1-arado | arany-benyi | beozo-csava | csecs-egesz | egete-elszo | elszu-falna | falog-folsz | folta-gyerm | gyero-hazia | hazna-inniu | innod-kasza | katal-kirob | kisas-labua | labuj-lovun | lofar-megko | megku-mosle | mosna-nyujt | nyul-pajzs | pajzz-rebit | reces-sikka | sikol-szere | szerk-tarka | tarlo-tovab | tovar-varra | varro-vonag | vonal-zuzva
bold = Main text
Part grey = Comment text
12584 41 | karajt lovagolnak, s annak a vonalába állítják a szekereket.~Napokig
12585 12 | Én is kíváncsian lestem a vonalait. Nem a rajz érdekelt, hanem
12586 50 | csoportban, hosszú, egyenes vonalba keskenyedve jönnek.~Felénk
12587 43 | a gepidákat, s áttörte a vonalukat kelet felé. Tizenötezer
12588 15 | törültette velem a császárnéra vonatkozó megjegyzést, aztán azt mondta,
12589 36 | ember. Még a zenéjük is vonító kürtök. A hunok azt beszélték,
12590 50 | kereszteltek vagyunk, a fõ az, hogy vonj ki innen.~- Nem ölsz meg?~-
12591 49 | szarmaták és rokszolánok fejükre vonják a szarvazott fejbõröket.
12592 46 | Kössétek föl kardotokat! Vonjátok föl íjatokat! Ûzzétek el
12593 46 | bámulunk. Némelyek vállat vonnak, másak maguk elé gondolkodnak.
12594 18 | jobb, ha az innensõ parton vonnánk sátort.~Mert a túlsó parton
12595 62 | váltságom?~- Nem tudom, uram - vonogattam a vállamat -, nem kérdeztem.~-
12596 57 | Furcsádon-furcsa, hogy kérdõre vonsz engem, mint valami bíró.~-
12597 39 | csatlósa egy fiatal nõt vonszol. A haja fonatánál vonszolja
12598 42 | Az asszony a gyermekeit vonszolva térdel Atilla elé, és nem
12599 65 | fõurak érkeztek oda: magukkal vonták.~- Csaba a király! - hangzott
12600 41 | vasas szekereket két körbe vontatják. A fõtábor. Oda térünk vissza,
12601 44 | rómainak.~Egy dárdalövõ gépet vontattak el mellettük nagy zörgéssel.
12602 8 | szekereket, s csak árnyékvetõre vontunk fel egy sátoroldalt.~Az
12603 41 | Már tegnap megkezdték a vonulást vissza a katalauni síkságra.~
12604 50 | melyik törjön elõre, melyik vonuljon vissza, melyik siessen a
12605 49 | lovasság azontúl csak földön vonuló sárga felhõ, minõt a vihar
12606 41 | apró városok mind, amerre vonulunk. Csak egy-egy eb csahint
12607 43 | babona? - fufnyázott vállat vonva. - Te keresztény vagy: neked
12608 46 | keserves és borzalmas melódiát vonyít.~Egy pap nagy fehér viaszgyertyát
12609 49 | ordítás valami különös vonyításokra, rikoltásokra változik.
12610 49 | végignézzen a hadon, aminõt Xerxes óta nem látott az öreg ég
12611 46 | Csalán! Buda! Rof! Szudár! Zaáp! Madocsa! Makó! Balogh!
12612 11 | tudom, mi ütött a lovába: a zabla csípte-e a száját? vagy
12613 49 | Eldöbbenek. Rántom a lovam zabláját.~A sûrûség nagy. Megfordulni
12614 11 | levágja magát a földre... De a zablarángatásra csak letop megint, és ficánkol,
12615 7 | nyugtalankodjék, megfogtam a zablaszíját.~Nézett rám. A nézése méltóságos
12616 11 | kiáltotta, haragosan rángatva a zabolát. - Csellõ!~A szívem dobogása
12617 47 | felelte -, hogy rajtuk a zabos turba?~S õ is ledõlt a sátor
12618 32 | efféle. Legjobban persze a zabrahívót értik.~No, nehéz tudomány
12619 17 | Konstantinápolyban Priszkosz zacskójában: visszaszököm.~Arra gondoltam,
12620 36 | porrá törték. A tésztát zacskókba kötötték.~A férfinép a sátorok
12621 1 | volt az elfödõje.~Arról a zacskóról azt mondta egyszer a gazdám,
12622 9 | tündöklõ ékkõ, gyöngy, rubin, zafír, smaragd - a szivárvány
12623 50 | pokolban nem lehet rútabb zajgás.~Közelednek? Nem: távolodnak.
12624 63 | karomba, és kószáltunk a zajgó városban.~Õk, szegények
12625 45 | A hullámok nyugat felé zajlanak. Isten akarja ezt.~Atilla
12626 49 | mindaddig, míg csak a csata zajlik.~Atilla sebes vágtatást
12627 28 | jókedvû volt.~Lakodalom is zajlott, hat is olykor egy nap.
12628 59 | A várost azon az estén zajos jövés-menés, csengés-bongás,
12629 35 | ünnepi alkalmakkor voltak zajosak, vagy ha Atilla királyt
12630 55 | állanom, a szívem annyira zakatolt.~A Tiszában megitattam a
12631 52 | Fél óra múlván szûnt a zápor, s a nap kisütött. A lábamat
12632 11 | jönne el. A cédrusfa ládába zárt kincsek csak mutatványok
12633 60 | mécsessel a lépcsõn, és õ zárta be az ajtót.~Mindig boldog
12634 60 | Másutt talán tehenek mellé zártak volna, vagy kisgyermeket
12635 49 | kengyelükbe illesztették már a zászlóik nyelét. A síposok a belsõ
12636 40 | Rajna elõtt hozták el a zászlóikat a türingi törzsek, a Rajnán
12637 49 | csörög az oldalán.~Atilla zászlójának megjelenésekor viharzó örömüvöltés
12638 36 | könyörögnek kegyelmet soha. A zászlójuk csupa halálfõ.~Jött napnyugat
12639 64 | sokaságban a koporsót. A zászlókat mind elhozták, mint mikor
12640 9 | Atillát a nõk és testõrök a zászlókkal díszített palotába, s hogyan
12641 49 | zoltánok rúgtatják a port. A zászlótartók a kengyelükbe illesztették
12642 36 | választanak maguknak vezetõt és zászlótartót. A zászló csak egy hosszú
12643 52 | hogy akkor, abban a nagy zavarban a nyereg helyett hátra az
12644 65 | család adja? A család talán zavargástól tartott.~De nem is gondolt
12645 63 | de Edekon annyira meg van zavarodva, hogy nem látja.~- Mi baj? -
12646 17 | bõszültsége micsoda ijedt zavart keltett a császári udvarban.~
12647 11 | háború nincsen, itt mindenki zavartalanul élhet a házában, vagyonában.
12648 6 | én is leültem a sátor elé zavartan és piszkos lélekkel, hogy
12649 3 | arca szinte sápadt volt a zavartól. Sokat beszélt, és olyan
12650 46 | teljesen meztelen alak zegzugos ugrásokkal, kerékhányással
12651 49 | és megszólal a síposok zenéje. Az indulás bõsz üvöltése
12652 36 | hol kürtszóval, hol sípok zenéjével, hol tompa csörgéssel, zörgéssel,
12653 36 | farkasbõrbe öltözött ember. Még a zenéjük is vonító kürtök. A hunok
12654 37 | az indulót fújta. Sípos zenekarok szólaltak meg egyben; a
12655 11 | és szüntelen az õ hangja zenél a fülemben:~- Köszönöm,
12656 9 | gyermekkoruktól kezdve nevelik a zenére, s azért nem lapítják be
12657 31 | szavát hallja, azt a különös zenés hangot, az már megfogja.
12658 61 | játszott.~Atilla aztán intett a zenészeknek.~Mindig õ kezdte a táncot.
12659 59 | fáklyás testõrök között, víg zeneszó mellett végiglovagolt a
12660 5 | lelkem egyszerre fénnyel és zenével telt meg. Néztem káprázó
12661 37 | felõl hangzott a kürt- és a zenezajgás.~S mindenfelé nyüzsgött
12662 36 | szíjgyártó! S mindenütt zeng a kovácsüllõ.~Az asszonyok
12663 36 | szemöldökû ember. Jöttek nagy zengéssel-bongással.~Néhány napra rá megjelentek
12664 59 | pengett és csujjogott, danolt, zengett a város.~Éjfél felé Atilla
12665 63 | elõször röhögte. Az öröm zengett-bongott mindenütt Atilla városában.~
12666 28 | látogató érkezett, nagy zengõ-bongó vacsora volt a palotában,
12667 9 | embersokaság. A nõk ott zengték tovább az éneküket. Hasonlított
12668 46 | már szinte az egész teste zihál. Íme, már meg is lassul,
12669 21 | és dühében. A melle úgy zihált, mint a kovácsfújtató.~-
12670 63 | homályos sarkában térdel zilált hajjal, fátyolba burkoltan,
12671 4 | Az út még sáros az éjjeli zivatartól, de azért gyerünk.~A faluban
12672 22 | Hogy azt is megnyitották, zizegve ömlött ki a ládából a padlóra.~-
12673 46 | Kámát és Iddárt fehérben, Zobogányt, Bogárt és Györhét vörösben,
12674 35 | kapaszkodnia kellett, hogy ki ne zökögjön a száján. De még a király
12675 12 | illene kivarrni. A leveleket zölddel.~- A levelek helyett is
12676 9 | befátyolozta. Csak a fején zöldellõ koszorú jegyzi, hogy õ a
12677 50 | hallottam a kardja hüvelyének a zörgedezésérõl, hogy felém tapogatózik.~-
12678 42 | lovak kopogása, fegyverek zörgése. A benn lakó népbõl csak
12679 28 | laknak, s fél mázsa aranyat zörgetnek magukon. Mûveletlenek, de
12680 63 | énekesek és kvád táncosok zörgették a tányérdobot.~Amint ott
12681 1 | aranylánc úgy ragyogott, zörgött a mellükön, hogy ámulat
12682 36 | jöttek óriási taligák, zörgõs szekerek, csörömpölõ lovak,
12683 48 | Arra ébredtem, hogy a tábor zörög. Mindenfelé dobog a sok
12684 15 | cseléd dalolt, és az edények zörögtek.~Nem mertem fölnézni az
12685 64 | Átilla!”~És a folytonos zokogás közt folytatta:~- Átilla!
12686 64 | ismételte az ezernyi ezer ember zokogása.~- És lesznek királyok,
12687 63 | jajgatott, mind sírt csukladozó zokogással.~- Jaj már neked, szegény
12688 63 | jó királyom!~- Végünk! - zokogja egy hang.~Ki térdre esik,
12689 64 | bennünket, Átilla?~A nép zokogva ismételte a táltos végszavait.
12690 42 | kapu mellett maradt. Néhány zoltánt állított maga mellé, az
12691 64 | Emberek - rendelkezett zordonan -, a temetésre majd öltsétek
12692 32 | egyszer Bial táltos!~Hát Csáth zordul is fogadott.~- Folytassuk -
12693 4 | fehér hun volt.~A neve: Zsadán.~Az özvegy királyné még
12694 64 | fekete posztóból varrott zsák, kinek sarkáig érõ, kinek
12695 64 | záporesõ suhog a távolból. A zsák-gátat bontották meg: ráeresztették
12696 13 | aranyat!~- Próbáld meg egy zsákkal!~- Irtózatos ész ég ebben
12697 49 | rántani elfelejtem. A burgund zsákként fordul le a lováról.~Nincs
12698 11 | lett a jutalmam. Azzal a zsákmánnyal váltottam ki magamat. Azután
12699 51 | persze vagy vigadtak, vagy zsákmányoltak. Mi meg ott feküdtünk az
12700 60 | 60~A zsákmányos szekerek ott álltak, százával,
12701 44 | szállották meg. A tömött zsákok, hordók és bugyrok tetején
12702 64 | munkába. Földdel tömött zsákokat rakva rekesztették el a
12703 63 | ráadásul a napot, a holdat, és zsákokban az ég minden csillagát,
12704 23 | még ott állt. Ládára vagy zsákra várt, amelyben az aranyat
12705 63 | Fehér lovat áldoztak, és zsákszámra öntötték a tûzre a tömjént.
12706 51 | torkom, gyomrom, mintha zsarátnokot vacsoráztam volna.~Nézem
12707 14 | meg: Átilla összetöri a zsarnokokat, és akkor a görög nép is
12708 14 | annyit, amennyit a maga zsebébe is beletömhet. Az én apámnak
12709 17 | Bizonyosan akkor csúszott ki a zsebembõl - mondtam nekik -, mikor
12710 51 | happoló lovas a síkon.~A tábor zsibong, mint a méhkas. A síposok
12711 50 | nyöszörgése, valami különös zsibongása a fájdalomnak.~Itt egy frank,
12712 41 | szalonnát, fõzeléket. A patakra zsilipeket ácsoljanak a szekercések:
12713 36 | lehetett látni, szõrbõl font zsineget, amely arra való, hogy a
12714 13 | alját a saru aranyfonatú zsinórjával fölhálózták a térdéig.~A
12715 28 | a római császárok, hanem zsíros képû barbár királyok, akik
12716 2 | kérdeztem -, hogy olyan nagy zsírosfazék mellõl kellett elugornod?~
12717 22 | temetõt, a hippodromot, a Zsófia-templomot, Nagy Konstantinosz porfiroszlopát,
12718 60 | arany. A hunok nyelvén: zsoldos.~Mikor már minden föl van
12719 64 | énekelte a hunok halotti zsoltárát. Elõttük lépegettek az összes
12720 42 | lovagolt a kapuhoz. Mikor a zsoltáréneklést abbahagyták, az öreg csak
12721 53 | világosságában, s utána zsoltárokat énekeltünk. Gád pap magányosan
12722 54 | éltünk az öreg pappal, a jó zsoltárost is elvitte a csoma. A halottakat
12723 61 | halk és vidám társalgás zsongott.~Az én szemem persze egyre
12724 49 | kürtjelre megfordulunk, s rájuk zúdítjuk a nyilainkat.~Jaj azoknak,
12725 49 | percben az armorik sereg zúdul reánk. Más ordítás, más
12726 49 | elrohan elõttünk dörgõ nagy zúgással. Elõrehajló lovasok, dülledt
12727 46 | velünk!~- Légy velünk! - zúgják rá a táltosok és velük a
12728 9 | szíve volna, és dobogna, zúgna az örömtõl.~Akkor már a
12729 64 | Leesett a mi napunk! - zúgta a nép sírva.~Iddár a fejét
12730 49 | kutya, ne! Az én combomra is zuhan valami. Oda se neki! Csáth!
12731 11 | egyet fordult, s ledõlt egy zuhanással a földre, maga alá zúzva
12732 65 | Tisza árja indul lassú zuhogással. ~Elborítja a sírt csillogó
12733 49 | nyomakodik rájuk. Csattog, zuhoz a szöges buzogány. A huj-rá!
12734 45 | tövestül, sziklák leomlanak, és zúznak élõket. Mennyi kár, mennyi
12735 31 | bennem.~Nem tudtam, mekkora a zúzódás a fejemen, de nagy lehetett,
12736 27 | neki, Rába néni - kiáltotta Zuzura -, mert igen szépen köszön!
12737 11 | zuhanással a földre, maga alá zúzva a lovasát.~Emõke lova ágaskodott,
|