó
155 60|                iszen közéjök vágtab volna, haneb lefogták a karobat!~
156 60|          talán tehenek mellé zártak volna, vagy kisgyermeket kellene
157 60|           az én gyöngyeimet hagyták volna meg - sírta az asszony -,
158 60|           asszony -, vagyhogy ástam volna el.~Ebbõl megértettem, hogy
159 60|            is megnyílnak.~Szerettem volna mondani, hogy ezen az esõs
160 61|        Emõke soha el nem szédítette volna a lelkemet, amint ott lebegett
161 62|           megkérdezte, hogy mekkora volna a váltságom?~- Nem tudom,
162 63|         helyet. Valami domb kellett volna, de nincs.~„Hát legyen -
163 63|             valakit azért sajnáltak volna, mert szép. Te már hallottál
164 63|           Hallgattunk.~Ha Emõke nem volna a világon - gondoltam -,
165 63|              mintha a szíve szakadt volna ki a száján.~Mintha villámütés
166 63|       száján.~Mintha villámütés ért volna mindenkit. A gondolkodás
167 63|            nyílt szája mintha véres volna.~- Uram! - rebegi reszketõ
168 63|          érzem, mintha összeszakadt volna föld és ég. A levegõ fojtó,
169 63|                eressz ki.~- Ki ölte volna meg? - szólt a testõr könnyes
170 64|          nyújtotta. Üdvösségem lett volna az a perc. De akkor... Hideg
171 64|           mintha halottat csókoltam volna meg.~- Ne kérdezz semmit -
172 64|             kért rá. Ha azt kívánta volna, hogy ugorjak a kútba, beugrottam
173 64|         ugorjak a kútba, beugrottam volna, mert õ kívánta. Mégis furcsálltam,
174 64|         királya, akit úgy szerettek volna, mint engemet, s én mégis
175 64|         voltak, hogy megismerhettem volna az arcokat, de abban a fekete
176 64|         Mintha egy táborba szállott volna le az égnek minden csillaga
177 64|        lovat - mondja - nem kellett volna úgy hagyni.~- Nem is hagyták -
178 65|            Megáll, mintha kõvé vált volna. Irgalom Istene, mi történt?~