Part
1 I | uram, mondok valamit.~- No.~- Ha azt a vöröskapus házat
2 I | világából. Az a tájkép... No mindig bántam, hogy le nem
3 I | tekintetes uram. Nagy a hó, hiába no. Öreg is vagyok. Vissza
4 I | elnevezésen tréfálkodjak.~- No, kaphatunk-e valamit ebédre?~-
5 I | mondta előbb? Csináljon no, kettőnknek, és aprítson
6 I | elkészült. Lehetett nyolc tojás. No arra már igazán kedvvel
7 I | szalámit enni?~- Szalámit? No hálistennek! Hozzon csak
8 I | avas volt, romlott volt.~- No, ez nem embernek való. Ezt
9 I | öspörösnek.~- Mennyit?~Mondom.~- No - aszongya -, ha nekem annyi
10 I | mind csak csinálmány.~- No mondok, hát akár csuda,
11 I | nevelnék vele a fiamból.~- No, aszongya, hát az se rossz.
12 I | bajuszát, aztán aszongya:~- No, erre nem iszunk vizet,
13 I | vesszen egy csöpje se.~- No - aszongya -, hát igyanak
14 I | kocsis elkedvetlenül.~- No - aszongya -, hát kend is
15 I | királyok isznak csak ilyet.~- No - aszongya végtére a koma -,
16 I | szemit utána. Csudálkozik.~- No - aszongya -, hát ilyet
17 I | csakhogy színtiszta vasbul.~- No - aszongya a komám -, akkor
18 I | Megint volt nála jamajka.~- No a teremtésit - aszongya -,
19 I | megkapta a nyolcvan forintot:~- No, Bálint - aszongya -, kérezkedj
20 I | nem vót soha életemben.~- No - aszongya a koma -, annál
21 I | uraság aklába tört be.~- No - aszongya - lehet, hogy
22 I | kerten át, mint az árnyék.~No, egy héten által olyan volt
23 I | is ragadt a vidámsága.~- No kis tisztelendő - aszongya
24 I | meg a nagy cselekedetet.~No, bagoly egye meg, én minden
25 I | rávirradtam a napjára, akkor...~No, rettentő furcsa nap volt!~
26 I | mintha semmise fogyott volna. No a kiskutyafáját! Nem jó
27 I | mondta a szamár, ezenképpen.~No, végképpen megbolondultam.~
28 I | Uram, Jézus Krisztus!...~No bizonyisten vissza is fordulok,
29 I | farkast: erdőbe lakik a! No, ha megsegít a jó Isten,
30 I | hajtásért ágaskodott, beszorult. No nem, véltem, hogy annak
31 I | Hallgatom. Mekeg jajgatósan.~No mondok, hát csakugyan mesebeszéd
32 I | lehetett száz lépésnyire tőlem.~No mondok, ha gazdátlan az
33 I | veckelődik a kecske, kiskecske.~- No fene kiskecskéje, megszöktél,
34 I | csak araszos vót a víz.~No, idő kellett rá, míg megint
35 I | Nem bírok, csak térdre.~No rettentő kutya szörnyűségesen
36 I | tán te is a Vájsz bótost? No avval hát elbántak.~- Kicsodák? -
37 I | cimboráit most fogdossák össze.~No énnekem egyszerre úgy vacogott
38 I | tartottak, hogy rájuk vall. No, irtózat!~Benne vót ez akkor
39 I | és hosszan ingadozott.~- No - azt mondja aztán szinte
40 I | nógatják: „Szállj ki hát, no szállj!~Újra tiéd a határtalan
41 I | lármájától és kéményeitől.~No meg a hajam barna színétől,~
42 I | Ördög barátja, nem enyém! No lám:~miket gondolsz atyám!
43 I | csak a Damokles kardját: No, mi lesz?~(Elkomolyodik.)~
44 I | gyerek. Hát őt csúfolja.~No megállj - mondja nevetve -,
45 I | jött, a hegy mellett két nő lépett eléje. Kérték, hogy
46 I | csudálkozzál - mondta az egyik nő -, a kastélyról azért nem
47 I | nagy álmélkodásában.~A két nő bemegyen előre, emez meg
48 I | akasztott ember kötele legyen, no meg tömjénfüst.~Végül aztán
49 I | öreg, fehérszakállas ember. No most kellett volna eléje
50 I | igen. Magam is láttam.~- No, csak mondja tovább.~- Hát,
51 I | kötést tett rám a boszorkány! No, András gondolkodtam, most
52 I | kitűnt, mégis hitt a papnak. No nem vakon. Vasárnap lesbe
53 I | aztán odasusogott neki:~- No lelkem, hát nem is jössz
54 I | diadalmat, végül házasságot.~- No, most magának gyenyerűséges
55 I | kastélyba.~---------------~- No beütött az áldás a házba! -
56 I | Lukácsot.~---------------~No, mesébe illő gyöngyélete
57 I | falról. Két hosszú lába nő neki. Odalép az ágyhoz,
58 I | s kiált nagy mérgesen:~- No lám, a szemtelen!~S Etelt
59 I | azért alkudjunk.~Magyar nő volt mind a kettő. Nem is
60 I | segítőm, egy fiatal szerecsen nő: Gamba nevű. Cirkuszban
61 I | hozzám Gamba, a szerecsen nő.~Délben a konyhán segített,
62 I | jársz. Igazán derék, bátor nő vagy. Holnap mindenkinek
63 I | előbb eszembe nem jutott. No, elmegyünk mink is vacsora
64 I | kenyeret.~Készséggel mozdulok. No lám, az asszony még aszut
65 I | Rothschild-fiú is fejbelőtte magát.~No meglátogatom. Becsüljük
66 I | kilométernyi távolság a vasúttól. No, azért nem érdemes neki
67 I | az egész prédikációját? No, megteszem.~Mit is lehetne
68 I | hátán kis angol nyereg.~- No ez hát levetette a majmát, -
69 I | arca.~Vidáman üdvözöl.~- No, csakhogy itt vagy! Becsüllek
70 I | Hát nincs elég ékszered? No nézd, még mire nem gondol!~
71 I | azt is.~S hozzám fordul.~- No barátom, most következik
72 I | Tűnődtem, megpróbáljam-e? No, megszippantom. Legalább
73 I | édeses, bársonyos lágyságú.~No, csakugyan nem lehet méreg.
74 I | sincsen ennek a szobának! No nézd, hát a teraszra vetettek
75 I | Minden lányért kár.~- No meg fog vele ismerkedni
76 I | trombitás-képű kis ember. A nő nyúlánk, olasz madonna-arc.
77 I | de a médium érdekelheti.~No nem igen. A spiritiszta
78 I | mindenki a levegőbe kerül?~No ilyesmi még nem történt
79 I | méltóságod véleményén vagyok.~- No ugye? De a férfiak oly kételkedők.~
80 I | volt aznap a virrasztástól. No meg, hogy azon éjjel hatszor
81 I | inkább tetszett nekik.~- No ugye - károgott az anyjuk -,
82 I | ő nyílt szemmel hazudik. No és aztán?~- Sokáig ott csevegett.
83 I | Neki. Maga ura lesz.~- No és?...~- Hát... tudod, amíg
84 I | fekete cérnát a zsemlyéből.~- No, ez szörnyűség! - képedezik
85 I | idejöjjek?~- Hogy idejöjj?~- No igen. Hát nem azt mondtad?~-
86 I | akinek tőr áll a mellében.~- No, és te nem ismered meg azonnal...~-
87 I | és ő a fára akasztotta. No, azt ellepi a rozsda, ha
88 I | Gyuri nézte, pislogott.~- No, hogy van?~- Már aludt is
89 I | öcsikémnek adom én ezt. No lám, hogy elbolondítanál.
90 I | összesen.~Kilenc férfi meg öt nő, s köztük két kisgyerek.~
91 I | sírdogált:~- A nyulamat!~No, vigasztalhatatlan.~Sírásából
92 I | efféle bolondsággal! -, no, erre még tréfásabb komolysággal
93 I | A világon úgyis több a nő, mint a férfi. Keszeg úrnak
94 I | nem szabad eltemetnünk...~No, ez kedvetlen történet.
95 I | a vacsoránál mondták:~- No, a jövő hónapban elhagy
96 II | lépésnyire elénk jött.~- No bacsó - szólt a bátyám -,
97 II | szólott:~- Jókor gyüttek!~- No? - kérdezte a bátyám megállva,
98 II | én mást, csak kakasszót.~No evvel a mondással egyenesen
99 II | között, egy bálvány előtt.~- No - mondja Sátán -, az én
100 II | s mindeniken kereszt.~- No végre! - gondolja -, csakhogy
101 II | bandukol. Három férfi, négy nő, meg három gyermek. Két
102 II | fiúcska meg egy leányka. No meg egy pólyás kisded is,
103 II | férjedet, aki én lennék. No, köszönöm az ilyen mulatságot,
104 II | mint ezt ni! (Eldobja.)~No de még itt is van holmi
105 II | folytatását a lelkemben találja.~No, ezt is eldobom, ne legyen
106 II | mosolygó angyalarcokkal.~No, a szeme kedvéért meg is
107 II | a világon, és ez Tercsi.~No, Tercsi, a szemöldöködért
108 II | szomszéd lisztkereskedésben. No hiszen a forgalom különböző
109 II | kedves ízét éreztem rajta.~No az arcát, azt a kedves angyalarcot
110 II | is tudom ám...~- Próbálja no, ha tudja!~Ráléptem a gerendára,
111 II | rozsdás kard. Fölveszi. No, nemes formájú! Más rozsdás
112 II | fertályra jut már gyesznó!~No, temérdek mindenféle volt
113 II | páncélderékba, kifeszíti a földből.~No, nehezen bírt vele. De megérte
114 II | tanár jól összeszidja:~- No, álomszuszék, ennyi ideig
115 III| képet is vehetne az árán.~No de a tanító mintaember,
116 III| Mer nöm úvvót a’ régön!”~No, de ezeken ne akadjunk fel;
117 III| fogamra vettem egy kicsit.~- No tudja, vigyázzon magára,
118 III| megszűnjenek a fájdalmai.~No de aztán elismerésre méltó
119 III| ajtó is csukódik, záródik. No kutyateremtette: szépen
|