Part

  1  I |            Messze lehet a - mondok.~- Te talán nem hiszed? Van minálunk
  2  I |              apját is elviheti. De ha te nem vágyakozol oda...~-
  3  I |              aszongya -, kérezkedj ki te is, máma gerófok leszünk.~
  4  I |           azért, hogy jóra fordítsuk. Te papnak nevelteted a fiadat,
  5  I |              a koma, hogy aszongya:~- Te tanítasz-e engem böcsületre?
  6  I |      takarítod-e be magadnak? Pedig a te gabonádbúl talán egy szem
  7  I |         visszavesszük a pénzt a jóra, te papot neveltetsz a fiadból.
  8  I |              a vasfisonyérba. Ne félj te semmit! Neked a zsidóval
  9  I |              meghánytunk-vetettünk. A te dógod lesz az, hogy kimégy
 10  I |                 Mennybéli jó Istenem! Te tudod, hogy nem gonoszságra
 11  I |        indulok, hanem hogy a fiamat a te szent szolgálatodra neveltethessem,
 12  I |               Micsoda?~- Ösmerted tán te is a Vájsz bótost? No avval
 13  I |             ezért.~Tamás barátod, - a te Londonod.~JUDIT:~Ördög barátja,
 14  I |             Mint a moly a gyertyán.~S te is oly gondosan igazítottad~
 15  I |             ölt és hajat ereszt.~Csak te állj Atlaszként Glóbusoddal,~
 16  I |            Isten keze se.~JUDIT:~De a te neved marad!~SEKSZPÍR (VÁLLAT
 17  I |            kastélyról azért nem tudsz te semmit, mert benne van a
 18  I |              bolondnak mond téged. De te ne engedj: könyörögj neki,
 19  I |             múlva kérdezni fog. Akkor te így felelj: Gyónom a Mindenható
 20  I |              Könyörülj rajtam! Hiszen te is zsidóleány voltál! A
 21  I |            tesz magyarul, hogy: Eredj te! És Etel megyen is. De csak
 22  I |              kendőn át a hátára.~- Óh te szegény fehér nyulacskám! -
 23  I |                mondtam kedveskedőn -, te gondos kis háziasszony!~
 24  I |            harsogott a tiszt szava. - Te Gazsi, kiálts be az asszonyokhoz,
 25  I |               asszony rászól:~- Csiba te!~Az ember fölserken. Néz.
 26  I |         futása.~A kutya ugat.~- Csiba te!~- Nini - álmélkodik a juhász -
 27  I |               a különös kincsekről.~- Te Balázs - szólalt meg egyszer. -
 28  I |              Micsoda kincseket hoztál te?~S gyanakvó éles szemmel
 29  I |                Ki tudja? Próbáld meg. Te nem hiszel a lelkekben?~-
 30  I |               Sem a valóságban, sem a te keleti szered útján.~- Nono,
 31  I |          vissza, hogy Adjonisten.~- A te szered nem olyan. Vagy megissza
 32  I |           tetszett, hogy tegez.~- Hát te nem vagy szegény? - kérdeztem
 33  I |      megelégít? Elvégre ha imádkozol, te is csak kérsz valamit magadnak
 34  I |              Mit kérsz?~- Jöjjön el a te országod.~- Jöjjön el a
 35  I |               országod.~- Jöjjön el a te országod? Mi az a te országod?~-
 36  I |             el a te országod? Mi az a te országod?~- Az az ország,
 37  I |               a kályha mellett.~- Hát te mért nem mentél haza?~A
 38  I |       nefelejcsszín ruhát veszem fel, te meg a fahéjszínűt.~- Nem,
 39  I |         csillogó szemmel hallgatta.~- Te - mondotta vidáman - holnap
 40  I |         forgolódott, ő sóhajtozott.~- Te - mondta reggel Olga -,
 41  I |              áll a mellében.~- No, és te nem ismered meg azonnal...~-
 42  I |             fellobbant:~- De hát hogy te nem ismersz meg akkor se!...
 43  I |             ez most eszénél. Legalább te légy okos. Hiszen megüt
 44  I |           megszegte.~A leány nézte:~- Te is pápista vagy? - kérdezte
 45  I |                Add nekem.~- Hogyne.~- Te lány vagy, minek az neked?~-
 46  I |           érte. Ha pénzt nem, cukrot. Te úgyis pap leszel.~- Lehet.~-
 47  I |  meglassította ott a lovak járását.~- Te, baktergyerek! - szólt le
 48  I |              mind nekünk marad!~- Hát te vágy sákács?~A te szóra
 49  I |                 Hát te vágy sákács?~A te szóra megrándul a kocsisnak
 50 II |               a fűzfához - szólott. - Te pedig eredj a rét túlsó
 51 II |               talán, hogy megfázik.~- Te - szólott az úton kis idő
 52 II |               kereskedőre:~- Eszerint te gyilkos vagy!~S a pecérhez
 53 II |            halálos veszedelemben? Nem te vagy-e az, aki kisegíthetne?~
 54 II |             Korán nem téved, barátom. Te tévedsz, ha rám visszafordítod
 55 II |       veszedelemből de csak akkor, ha te is kisegíted a bűvészt.
 56 II |             az én öröknyugvó sírom, a te nyírfáid alatt, ebben a
 57 II |               a vénség végén. Jósolj! Te mindig igazat jósoltál!
 58 II |                 Fejedelem, Árpád... A te ágyad mellett Átilla lelke
 59 II |                és Levente fiad lelke. Te már őket nézed. A te szemed
 60 II |           lelke. Te már őket nézed. A te szemed előtt oszladozik
 61 II |              a harmadik országunk ez. Te vezettél bele fegyverviharok
 62 II |         lovakon, diadalmas lobogóval. Te Isten-szeme választotta
 63 II |              Hacsak egy igét is!... A te ajkadon immár a sorsunkat
 64 II |             újra megkísértheted őt? A te időd elmúlt. A te árnyékodnak
 65 II |               őt? A te időd elmúlt. A te árnyékodnak nincs itten
 66 II |          rajta sehol.~- Vakmerő hazug te!~Sátán vállat rántott.~-
 67 II |         igazság.~- Éppen nem kérünk a te igazságaidból. Azt mered-e
 68 II |             nem őröl szú. De nézz alá te is, mennyivel több a kocsma!~-
 69 II |              látunk, beírom én. És ha te csak egyet írsz is, legyen
 70 II |           beterjesztjük a számadást a te Urad elé, akit Krisztusnak
 71 II |             lesz a keresztény, mint a te számítottad.~- Legyen úgy -
 72 II |         kérdezi Sátán.~- Hol hordozol te engem, huncut! - feleli
 73 II |           nyilvánvaló hamisság. Tudod te azt, hogy minden mezőnek
 74 II |              fellobban:~- Dehogy vagy te keresztény, dehogy!~S még
 75 II |             lehet ez így mindenütt! A te ravaszságod hordoz engem
 76 II |             az?~- Micsoda? Ejnye, hát te az egész életedet a hegyekben
 77 II |              a könnycseppben, amelyet te is láttál.~S beírta a noteszába
 78 II |               Tercsi, Tercsi, mi vagy te ehhez a tündéri Helenához
 79 II |              Ez olyan, mint az éjfél; te olyan vagy, mint egy októberi
 80 II |         vállain egészen a bokájáig; a te hajad, Tercsi, színtelen
 81 II |              hófehér liliomok közé, a te arcodon, Tercsi, hervadt
 82 II |            epedve döngicsél körül - a te ajkad, édes Tercsi, bizony
 83 II |          elszégyellné mellette magát! Te, drága Tercsim, sohasem
 84 II |          Szerelmet bégtem előtted, és te orromnál fogva vezettél!
 85 II | lapszerkesztők.~És mindezt teérted, a te arcképedért álltam ki, óh,
 86 II |            körmöcskék vannak rajta. A te kezed, Tercsi, legfeljebb
 87 II |            téged igazán szeretlek, ha te engem valaha megcsalnál,
 88 II |            sokszor is mondtam neki:~A te szemed olyan kék,~Mint a
 89 II |             elborítottam csókjaimmal.~Te meg mosolyogtál a könnyeiden
 90 II |              Maga úgy hív engem, hogy te.~- Maga is engem.~- Én is.~-
 91 II |        Gyújtót is gyújt, vagy ötöt.~- Te, asszony! - mondja végre. -
 92 II |         Micsoda pénzt kapok én ezért! Te! Nem is egy gyesznó ára
 93 II |              szép művű gyertyatartók! Te, sokat ér ez! Gyújts egy
 94 II |          sopánkodott csendesen.~- Óh, te szamár! - morgott rá az
 95 II |             leroskadt.~- Óh, hitvány! Te hitvány! - dühöngött az
 96 II |             nem tudott hazudni.~- Óh, te gazember! - ripakodott rá
 97 II |          angyal panaszosan szólott:~- Te kérdezed-e a különbségeket?
 98 II |           kérdezed-e a különbségeket? Te, aki ostobának nevezel engem,
 99 III|            népet.~- Kollegák vagyunk; te tanítasz az iskolában, én
100 III|            már lejár a pályázat.~- És te nem veszed észre, hogy ez
101 III|                 Járok.~~~~~~Tán éppen te vagy az első?~~~~- Igen.~~~~-
102 III|                Igen.~~~~- Éppen.~~~~~~Te vagy a legfiatalabb?~~~~-