1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6367
Part
5501 II | amelyet a többi között, a többi fölött, legtöbbre
5502 II | fölött, legtöbbre becsül a keresztény boltos?~A boltos
5503 II | becsül a keresztény boltos?~A boltos gondolkodik egyet.
5504 II | gondolkodik egyet. Dünnyög:~- A többi között, többi fölött...~
5505 II | egy percig libanézéssel a levegőbe. Aztán kivágja:~-
5506 II | levegőbe. Aztán kivágja:~- A pénz.~Szent Péter majd hanyatt
5507 II | Péter majd hanyatt esett.~- A nagyvárosokból elég volt -
5508 II | Jézus-szóval. Felszállnak. A tengeren is átszállnak olyan
5509 II | egy fecske átnyilamodik a Dunán.~Persze, a ravasz
5510 II | átnyilamodik a Dunán.~Persze, a ravasz ördög Európában is
5511 II | Európában is igen ismerte a járást. Csupa olyan helyeken
5512 II | olyan helyeken hordozta a Szentet, ahol csak ő jegyezhetett
5513 II | ahol csak ő jegyezhetett a noteszába.~Hogy többet ne
5514 II | Muszkaországban -, azon a helyen ereszkedett le Szent
5515 II | lovas rendőrök gázolták a népet.~- Mi történik itt? -
5516 II | lisztes vállú ember -, ebben a veszett hidegben mindenki
5517 II | hidegben mindenki be akar jutni a menedékházba. Hiába: sokan
5518 II | vagyunk.~- Micsoda házba?~- A hajléktalanok menedékházába.~
5519 II | sunyítva nevetett, s elővette a noteszát:~- Keresztények?~
5520 II | Péter elkeseredett:~- Vezess a püspökhöz! Lehetetlen, hogy
5521 II | az ne tudjon erről.~Sátán a földre kancsalított:~- Nem
5522 II | Hát hol lakna? Gyerünk a külvárosba, a szegénysorra,
5523 II | lakna? Gyerünk a külvárosba, a szegénysorra, ott valahol
5524 II | elfordult kissé, s beszorította a száját nevettében.~Szent
5525 II | engem ennek az országnak a királyához. Az az egy bizonyára
5526 II | királyához. Az az egy bizonyára a tökéletesség embere, különben
5527 II | választotta volna királyának a nép.~Sátán még a térdét
5528 II | királyának a nép.~Sátán még a térdét is felvonta nevettében.~
5529 II | nevettében.~Szent Péter a két tenyerébe fogta a fejét,
5530 II | Péter a két tenyerébe fogta a fejét, úgy csóválta:~- Óh,
5531 II | lehet ez így mindenütt! A te ravaszságod hordoz engem
5532 II | ravaszságod hordoz engem a városokon, a magad válogatta
5533 II | hordoz engem a városokon, a magad válogatta helyeken.
5534 II | válogatta helyeken. Vezess engem a mezők népe közé. Azok jámborok.
5535 II | Uram is, in illo tempore, a mezők népe között marad,
5536 II | mezők népe között marad, a Jordán partján, meg a Tibériás
5537 II | marad, a Jordán partján, meg a Tibériás partján, bizony
5538 II | kellett volna átszenvednie a keresztet. A város a ti
5539 II | átszenvednie a keresztet. A város a ti alkotástok.~-
5540 II | átszenvednie a keresztet. A város a ti alkotástok.~- Jó - felelte
5541 II | felelte az ördög -, gyerünk a mezőkre.~De előbb bejegyezte
5542 II | De előbb bejegyezte azt a két megnevetett számot is
5543 II | két megnevetett számot is a noteszába.~S változtak megint
5544 II | földön.~Szent Péter azt a formáját ölti fel, amelyikben
5545 II | kalapot is tett, mivelhogy a feje kopaszát igen érdekelte
5546 II | kopaszát igen érdekelte volna a hideg. Sátán is a legkedvesebb
5547 II | volna a hideg. Sátán is a legkedvesebb formáját ölti
5548 II | Rátekergődzik Szent Péternek a botjára.~Hajnal van. A föld
5549 II | Péternek a botjára.~Hajnal van. A föld havas, a fák zuzmarásak.
5550 II | Hajnal van. A föld havas, a fák zuzmarásak. A mezőn
5551 II | havas, a fák zuzmarásak. A mezőn egy szűrös ember hajt
5552 II | hallatszik. Az ember leveszi a kalapját, keresztet vet.~
5553 II | az imádság, ő is leveszi a kalapját, keresztet vet,
5554 II | már azt elvégezte, nyúl a kebelébe a noteszáért. Még
5555 II | elvégezte, nyúl a kebelébe a noteszáért. Még egy vonást
5556 II | csak épphogy megnyálazta a plajbászát, az ördög felszólt:~-
5557 II | csak, ne siess.~S leperdül a botról, változik hirtelen
5558 II | léggyé. Beszáll egy marhának a fülébe.~A marha csak rázza
5559 II | Beszáll egy marhának a fülébe.~A marha csak rázza a fejét,
5560 II | fülébe.~A marha csak rázza a fejét, kanyarog meg szalad,
5561 II | szalad, le az útról, oldalt a mezőre. Kanyarog futtában
5562 II | mezőre. Kanyarog futtában is.~A csordás utána!~- Hej, azt
5563 II | csordás utána!~- Hej, azt a szentséges, fitykes-fütykös...~
5564 II | hogy Szent Péter befogja a fülét. Elfordul. Még a hideg
5565 II | befogja a fülét. Elfordul. Még a hideg is rázza.~Sátán visszakaringózik
5566 II | Sátán visszakaringózik a botjára:~- Keresztény?~Szent
5567 II | Szent Péter majdnem eldobta a noteszát keserűségében.~
5568 II | Azonban mégiscsak visszadugta a kebelébe.~- Vezess oda -
5569 II | ismét lélekké. Szállnak át a nagy síkságon Délnek. Sátán
5570 II | Délnek. Sátán útközben jegyzi a noteszába a csordást.~Hát
5571 II | útközben jegyzi a noteszába a csordást.~Hát hol szállanak
5572 II | Azonban, hogy jobban kinyitja a szemét, látja, hogy csupa
5573 II | csupa fegyveres nép bozsog a házban, meg kívül is körülötte.
5574 II | báránybőr-süveges nép. Valamennyinek a derekán övkendő, s a kendőben
5575 II | Valamennyinek a derekán övkendő, s a kendőben pöttyös díszű kések,
5576 II | szekereknek hosszú sora nyikorog a havon.~Már akkor ők is,
5577 II | is, hogy földet érintett a lábuk, emberré változtak
5578 II | emberré változtak mind a ketten, épp olyan két bocskoros
5579 II | emberré, aminők ott sokadoztak a ház körül. Csak épp hogy
5580 II | még itt, hát hogy mi az a nagy ház?~- Hát mi volna?
5581 II | olyan illatú volt, mint a spirituszos hordó.~- Kaszárnya? -
5582 II | hát te az egész életedet a hegyekben aludtad át talán?
5583 II | vagy öreg. Hallgasd amott a pópát. Megértheted a szavából.~
5584 II | amott a pópát. Megértheted a szavából.~A hátuk mögött
5585 II | Megértheted a szavából.~A hátuk mögött valóban épp
5586 II | szónokolt. Kereszt csillogott a mellén, aranyból való, és
5587 II | való, és ezüstös pásztorbot a kezében. Körülötte sok pap,
5588 II | Mindenszentek - így imádkozott a pópa -, segítsetek minket
5589 II | e zászló alatt, míg csak a törököt mind ki nem irtjuk
5590 II | törököt mind ki nem irtjuk a Balkánból.~Szent Péter csak
5591 II | csak elfordult, mint aki a világ összeomlását várja.
5592 II | hatalma, hogy fordítson a földi dolgokon.~Sátán még
5593 II | számlálta az ott látható népet, a pópával együtt.~- Hatezernégyszázöt -
5594 II | Neki még egy vonása se volt a noteszában.~Már azon gondolkodott,
5595 II | gondolkodott, hogy visszatér a Mennybe. De hogyan lehessen
5596 II | Olyan sóhajtással mondta ki a Jézus nevét, ahogy Pilátus
5597 II | De nem magasan. Csak int a pitypang pelyhe, mikor csendes
5598 II | mikor csendes szél hordozza a füvek, bokrok fölött. Hova
5599 II | vezette Sátán? Hát csak a szomszédos, köves országba,
5600 II | Sátán megszólalt:~- Ezt azok a bocskoros katonák cselekszik,
5601 II | katonák cselekszik, akiknek a zászlaját a ti papotok szentelgeti.
5602 II | cselekszik, akiknek a zászlaját a ti papotok szentelgeti.
5603 II | emberek.~És szállongnak tovább a föld színe fölött, emberi
5604 II | szeméből ki nem fogyott a könny.~Szállnak. Egyszercsak
5605 II | Szállnak. Egyszercsak Sátán a hegyoldalra les, arra gyorsítja
5606 II | gondolatokba borultan.~Hát a hegyi úton valami szegény
5607 II | is, az egyik asszonynak a karján.~Valami rossz szekeret
5608 II | szekeret kísérnek. Ágynemű van a szekéren, meg szekrény,
5609 II | valami ‑, élelem talán. A három férfinak a feje gyolccsal
5610 II | talán. A három férfinak a feje gyolccsal van körültekerve.
5611 II | gyolccsal van körültekerve. A három asszony arcán olcsófajta
5612 II | olcsófajta fekete fátyol. Batyu a hátukon. Még a gyermekek
5613 II | fátyol. Batyu a hátukon. Még a gyermekek hátán is.~Holttestek
5614 II | mikor ítéletidő viharol át a tájon, és úgy szétszórja
5615 II | tájon, és úgy szétszórja a gabonakereszteket, hogy
5616 II | hogy szerteszéjjel hevernek a kévék.~A szekérvezető, ha
5617 II | szerteszéjjel hevernek a kévék.~A szekérvezető, ha útban talál
5618 II | talál testet, elkerülteti a lovakkal. Ha útfélen látnak
5619 II | egy asszony hever hanyatt a földön, s a mellén pólyásbaba.
5620 II | hever hanyatt a földön, s a mellén pólyásbaba. Az asszony
5621 II | utas-asszony, amelyiknél a csecsemő van, megáll, megszólal:~-
5622 II | megáll, megszólal:~- Az a kisded él!~Nem is lehetett
5623 II | él!~Nem is lehetett látni a kisdedet, úgy be volt burkolva
5624 II | rongyos nagykendőbe. Csak a kezecskéje volt ki. Mozdult-e
5625 II | kezecskéje volt ki. Mozdult-e a keze? Vagy úgy hidegtől
5626 II | látta.~- Él - mondta rá a másik asszony is.~- Aj,
5627 II | Aj, szegények - mondja a harmadik asszony is, a legöregebb. -
5628 II | mondja a harmadik asszony is, a legöregebb. - Vegyük fel
5629 II | legöregebb. - Vegyük fel tán őket a szekerünkre.~- Az ágynemű
5630 II | az az asszony - vélekedik a csecsemős is.~- Elfér -
5631 II | az egyik ember.~S kiált a szekeresnek, hogy álljon
5632 II | fekszik. De már fagyott volt a vér, s az asszonynak az
5633 II | asszonynak az arca elkékült, a haja, a szemöldöke deres.~
5634 II | az arca elkékült, a haja, a szemöldöke deres.~Az egyik
5635 II | szemöldöke deres.~Az egyik ember a válla alá nyúlt az asszonynak
5636 II | alá nyúlt az asszonynak a botjával. Emelni próbálta.
5637 II | próbálta. Merev volt már, mint a fa. A mozdítástól félrecsúszott
5638 II | Merev volt már, mint a fa. A mozdítástól félrecsúszott
5639 II | mozdítástól félrecsúszott a kendő a nyakán. Mély seb
5640 II | mozdítástól félrecsúszott a kendő a nyakán. Mély seb látszott
5641 II | Szegény nyomorult - mondta a másik ember -, halálos sebbel
5642 II | egyébbel nem futott, csak a gyermekével.~Elvonja botvéggel
5643 II | gyermekével.~Elvonja botvéggel a csecsemő arcáról is a kendőt.
5644 II | botvéggel a csecsemő arcáról is a kendőt. Fehérképű kisdedke.
5645 II | Nézik szótlanul. Mindeniknek a szemében egy könnycsepp.
5646 II | szemében egy könnycsepp. Még a gyermekek szemén is.~- Óh
5647 II | is.~- Óh cseppke - mondja a leányka -, megeszik itt
5648 II | leányka -, megeszik itt a hollók.~A legöregebb asszony
5649 II | megeszik itt a hollók.~A legöregebb asszony lehajlik,
5650 II | asszony lehajlik, s kivonja a halott kendője alól a pólyás
5651 II | kivonja a halott kendője alól a pólyás babát. Tán féléves
5652 II | féléves lehet. Nyöszörög a kicsi.~Nézik.~- Add ide -
5653 II | mondja az, amelyiknél a baba van.~S odaadja a maga
5654 II | amelyiknél a baba van.~S odaadja a maga kicsijét a másiknak,
5655 II | odaadja a maga kicsijét a másiknak, a talált kisdedet
5656 II | maga kicsijét a másiknak, a talált kisdedet meg a keblére
5657 II | másiknak, a talált kisdedet meg a keblére teszi. Kibontja
5658 II | keblére teszi. Kibontja neki a mellét. A kis poronty, amint
5659 II | Kibontja neki a mellét. A kis poronty, amint megérzi
5660 II | kis poronty, amint megérzi a meleget, mohó szájjal keres.
5661 II | keres. És fal, ahogy csak a szájacskájába belefér. Még
5662 II | szájacskájába belefér. Még a kezecskéjével is belekapaszkodik.~-
5663 II | Valamennyien mosolyogják.~Aztán a szekér indul tovább. Ballagnak
5664 II | nézett utánuk. Elővette a noteszát.~Sátán csak szorítja
5665 II | noteszát.~Sátán csak szorítja a száját a markába, csak szorítja.
5666 II | Sátán csak szorítja a száját a markába, csak szorítja.
5667 II | Egyszer aztán kiruccan belőle a röhögés.~- Mit nevetsz? -
5668 II | felelte Szent Péter.~Sátán a földre vetette magát. Ott
5669 II | valamennyien.~S előkapta a noteszát.~Szent Péter azonban
5670 II | Szent Péter azonban kiütötte a kezéből.~- Ezeket be nem
5671 II | írod, álnok!~S rátaposott a könyvre.~- Hogyne írnám
5672 II | Meg!~Sátán eltátotta a száját.~- Mikor keresztelkedtek
5673 II | Egy könnycseppben. Abban a könnycseppben, amelyet te
5674 II | amelyet te is láttál.~S beírta a noteszába méltóságos nyugodtan,
5675 II | fiatalember.~ ~(Berohan a szobába, és földhöz csapja
5676 II | szobába, és földhöz csapja a cilinderét.)~Ah egek! Ah
5677 II | egy szót rebegett. Ah, az a pillantás, az a tekintet!
5678 II | Ah, az a pillantás, az a tekintet! Mintha az éj legszebb
5679 II | Micsoda ajkak! Aztán az a sötét hullámos haj! Azok
5680 II | sötét hullámos haj! Azok a rózsás arcok! Piciny fülecskék!
5681 II | Tercsi, mi vagy te ehhez a tündéri Helenához képest!
5682 II | októberi ködös délután. A Helena haja fekete selyemtenger,
5683 II | lehullámzik fehér vállain egészen a bokájáig; a te hajad, Tercsi,
5684 II | vállain egészen a bokájáig; a te hajad, Tercsi, színtelen
5685 II | vegyülnek hófehér liliomok közé, a te arcodon, Tercsi, hervadt
5686 II | pitypangok között. Aztán milyen a Helena ajka! Bársonylágy
5687 II | Bársonylágy rózsaszirom, melyet a méh is epedve döngicsél
5688 II | epedve döngicsél körül - a te ajkad, édes Tercsi, bizony
5689 II | Tercsim, sohasem mutattad a nyakadat, bizonyosan rövid,
5690 II | akkora lencse van rajta, mint a tenyerem.~És én téged mégis
5691 II | Emlékfürtöd most is itt van a szívemen.~Milyen ostoba
5692 II | Összefontyorodott, kuntyorodott a sok viselésben (megszagolja),
5693 II | megszagolja), aztán amint érzem, a penész is megfogta már!
5694 II | tettem volna, ha odaadom a kefekötőnek, hogy csináljon
5695 II | színtelen semmiség! Ez a szív csak Heléna sötét hajának
5696 II | hordom már hat esztendő óta a tárcámban, mintha valami
5697 II | panorámás vagy mi volnék, lám a tárcámat is kirongyolta
5698 II | tárcámat is kirongyolta a sarka, még a fotográfiájával
5699 II | kirongyolta a sarka, még a fotográfiájával is csak
5700 II | fiziognómia? Lapos, mint a holdvilág! A szeme olyan,
5701 II | Lapos, mint a holdvilág! A szeme olyan, mint a heringé,
5702 II | holdvilág! A szeme olyan, mint a heringé, az orra fel van
5703 II | az orra fel van gyűrve, a szája görbe, a fülei hegyesek,
5704 II | van gyűrve, a szája görbe, a fülei hegyesek, úgy néz
5705 II | csimpánzmajom!~- És én ezt a bamba alakot, ezt a száraz
5706 II | ezt a bamba alakot, ezt a száraz papírost nyalogattam,
5707 II | éjjeli asztalomon, hol itt a tárcámban nézegettem! Sóhajtoztam
5708 II | írtam hozzá, amiket mindig a bolondgombák rovatában közöltek
5709 II | bolondgombák rovatában közöltek a lapszerkesztők.~És mindezt
5710 II | lapszerkesztők.~És mindezt teérted, a te arcképedért álltam ki,
5711 II | arcképe lehet Helénának! A szeme tűz, a homloka jég,
5712 II | Helénának! A szeme tűz, a homloka jég, az ajka bársony,
5713 II | kedves, aranyos tündér. A szemével nevetni tud, a
5714 II | A szemével nevetni tud, a szemöldökével térdre ejt,
5715 II | szívemet! Aztán az orra, az a piciny fitos orrocska, milyen
5716 II | orrocska, milyen jól áll neki! A tied, Tercsi, engem uccse,
5717 II | övéhez képest.~Aztán az a vastag, izmos kéz, milyen
5718 II | milyen hófehér, hát még a tapintása, milyen lágy,
5719 II | szinte fél megszorítani azt a pici, gyengéd kacsót, hátha
5720 II | körmöcskék vannak rajta. A te kezed, Tercsi, legfeljebb
5721 II | arra, hogy pofon verd vele a férjedet, aki én lennék.
5722 II | mit nézem olyan soká ezt a képet, papíros az egész,
5723 II | Itt is hordok még valamit (a mellényzsebébe nyúl), egy
5724 II | nyúl), egy ruhafoszlány, a bálban szakadt le Tercsiről,
5725 II | Tercsiről, eltettem emlékül a zsebembe, és itt hordom,
5726 II | vadul csókolgattam néha ezt a rongyot, s orromba szívtam
5727 II | hogyan érezhettem én ezen a rongyon illatot (megszagolja),
5728 II | olyanforma szag, mint azoknak a pogácsa alakú garasos sajtoknak
5729 II | Itt is van egy rongy (a másik mellényzsebéből más
5730 II | majálison jutott hozzám. A máslijából való.~- Emlékszem,
5731 II | rémítő jól mulattam azon a majálison, fizettem neki
5732 II | mint egy őrült hottentotta. A 7 forintos lakkcipőm reggelre
5733 II | kilenc napig is babát mondtam a mama helyett. De még ez
5734 II | De még ez se lett volna a legnagyobb baj, hanem a
5735 II | a legnagyobb baj, hanem a cigányokkal elhúzattam a „
5736 II | a cigányokkal elhúzattam a „Zöld fűben legel” című
5737 II | nótáját, amiért fizettem a muzsikusoknak 10 pengő forintot,
5738 II | még hozzá el is püföltek a fiatalemberek, mert nem
5739 II | kiállottam érte, Tercsiért! A harminc forintomból ez a
5740 II | A harminc forintomból ez a másliszakadék a haszon.
5741 II | forintomból ez a másliszakadék a haszon. Köszönöm az ilyen
5742 II | hogy nem volt az eszem a helyén. Négy esztendeje
5743 II | értem, hogyan tudtam ezért a szimplex puelláért annyira
5744 II | emlékszem, egy nyári éjjelen a lugasban adott légyottot.
5745 II | lugasban adott légyottot. A tücskök fütyörésztek, a
5746 II | A tücskök fütyörésztek, a kutyák ugattak, a kakasok
5747 II | fütyörésztek, a kutyák ugattak, a kakasok kukorékoltak, az
5748 II | kukorékoltak, az égen úgy fityegett a hold, mint egy kibontott
5749 II | nekem.~Odaomlottam lábaihoz a vizes fűre, aztán elkuruttyoltam
5750 II | nevetséges! Aztán azért, hogy a fehér nadrágom térdébe beletörött
5751 II | nadrágom térdébe beletörött a fű, és hogy másnap úgy néztem
5752 II | mennyivel istenibb volna azzal a tündérszép Helénával átábrándozni
5753 II | Óh, ha beleképzelem ezt a rózsás képű, gyönyörű angyalt
5754 II | gyönyörű angyalt azokkal a fekete fürtökkel, azokkal
5755 II | most érzem csak, mi az a szerelem! Úgy érzem magamat,
5756 II | csak addig élni, mint ez a szó, de annyi kéjben, mint
5757 II | világ, rózsaszínűnek látom a cukorsüveget is, bútoraim
5758 II | Megilletődve.) Egy gyűrű... a gyűrű... a... a jegygyűrűje...
5759 II | Egy gyűrű... a gyűrű... a... a jegygyűrűje... az ő
5760 II | gyűrű... a gyűrű... a... a jegygyűrűje... az ő arany
5761 II | Erőltetett kacajjal:) Azt hitte a jámbor, hogy ennek a láncszemnek
5762 II | hitte a jámbor, hogy ennek a láncszemnek a folytatását
5763 II | hogy ennek a láncszemnek a folytatását a lelkemben
5764 II | láncszemnek a folytatását a lelkemben találja.~No, ezt
5765 II | ujjamról, hadd emlékeztessen a régi ostobaságaimra.~Különben
5766 II | meg is esküdtem, hogy még a koporsómba is leviszem.
5767 II | megcsalnál, összetörném ezt a gyűrűt, aztán pisztolyba
5768 II | pisztolyba tenném, és belelőném a szívembe.”~Erre mind a ketten
5769 II | belelőném a szívembe.”~Erre mind a ketten elkezdtünk sírni,
5770 II | bolondok voltunk. (Megtörli a zsebkendővel a szemét.)~
5771 II | Megtörli a zsebkendővel a szemét.)~Különben azt az
5772 II | kedves-lelkű leány volt. Mikor a szemével rám nevetett, egy
5773 II | mosolygó angyalarcokkal.~No, a szeme kedvéért meg is kegyelmezek
5774 II | arcképének. (Felveszi.)~Elteszem a ládám fenekére - majd ha
5775 II | szép kék szeme van.~Aztán a szemöldöke éppen olyan fekete,
5776 II | éppen olyan fekete, mint a Helénáé, sőt, ha jól meggondolom,
5777 II | sokszor is mondtam neki:~A te szemed olyan kék,~Mint
5778 II | te szemed olyan kék,~Mint a nyári tiszta ég,~Szemöldököd
5779 II | Szőke hajú barna lány!~Ezt a verset én írtam Tercsihez,
5780 II | szemöldökkel csak egy van a világon, és ez Tercsi.~No,
5781 II | és ez Tercsi.~No, Tercsi, a szemöldöködért nem teszlek
5782 II | szemöldöködért nem teszlek a ládám fenekére, hanem beleteszlek
5783 II | megsírtunk-ríttunk egymás mellett! Ezek a gyönyörű kék szemek igazgyöngyökkel
5784 II | arcomra, kezemre úgy hullt a könny, mint a langyos tavaszi
5785 II | úgy hullt a könny, mint a langyos tavaszi eső. Azt
5786 II | pedig csak Pápára mentem, a keresztapám hítt meg disznótorra...~
5787 II | leptél meg vele, hogy még a kötényed fodrát is elborítottam
5788 II | csókjaimmal.~Te meg mosolyogtál a könnyeiden keresztül, mint
5789 II | napsugárral ragyogja át a permetező esőt.~Én lecsókoltam
5790 II | permetező esőt.~Én lecsókoltam a könnyeidet, és nevetve búcsúztunk
5791 II | búcsúztunk el egymástól!~Ez a nap feledhetetlen előttem!~
5792 II | feledhetetlen előttem!~Ezért a napért meg is becsülöm az
5793 II | Helénának, mint Tercsinek. Azok a rózsák, haj! Azok a rózsák
5794 II | Azok a rózsák, haj! Azok a rózsák olyan izé, csinált
5795 II | világban igen koptatják a lányok a patika kilincsét
5796 II | igen koptatják a lányok a patika kilincsét pirosítóért!
5797 II | beszélte, több púder fogy el a patikájában, mint liszt
5798 II | patikájában, mint liszt a szomszéd lisztkereskedésben.
5799 II | lisztkereskedésben. No hiszen a forgalom különböző szokott
5800 II | Tercsikém nem is ismeri a szépítőszereket, valahányszor
5801 II | rajta.~No az arcát, azt a kedves angyalarcot nem is
5802 II | egyik könyökére támasztotta a fejét, aztán féloldalt rám
5803 II | féloldalt rám mélázott azokkal a szép kék szemeivel, a haja
5804 II | azokkal a szép kék szemeivel, a haja pedig, azok az aranyfürtök
5805 II | megtestesült szerelmi költemény!~Ez a fürt meg a fülecskéje mellől
5806 II | költemény!~Ez a fürt meg a fülecskéje mellől való;
5807 II | napsugár. Már miért is tipornám a porba? (Felveszi.) Adott
5808 II | puhább, fényesebb, mint a Helénáé! Ha összehasonlítom
5809 II | Helénáé! Ha összehasonlítom a két hajat, a Helénáé olyan
5810 II | összehasonlítom a két hajat, a Helénáé olyan e mellett,
5811 II | aranyszínű selyem mellett a fekete cérna.~Dehogy dobom
5812 II | És én kegyetlen, még ezt a kis rózsaszínű szalagot
5813 II | Felveszi, ajkaihoz emeli.) Ez a legkedvesebb emlékem tőle.
5814 II | Egész tündérvilág van ebben a szóban! Millió ábránd, millió
5815 II | pillanatig tartott csak, de annak a pillanatnak kéjében összeolvadt
5816 II | is szeretett, de még csak a kezét sem hagyta kezemben
5817 II | Az esti homály átderengte a szobát, és ábrándjaink bűvös
5818 II | ábrándjaink bűvös képekkel festék a jövőt. Ajkunk hallgatott,
5819 II | Tercsi elugrott. Ruhájának ez a szalagja megakadt a varrógépben,
5820 II | Ruhájának ez a szalagja megakadt a varrógépben, és elszakadt.
5821 II | és elszakadt. Igen, ez a szalag az, amelyik elmeséli
5822 II | dobom el. Ezt visszateszem a szívemre, és ezt a fürtöt
5823 II | visszateszem a szívemre, és ezt a fürtöt is. Hiszen olyan
5824 II | boldog órák emléke mind a kettő!~És ezt is visszateszem (
5825 II | is visszateszem (fölveszi a máslit), ezt a bársonymáslit,
5826 II | fölveszi a máslit), ezt a bársonymáslit, csillagos,
5827 II | mulattunk! Szabadon öleltem át a táncban, ajkaink suttogtak,
5828 II | kedvesen mosolygott!~És ezt a drágát, ezt az angyalt hagynám
5829 II | Jöjjetek vissza emlékek! Erre a szívre, az én szívemre -
5830 II | szívre, az én szívemre - a Tercsi szívére! Itt a ti
5831 II | a Tercsi szívére! Itt a ti helyetek, nem is tép
5832 II | tép el innét semmi, csak a halál!~És most... megyek
5833 II | megmagyarázhatatlan. Talán a liliomok szeretik így egymást,
5834 II | akkor csak abban láttuk a különbséget, hogy engem
5835 II | visszabolyonganom addig a virágoskertig, ahol ővele
5836 II | ő apja pedig tiszttartó. A kis falusi iskolában a pajkos
5837 II | A kis falusi iskolában a pajkos lurkók mindenkinek
5838 II | nagy, gyepes udvar volt. A kancellária előtt erdeje
5839 II | kancellária előtt erdeje nőtt a papsajtoknak és egyéb jóravaló
5840 II | jóravaló falusi füveknek. A papsajtok között két kis
5841 II | hogy az én szeretőm az a kisebbik, a Vilma kisasszony.~-
5842 II | szeretőm az a kisebbik, a Vilma kisasszony.~- A kisebbik?~
5843 II | kisebbik, a Vilma kisasszony.~- A kisebbik?~Valami áhítatszerű
5844 II | áhítatszerű érzés szállott a szívembe. Hát az a bájos,
5845 II | szállott a szívembe. Hát az a bájos, selyemarcú, fehér
5846 II | Micsoda csepp kis keze van! A szeme pedig olyan messze
5847 II | messze látó, ábrándos, mint a nagy porcelánbabáké!~Egy
5848 II | mentem hozzájuk, s az ujjamat a számba dugva úgy tettem,
5849 II | őket. Valami gerenda feküdt a fű között.~A két kisasszony
5850 II | gerenda feküdt a fű között.~A két kisasszony végigsétált
5851 II | elképzelhető billegetések közepette a gerendán. Én kritizáló szemmel
5852 II | Próbálja no, ha tudja!~Ráléptem a gerendára, s végigbillegtem
5853 II | végigbillegtem rajta hősiesen.~A kisasszonykák csodálkozva
5854 II | kezdődött ismeretségünk.~Ettől a naptól kezdve minden nap
5855 II | szólottunk. Együtt játszottunk a szobákban, a parkban, s
5856 II | játszottunk a szobákban, a parkban, s mikor a nénjét
5857 II | szobákban, a parkban, s mikor a nénjét a guvernánt oktatta,
5858 II | parkban, s mikor a nénjét a guvernánt oktatta, mi ketten
5859 II | mi ketten összehajtottuk a fejünket, átöleltük egymást,
5860 II | is meglátogatott engem. A házunk mögött volt egy nagy
5861 II | sétálgattunk, kergettük együtt a pillangókat.~Egy szép tavaszi
5862 II | az almafák virágoztak, s a méhek zenekara játszott
5863 II | muzsikával lett volna tele a levegő! Talán a fűszálak
5864 II | volna tele a levegő! Talán a fűszálak muzsikáltak a kertben,
5865 II | Talán a fűszálak muzsikáltak a kertben, talán csak az a
5866 II | a kertben, talán csak az a két kis bolond szív muzsikált.~
5867 II | ábrándos komolysággal, amely a tiszta és igaz szerelem
5868 II | beszélgettünk is, az nem a szerelemre vonatkozott.~
5869 II | valami gyászhír érkezett a házukba. Azt hiszem, a távolban
5870 II | érkezett a házukba. Azt hiszem, a távolban lakó nagymamájuk
5871 II | lakó nagymamájuk halt meg. A szobákban csend volt és
5872 II | Széket húzott az ablakhoz, és a fejecskéjét a kis kezeire
5873 II | ablakhoz, és a fejecskéjét a kis kezeire támasztva, kedves
5874 II | ígérje meg, hogy maga lesz a feleségem.~- „Idéjem” -
5875 II | bizony?~- Isten bizony!~A szívére tette a kezét, és
5876 II | bizony!~A szívére tette a kezét, és az ég felé pillantott.
5877 II | szó volt előttünk. Mind a ketten hittük, hogy az Isten
5878 II | ketten hittük, hogy az Isten a nagy urasági lak padlásán
5879 II | nem egyszer látni véltük a hosszú fehér, lengedező
5880 II | puha szőrű bundába, mint a mamáé.~- És mesélünk.~-
5881 II | látjuk egymást.~(Belátott ez a gyermek a jövendőbe!)~Én
5882 II | Belátott ez a gyermek a jövendőbe!)~Én azzal a könnyelmű
5883 II | gyermek a jövendőbe!)~Én azzal a könnyelmű lelkesedéssel,
5884 II | így feleltem:~- Még ha a világ végére, a Balatonig
5885 II | Még ha a világ végére, a Balatonig mennének is, én
5886 II | Vilma, mégiscsak maga lesz a feleségem!~Óh, bár felkerestem
5887 II | volna! Mert voltam én azóta a Balatonnál, de nem találtam
5888 II | szívvel gondoltam, hogy talán a boldogságomat vesztettem
5889 II | Azóta húszszor virágoztak a sályi almafák, de nekünk
5890 II | nyolcéves fiú vagyok. Ő a szeretőm. Ott andalgunk
5891 II | szeretőm. Ott andalgunk a virágzó almafák között,
5892 II | liliomvirágot ölelnék, és a boldogság szomjával csókolom,
5893 II | pedig elröppen az álom, a homlokomat a tenyerembe
5894 II | elröppen az álom, a homlokomat a tenyerembe téve, tűnődöm
5895 II | Egy ember disznót hajtott a vásárra a feleségével. Az
5896 II | disznót hajtott a vásárra a feleségével. Az embert Balázsnak
5897 II | embert Balázsnak hívták, a feleségét meg Örzsinek.~
5898 II | feleségét meg Örzsinek.~A disznót sokféle okból kellett
5899 II | szerencsével jár.~Hát el is adták a disznót jól: ötvenöt pengőt
5900 II | levágatta az új csizma sarkának a felét, mert fél fejjel magasabb
5901 II | indultak.~Nem messze laktak a várostól, csak két óra járásnyira.~
5902 II | mellett van egy barlang a hegyoldalban, abba idejekorán
5903 II | eljutottak.~Mindenki ismeri azt a barlangot azon a vidéken.
5904 II | ismeri azt a barlangot azon a vidéken. Valamikor zsiványok
5905 II | Valamikor zsiványok lesték onnan a vásározó népet. Most azonban
5906 II | behúzódni, meg néha télen a vándorló cigányok. Jó tágas
5907 II | ember is meghálhat benne a tűz körül kényelmesen.~A
5908 II | a tűz körül kényelmesen.~A barlangban nem volt senki.
5909 II | barlangban nem volt senki. Csak a sarokban sötétlett valami
5910 II | mondotta Balázs vígan.~A barlang közepén pörnye és
5911 II | tüzet, hanem beljebb, mert a szél bepaskolta az esőt.~
5912 II | raktak, s melléje ültek a magukkal hozott zsákokra.~
5913 II | Egy-egy belőle kifizeti a költséget.~- Bezony, jó
5914 II | lássa kend! Télen nem hideg a kályhánk, nyáron a pórkertünk.
5915 II | hideg a kályhánk, nyáron a pórkertünk. De még galambház
5916 II | legyintett:~- Ammár sok lenne a jóból!~- Sok lenne? Dehogy
5917 II | ezen semmi nevetni való. A gerófnak van annyi. Mért
5918 II | Bodor füstöt röppentett a pipájából, s elgondolkozva
5919 II | elgondolkozva folytatta:~- Az volna a szöröncse? De már olyan
5920 II | olyan jó szöröncsét nem ad a szegény embernek az Isten!
5921 II | Isten is gazdag; gazdag a gazdagot pártolja.~- Nono -
5922 II | hogy egyik ember térdig áll a pénzbe, másik meg...~- A
5923 II | a pénzbe, másik meg...~- A geróf nem maga szerzette,
5924 II | felelte az ember -, hosszú a hajad!~Nem beszéltek kis
5925 II | beszéltek kis ideig. Az asszony a tűzre rakosgatott. Balázs
5926 II | tűzre rakosgatott. Balázs a pipája füstjét kísérte a
5927 II | a pipája füstjét kísérte a szemével. Kinn zuhogott
5928 II | innen, még sincs füst!~- A szél nem engedi - felelte
5929 II | vizsgálódva nézett felfelé, a barlang hátulsó sziklafalára.~-
5930 II | Nézzed! Ott húzódik be azon a repedésen!~Azzal méginkább
5931 II | méginkább ágaskodik, nézi a repedést. Nyomint egyet
5932 II | repedést. Nyomint egyet a vállával a sziklán, hát
5933 II | Nyomint egyet a vállával a sziklán, hát a szikla félembernyi
5934 II | vállával a sziklán, hát a szikla félembernyi darabban
5935 II | darabban ingadozik.~- Mi a fene? - mormogja az ember.~
5936 II | Még jobban körülvizsgálja a követ. Morgadozik, ümmöget.
5937 II | asszony! - mondja végre. - Ez a kő... Ezt kézzel tették
5938 II | az elzárva.~Azzal ledobja a szűrét. Az új pipát ráfekteti.
5939 II | Az új pipát ráfekteti. A kőnek nekidőlnek ketten.
5940 II | ember nem hagyta. Elővette a borjúkötelet, és átfűzte
5941 II | borjúkötelet, és átfűzte a kő derekán. A karja befért
5942 II | és átfűzte a kő derekán. A karja befért a résen. Akkor
5943 II | derekán. A karja befért a résen. Akkor aztán a kötelet
5944 II | befért a résen. Akkor aztán a kötelet megfogták ketten.
5945 II | kötelet megfogták ketten. A kő fordult.~- Vigyázz, rád
5946 II | Vigyázz, rád ne essen!~A kő lezuhant nagy zuhanással
5947 II | lezuhant nagy zuhanással a barlangba.~A lyukon hideg,
5948 II | zuhanással a barlangba.~A lyukon hideg, kőszagú levegő
5949 II | rájuk.~Az ember feltérdel a nyílásra. Fog egy égő gallyat.
5950 II | barlang van. Kisebb mint a külső.~Az ember beugrik.~-
5951 II | csak egy gyertyát!~Fogja a gyertyát. Ide-oda rugdos.
5952 II | csak egy zsákot!~Letűzi a gyertyát egy kiálló kőcsúcsra.
5953 II | kőcsúcsra. Szedik az ócskavasat a porból.~- Letisztítom róluk
5954 II | porból.~- Letisztítom róluk a rozsdát - mondja az ember. -
5955 II | páncélféle is domborodott a földben.~- Hagyja már azt -
5956 II | haza!~Azzal próbálja emelni a zsákot, de nem bírja.~-
5957 II | mondja az ember. - Rakd át a felét!~Azzal belekapaszkodik
5958 II | felét!~Azzal belekapaszkodik a páncélderékba, kifeszíti
5959 II | páncélderékba, kifeszíti a földből.~No, nehezen bírt
5960 II | nehezen bírt vele. De megérte a fáradságot. A vasderék alatt
5961 II | De megérte a fáradságot. A vasderék alatt különféle
5962 II | hevertek. Kék volt valamennyi a penésztől.~Balázs felvett
5963 II | Nyugtalanul pillantott a barlang bejáratára. Ki is
5964 II | mondotta -, rakjuk be a nyílást, azután úgy dolgozzunk
5965 II | dolgozzunk tovább!~Visszamásztak a külső üregbe, s odavonszolták-hempergették
5966 II | odavonszolták-hempergették a követ a bejárathoz. Még
5967 II | odavonszolták-hempergették a követ a bejárathoz. Még más köveket
5968 II | beszélgessünk!~Visszatértek a belső üregbe, és szedték
5969 II | belső üregbe, és szedték a gyertyatartókat. Volt vagy
5970 II | harminc.~Mikor már félig volt a zsák, az asszony megint
5971 II | Az asszony bevitte mind a nyolc zsákot.~- Hogy bírjuk
5972 II | Hogy bírjuk hazavinni ezt a sok mindent? - sopánkodott
5973 II | szólott:~- Csak félig rakd a zsákokat! A tetejüket kösd
5974 II | Csak félig rakd a zsákokat! A tetejüket kösd be! Rázd
5975 II | tetejüket kösd be! Rázd a terhet a két végébe!~S folytatta
5976 II | tetejüket kösd be! Rázd a terhet a két végébe!~S folytatta
5977 II | két végébe!~S folytatta a munkát.~Egy paizs látszott
5978 II | munkát.~Egy paizs látszott a földben. Azt is kék rozsda
5979 II | rádobbantott. Alul csördült a föld.~Az ember rábámult
5980 II | föld.~Az ember rábámult a feleségére:~- Még alább
5981 II | szinte hallani lehetett a szíve dobogását.~Már mind
5982 II | szíve dobogását.~Már mind a nyolc zsák meg volt rakva.~-
5983 II | volna, ha betemetnénk vissza a gödröt - vélekedett az asszony
5984 II | mások!~Már akkor ledobta a lajbiját is. Széles, erős
5985 II | Széles, erős melle zihált a fáradtságtól.~Összefogott
5986 II | kardot, és felfordította a pajzsot. Valami feketés
5987 II | Balázs letörte egy edénykének a fülét. Jól sejtette, a törés
5988 II | edénykének a fülét. Jól sejtette, a törés helye fehéren csillogott.~-
5989 II | Szinte megrémülten bámultak a gödörbe.~- Gazdagok vagyunk! -
5990 II | nézett az üreg nyílása felé.~A gyertyát beállította egy
5991 II | ne világítson.~- Vesd ki a zsákból a vasat! - parancsolta
5992 II | világítson.~- Vesd ki a zsákból a vasat! - parancsolta halkan. -
5993 II | értékesebbek fordultak ki a földből.~- Vesd ki a rezet
5994 II | ki a földből.~- Vesd ki a rezet is!~Már remegtek a
5995 II | a rezet is!~Már remegtek a fáradságtól, s az asszony
5996 II | az ember egyre dolgozott. A verejték csurgott róla.
5997 II | verejték csurgott róla. A lélegzete olyan volt, mint
5998 II | lélegzete olyan volt, mint a kovácsfújtató szuszogása.~
5999 II | kovácsfújtató szuszogása.~A zsákokból kiszórták már
6000 II | zsákokból kiszórták már a réz gyertyatartókat is,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6367 |