1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6367
Part
1001 I | a lélek lángja is~ezen a Földön korom és hamu.~Arcképök:
1002 I | árnyéka leng mögöttük.~JUDIT:~A fáradtság szól ajkadon,
1003 I | szárnyaid.~Töltsük otthon a nyarat és az őszt.~Mikorra
1004 I | köszönti.~SEKSZPÍR (LEGYINT. A SZAVAKAT SZINTE~EGYENKÉNT
1005 I | EGYENKÉNT MONDJA MAGA ELÉ):~A taps csak levegő. S a koszorú:~
1006 I | A taps csak levegő. S a koszorú:~egynapos zöldség, -
1007 I | szép!~SEKSZPÍR:~Szép, szép. A dráma is szép:~látható álma
1008 I | dráma is szép:~látható álma a költő szívének.~De meddig
1009 I | Amíg csak maga látja.~Amíg a gondolat a kohójában ég,~
1010 I | maga látja.~Amíg a gondolat a kohójában ég,~s a szent
1011 I | gondolat a kohójában ég,~s a szent lángban gyémánttá
1012 I | gyémánttá változik.~De amint ezt a szót leírta: Vége,~felocsúdik.
1013 I | Az álma szertefoszlott,~a színes árnyékok el, ködbe-múltak.~
1014 I | ködbe-múltak.~S előtte a garasos próza ül.~JUDIT:~
1015 I | Kicserélt menyasszony: a kúti tündér~nádszál-kisasszony,
1016 I | cigány-~lánnyal cserélt ki a vasorrú bába.~S a királyfi
1017 I | cserélt ki a vasorrú bába.~S a királyfi csak képedez szegény:~„
1018 I | nem is ő volna!”~JUDIT:~A publikumnak tetszik, s ez
1019 I | publikumnak tetszik, s ez a fő.~SEKSZPÍR (GÚNYOSAN):~
1020 I | SEKSZPÍR (GÚNYOSAN):~Ez a fő!~JUDIT (ÁBRÁNDOZIK):~
1021 I | holdfény, sóhajtás és muzsika.~A szó mindegy: akár a bölcsek
1022 I | muzsika.~A szó mindegy: akár a bölcsek kincse,~akár aranyozott
1023 I | dió.~De jobb, ha csak dió. A magasat~nem értik a szakállas
1024 I | dió. A magasat~nem értik a szakállas gyermekek.~Nem
1025 I | gyermekek.~Nem szavakat les a felvont szemöldök,~csak
1026 I | felvont szemöldök,~csak a Damokles kardját: No, mi
1027 I | Elkomolyodik.)~Ej, meguntam a kárpitok világát,~a fakardokat,
1028 I | meguntam a kárpitok világát,~a fakardokat, a görögtüzet,~
1029 I | kárpitok világát,~a fakardokat, a görögtüzet,~borókafüstöt,
1030 I | szét,~s hogy hova szórta a drámáimat!~Lelkemnek partra
1031 I | virág is~hányódott bennök a világ elé.~Az érdemest,
1032 I | érdemest, az igazit Judit,~a mélységben heverő gyöngyöket,~
1033 I | hamvadhatatlanul.~Otthon tárom fel a mindenki-kincsét,~amelyet
1034 I | mindenki-kincsét,~amelyet egyik század a másiknak~kezébe majd aranytálon
1035 I | ad át, -~otthon tárom fel a sztretfördi csendben.~Falomb
1036 I | Vagy télen, mikor temető a kert,~s virág csupán az
1037 I | ablaküvegen van,~méhek helyett a vihar orgonája~búg odakünn:
1038 I | orgonája~búg odakünn: én a szobai csendben,~a kandallóm
1039 I | odakünn: én a szobai csendben,~a kandallóm szelíd melege
1040 I | JUDIT (MAGÁBAN):~Ülsz ám a vadász-cimborák között.~
1041 I | MAGÁBAN):~Vagy tavasszal a mezőn hogyha járok,~a fakadó
1042 I | tavasszal a mezőn hogyha járok,~a fakadó fák, kéklő ég alatt,~
1043 I | kéklő ég alatt,~mikor az Évn a hegyek havát,~új vizeit
1044 I | lelkem is,~miként az Évn, a parti fák s a rét?~JUDIT (
1045 I | miként az Évn, a parti fák s a rét?~JUDIT (MAGÁBAN):~Jársz
1046 I | SEKSZPÍR~(MÉLYEN ELMERÜL A GONDOLATAIBAN):~Betérek
1047 I | GONDOLATAIBAN):~Betérek majd a temetőbe is.~Hemnet fiacskám,
1048 I | fiacskám, óh kis Hemnetem!...~A tavasz első ibolyácskái~
1049 I | megnyílása~az alsó sort olvassa a kövön:~Viszontlátás boldog
1050 I | virágom,~tudom, nem ott a mi viszontlátásunk!~Csak
1051 I | mi viszontlátásunk!~Csak a cserép, az van ott eltemetve,~
1052 I | cserép, az van ott eltemetve,~a kis virágcserép, mely eltörött,~
1053 I | Égben más cserépbe.~Mégis a sír, a sírocska az övé.~
1054 I | más cserépbe.~Mégis a sír, a sírocska az övé.~Leülök
1055 I | majd ott, s el-elhallgatom~a szellősusogást a fű között,~
1056 I | el-elhallgatom~a szellősusogást a fű között,~a Végtelenség
1057 I | szellősusogást a fű között,~a Végtelenség rejtelmes beszédét,~
1058 I | susogás, halk susogás,~s a fű, a nefelejcs, mind bólogat.~
1059 I | susogás, halk susogás,~s a fű, a nefelejcs, mind bólogat.~
1060 I | szebb akkordokat~zenget a költészet olyan helyen,~
1061 I | költészet olyan helyen,~ahol a virágok az Égre néznek,~
1062 I | virágok az Égre néznek,~s a csillagok a Földre.~Meglásd,
1063 I | Égre néznek,~s a csillagok a Földre.~Meglásd, mi más
1064 I | majd ha asztalomnál~nem ül a Gond. És ajtóm küszöbén~
1065 I | küszöbén~nem áll örökké a zord Sürgetés.~S ha majd
1066 I | amelyet tyúkketrecbe zárt a Sors,~s az apró baromfiak
1067 I | Kiszállok most: örökre itthagyom~a földön járó korcs-szárnyasokat!~
1068 I | minden rossz ittmarad!~Csupán a múzsa...~JUDIT:~Az is ittmarad.~
1069 I | JUDIT:~Az is ittmarad.~A hajad ősz: s a múzsa is
1070 I | ittmarad.~A hajad ősz: s a múzsa is leány...~SEKSZPÍR:~
1071 I | SEKSZPÍR:~Múzsa helyett a Podagra kísér?~Lehet. A
1072 I | a Podagra kísér?~Lehet. A búcsúzásnak nem jelenti~
1073 I | szerelem.~Akkorhát finisz: a költészetem...~JUDIT:~Félbemarad,
1074 I | VON. MAGA ELÉ):~Mindegy. A fürj epedő pitypalattyja,~
1075 I | válik. Mindörökre!~JUDIT:~A szép költemény nem, nem
1076 I | SEKSZPÍR:~Minden, minden. A szép írásmű is csak~vigyázattal
1077 I | szappanbuborék.~Száll valameddig a végtelen időben.~Aztán elfakul,
1078 I | elmúlik az is.~Az Idő óráján a billegőt~nem állítja meg
1079 I | Isten keze se.~JUDIT:~De a te neved marad!~SEKSZPÍR (
1080 I | talán:~üres keret, melyből a kép kihullt...~Hát nem írok.
1081 I | átvonul majd egy-egy szép rege~a fantáziámon, a szívemen,~
1082 I | szép rege~a fantáziámon, a szívemen,~mint tó tükrén
1083 I | szívemen,~mint tó tükrén a rózsaszínű felleg.~Leírom-e,
1084 I | akkor is jobb otthon.~Azon a földön, amelynek porából~
1085 I | Szebben sugárzik ott reánk a nap.~Tündöklőbbek az égi
1086 I | csillagok.~Jobb ízű ott a kenyér és a só.~(Magában
1087 I | Jobb ízű ott a kenyér és a só.~(Magában fantáziál.)~
1088 I | ő játszadozása,~mint itt a sok cifra komédia,~s mennyivel
1089 I | komédia,~s mennyivel édesebb a csevegése,~mint a fellengős,
1090 I | édesebb a csevegése,~mint a fellengős, kongó jambusok.~
1091 I | jambusok.~Óh, alig várom, hogy a kis angyalt lássam,~hogy
1092 I | gallyamnak bimbaját,~azt a minden drámánál szebb mesét,~
1093 I | drámánál szebb mesét,~amelyben a Teremtő visszaadja~gyermekkoromnak
1094 I | átölel,~az ő kis karja lesz a koszorúm.~S ha szívecskéje
1095 I | szívecskéje szívemen dobog,~a Múlt s a Jövő szíve dobog
1096 I | szívemen dobog,~a Múlt s a Jövő szíve dobog össze.~
1097 I | Jövő szíve dobog össze.~A mindent múlásba hordó Időn~
1098 I | avult ruhát hogy váltja új.~A lombja-vesztett őszi almafán
1099 I | lombja-vesztett őszi almafán már~ott a rügy a hullt levél helyén.~
1100 I | őszi almafán már~ott a rügy a hullt levél helyén.~A lombja-vesztett
1101 I | rügy a hullt levél helyén.~A lombja-vesztett embernek
1102 I | lombja-vesztett embernek a karján~ott ül a kedves arcú
1103 I | embernek a karján~ott ül a kedves arcú unoka.~Minden
1104 I | mert Isten költeménye a virág, -~a gyermek is virág:
1105 I | Isten költeménye a virág, -~a gyermek is virág: embervirág,~
1106 I | embervirág,~virágos ág a Jövőnek kezében!...~---------------~
1107 I | Ajtónyílás.~Az ajtóban megjelenik a fuvaros ostorral, a fuvaros
1108 I | megjelenik a fuvaros ostorral, a fuvaros mögött Tamás csokorral.
1109 I | kutya.~Tamás félretaszítja a fuvarost és besiet. A kutya
1110 I | félretaszítja a fuvarost és besiet. A kutya még inkább megelőzi
1111 I | örvendezik.~FUVAROS:~Itt a kocsi és két markos legény
1112 I | két markos legény is,~aki a bútort a szekerekre rakja.~
1113 I | legény is,~aki a bútort a szekerekre rakja.~JUDIT:~
1114 I | TAMÁS (JUDITNAK NYÚJTJA A CSOKROT):~Lehetek kísérője?~
1115 I | Tamás,~Már megint félreáll a nyakkendője!~(Megigazítja.)~ ~
1116 I | A LÁNCVIRÁG~A kapubálvány
1117 I | A LÁNCVIRÁG~A kapubálvány tetején megjelenik
1118 I | kövér, sárga virág, aminőből a gyerekek láncot szoktak
1119 I | fűzni. Hogy került az oda? A manó tudja. A szél vitte
1120 I | került az oda? A manó tudja. A szél vitte oda még az ősszel.~
1121 I | oda még az ősszel.~Ennek a virágnak voltaképpen semmi
1122 I | hogyan. Meglehet, hogy a Korláth grófok címere juttatta
1123 I | sárga; - akárhányszor láttam a templomban, meg a hintójukon.
1124 I | láttam a templomban, meg a hintójukon. Ezek a grófok
1125 I | meg a hintójukon. Ezek a grófok is így forognak a
1126 I | a grófok is így forognak a világban. Valami szél fújja
1127 I | fújja őket széjjel. Idehaza a kastély mindig üres, csak
1128 I | levél ment Párizsba, hogy a fia, az István gróf, olyan,
1129 I | egy-két év alatt elpusztul.~A levelet a család orvosa
1130 I | alatt elpusztul.~A levelet a család orvosa írta, s az
1131 I | grófasszony még aznap elhagyta a lányát, meg az unokáit.~
1132 I | az unokáit.~István grófot a kártyaasztal mellett találta
1133 I | kártyaasztal mellett találta a telegram. Ott találta volna
1134 I | állomáson, és kísérje el a kéthalmi kastélyba.~Mi jutott
1135 I | kastélyba.~Mi jutott az eszébe a mamának? - kérdezte a gróf
1136 I | eszébe a mamának? - kérdezte a gróf a kártyáit letéve.
1137 I | mamának? - kérdezte a gróf a kártyáit letéve. Fölkelt,
1138 I | és nyugtalanul ment végig a szőnyegen. Különben is veszteséggel
1139 I | gondoljuk hozzá, hogy ez a fekete szétkefélt bajszú
1140 I | valami kriptában, és megette a viaszgyertyát.~A mama, ahogy
1141 I | megette a viaszgyertyát.~A mama, ahogy megérkezett,
1142 I | egészséges vagyok én, mint a makk.~A makk persze a nemzeti
1143 I | vagyok én, mint a makk.~A makk persze a nemzeti kaszinó
1144 I | mint a makk.~A makk persze a nemzeti kaszinó kiejtésével
1145 I | is van egészséges elég. A grófasszony arca földerült.
1146 I | grófasszony arca földerült. Karját a fiába öltve, vidáman bicegett
1147 I | bicegett be az ebédlőbe.~A vonat fél óra múlva már
1148 I | meleg érzés buzgott fel a szívében, mint mikor a nevelőintézetből
1149 I | fel a szívében, mint mikor a nevelőintézetből utazott
1150 I | haza.~Ugyan megvan-e még a makroncás kékpej, amely
1151 I | pacsirta-fészket mutatott neki a vadbodzák között; áll-e
1152 I | vadbodzák között; áll-e még a terebélyes fűzfa a tóparton,
1153 I | áll-e még a terebélyes fűzfa a tóparton, ahol a csónakban
1154 I | terebélyes fűzfa a tóparton, ahol a csónakban üldögélve horgászott,
1155 I | üldögélve horgászott, míg a kertészbojtár gilisztákat
1156 I | kertészbojtár gilisztákat szedett a kövek alatt. Ilyen apróságokra
1157 I | Keze-lába, mindene gömbölyű. A szoknyája körülhullámozta
1158 I | mozta minden lépését. Ezt a leányt a szakácsné hozatta
1159 I | minden lépését. Ezt a leányt a szakácsné hozatta fel a
1160 I | a szakácsné hozatta fel a faluból, hogy legyen kivel
1161 I | Milyen különös, hogy ezt a nevet nem felejtette el,
1162 I | annyi híres énekesnőnek a neve kitörlődött az emlékezetéből.
1163 I | az emlékezetéből. Persze, a Dózsa nevet könnyű megjegyezni,
1164 I | nevet könnyű megjegyezni, s a Judit név meg csak azért
1165 I | meg csak azért maradt meg a fejében, mert az ügyetlen
1166 I | előcsarnokban lenyakazott a seprűvel.~A grófasszony
1167 I | lenyakazott a seprűvel.~A grófasszony a vörös bársony
1168 I | seprűvel.~A grófasszony a vörös bársony ülőkében hátrasüppedve,
1169 I | hátrasüppedve, szeretettel nézett a mélázó fiúra. Igaz, hogy
1170 I | gondolta, de az arc így is a nemes hollóarc; minden Korláthnak
1171 I | orra van. Mennyire kiválnak a Korláthok a közönséges fajtából.
1172 I | Mennyire kiválnak a Korláthok a közönséges fajtából. A parasztok
1173 I | Korláthok a közönséges fajtából. A parasztok otthon különösen;
1174 I | otthon különösen; mindnek kék a szeme, kenderszínű a bajusza
1175 I | kék a szeme, kenderszínű a bajusza és gesztenyeszínű
1176 I | bajusza és gesztenyeszínű a haja. A grófasszony különben
1177 I | és gesztenyeszínű a haja. A grófasszony különben maga
1178 I | az ember mindenfelé.~Hogy a gróf mosolygott, ő is mosolygott,
1179 I | eszébe.~- Minden - felelte a gróf -, ami kedves volt
1180 I | gyerekkoromban.~- Megtelefonáltattam a tiszttartónak, hogy ön a
1181 I | a tiszttartónak, hogy ön a régi szobáiba fog szállani.~-
1182 I | Cornelius Nepost teszem a fejem alá, és aggódni fogok,
1183 I | tudom elmondani hiba nélkül a jeles Epaminondast.~A gróf
1184 I | nélkül a jeles Epaminondast.~A gróf ezzel elhallgatott.
1185 I | parasztok fogadják, és hogy a kastély udvarán a pap üdvözlő
1186 I | és hogy a kastély udvarán a pap üdvözlő beszédet fog
1187 I | kell felelnie. Föltette a monokliját, és kedvetlenül
1188 I | állomáson csakugyan várta őket a tiszttartó. A hintó előtt
1189 I | várta őket a tiszttartó. A hintó előtt négy büszkén
1190 I | büszkén toporzékoló pej. A tiszttartó kezében a májusi
1191 I | pej. A tiszttartó kezében a májusi rózsatermésből egy
1192 I | bokréta.~Az ég tiszta volt. A széles hársfasor a tavaszi
1193 I | volt. A széles hársfasor a tavaszi gyönge-zöld lombokkal
1194 I | Milyen szép itthon - szólt a gróf a karjait keresztbe
1195 I | szép itthon - szólt a gróf a karjait keresztbe fonva -,
1196 I | gyönge pirosság terjengett. A szeme megélénkült. Kedvét
1197 I | Egyszer az arcához emelte a botját, mintha meg akarná
1198 I | mintha meg akarná lőni, amin a szarka annyira elcsodálkozott,
1199 I | hogy hátramaradt.~Mikor a dombra értek, amelyről már
1200 I | amelyről már meg lehetett látni a négytornyú vén kastélyt,
1201 I | négytornyú vén kastélyt, a gróf felszólt a kocsisnak,
1202 I | kastélyt, a gróf felszólt a kocsisnak, hogy álljon meg.~-
1203 I | megyek - mondotta -, átvágok a legelőn, megnézem, van-e
1204 I | felelte mosolyogva, s a mutatóujjával fenyegetőzve
1205 I | mutatóujjával fenyegetőzve a mama -, ha a bokrokban elszaggatja
1206 I | fenyegetőzve a mama -, ha a bokrokban elszaggatja a
1207 I | a bokrokban elszaggatja a ruháját, térdepelni fog!~
1208 I | ruháját, térdepelni fog!~És a nyeles szemüveget a szeméhez
1209 I | És a nyeles szemüveget a szeméhez tartva, mosolyogva
1210 I | hogyan ballagdál István gróf a fehér kamáslis lakkcipőben
1211 I | fehér kamáslis lakkcipőben a legelőn.~A gróf úgy érezte,
1212 I | kamáslis lakkcipőben a legelőn.~A gróf úgy érezte, mintha
1213 I | lehelne be az üde levegőből. A botját a hátán a karjai
1214 I | üde levegőből. A botját a hátán a karjai közé illesztve
1215 I | levegőből. A botját a hátán a karjai közé illesztve ment
1216 I | karjai közé illesztve ment a föld puha szőnyegén. A legelő
1217 I | ment a föld puha szőnyegén. A legelő éppoly bodzás, gilicés
1218 I | kerek, sötétzöld folt, ahol a fű finom és tömött; - egy-egy
1219 I | egy vén kövér kolompos. A halmon még jó távol a nyájtól
1220 I | kolompos. A halmon még jó távol a nyájtól egy gyerek áll sarkig
1221 I | kicsiben íróasztalra - gondolja a gróf és várja, hogy a gyerek
1222 I | gondolja a gróf és várja, hogy a gyerek leemeli a fejéről
1223 I | várja, hogy a gyerek leemeli a fejéről a kis pörgekalapot,
1224 I | gyerek leemeli a fejéről a kis pörgekalapot, és odaszalad
1225 I | vakaró, van-e búzád eladó!~A gróf fölteszi a monokliját
1226 I | búzád eladó!~A gróf fölteszi a monokliját és körülnéz,
1227 I | hogy miféle zsidót csúfol a gyerek. Hát őt csúfolja.~
1228 I | búzát.~Azzal feléje megy.~A gyerek elhallgat. Néz. Egyszer
1229 I | Egyszer csak futásnak ered.~A gróf utána.~A szűrben meg
1230 I | futásnak ered.~A gróf utána.~A szűrben meg a nagy csizmában
1231 I | gróf utána.~A szűrben meg a nagy csizmában nehéz a futás.
1232 I | meg a nagy csizmában nehéz a futás. A szűrt ledobja a
1233 I | csizmában nehéz a futás. A szűrt ledobja a gyerek,
1234 I | a futás. A szűrt ledobja a gyerek, és a szíjánál fogva
1235 I | szűrt ledobja a gyerek, és a szíjánál fogva a kezén vonszolja.
1236 I | gyerek, és a szíjánál fogva a kezén vonszolja. Jaj, de
1237 I | kezén vonszolja. Jaj, de a gilicetüskékben megakadt
1238 I | gilicetüskékben megakadt a szűr, és a gyereket ott
1239 I | gilicetüskékben megakadt a szűr, és a gyereket ott nyomja a gróf.~-
1240 I | és a gyereket ott nyomja a gróf.~- Jaj, jaj, jaj! -
1241 I | Jaj, jaj, jaj! - kiáltja a kis bojtár -, ne bántson,
1242 I | arcát eltakarva, behúzza a fejét a vállai közé.~- Jó,
1243 I | eltakarva, behúzza a fejét a vállai közé.~- Jó, jó, hát
1244 I | félj. Ki vagyok én? Mi?~A gyerek fölnéz. Piros, egészséges,
1245 I | lehet több nyolc évesnél. A szeme pilláján harmat gyanánt
1246 I | pilláján harmat gyanánt csillog a könnycsepp. De micsoda különös
1247 I | Pistának hínak - feleli a gyerek, a nyájas hangra
1248 I | hínak - feleli a gyerek, a nyájas hangra fölmosolyogva.~-
1249 I | tudom.~- Hol van az apád?~A gyerek a kastély felé intett:~-
1250 I | Hol van az apád?~A gyerek a kastély felé intett:~- Elment
1251 I | kérdezte szórakozottan, a grófnak gyöngyházgombos
1252 I | Az.~- Az öreg Dózsának a leánya.~- Dózsa Judit?~A
1253 I | a leánya.~- Dózsa Judit?~A gyerek igent intett a fejével.~
1254 I | Judit?~A gyerek igent intett a fejével.~A gróf nem kérdezett
1255 I | igent intett a fejével.~A gróf nem kérdezett többet.
1256 I | gróf nem kérdezett többet. A csöndben kettőjük között
1257 I | elszállott egy katica-bogár. A gróf kezét a gyerek fejére
1258 I | katica-bogár. A gróf kezét a gyerek fejére téve, gondolkozva
1259 I | gondolkozva nézett rá. Azután a zsebébe nyúlt.~- Nesze,
1260 I | arccal sebesen ment tovább a legelőn. Mikor már valami
1261 I | lépésnyire haladt, hallotta, hogy a mozsarak puffognak. Megállt.
1262 I | puffognak. Megállt. Vállat vont, a tenyerét is meglebbentve
1263 I | meglebbentve mosolygott, és a monoklit föltéve, visszanézett.~
1264 I | monoklit föltéve, visszanézett.~A gyerek a szűrőn ült. A kalapja
1265 I | visszanézett.~A gyerek a szűrőn ült. A kalapja meg
1266 I | A gyerek a szűrőn ült. A kalapja meg a botja mellette.
1267 I | szűrőn ült. A kalapja meg a botja mellette. Az ezüst
1268 I | Az ezüst tallért nézte a tenyerében.~ ~
1269 I | KASTÉLY A FÖLD ALATT~Az erdőszélen
1270 I | terített pokrócon - Jegenyén. A fürdőszolga is ott ült,
1271 I | szolga is ott ült, csakhogy ő a gyepen, a pokróc sarkánál.
1272 I | ült, csakhogy ő a gyepen, a pokróc sarkánál. Nem lévén
1273 I | vendég, mint én egymagam, a jó Domokos egész napra az
1274 I | hozta utánam, ha kellett, a festőszereimet, meg a pokrócot.~-
1275 I | kellett, a festőszereimet, meg a pokrócot.~- Miért olyan
1276 I | van ott?~Azt gondoltam, a szeretője.~- Nincs ott semmi -
1277 I | hogy milyen?~- Mert az a föld alatt van.~- Föld alatt-e?
1278 I | építették.~- Aztán ki volt az a bolond?~- A tündérek.~Ezt
1279 I | Aztán ki volt az a bolond?~- A tündérek.~Ezt olyan egyszerű
1280 I | belőle kiszedni, hogy mit tud a kastélyról.~Egy óra hosszánál
1281 I | hosszánál is tovább tartott a vallatásom, míg megtudtam
1282 I | vallatásom, míg megtudtam tőle a következőket.~Ezelőtt néhány
1283 I | asszony vízért ment Sófalván a csurgóra. A csurgó az erdőszélén
1284 I | ment Sófalván a csurgóra. A csurgó az erdőszélén van
1285 I | csurgó az erdőszélén van a temető mellett. Hajnal volt.
1286 I | Amint visszafelé jött, a hegy mellett két nő lépett
1287 I | Kérték, hogy forduljon be a kastélyba, és vigye ki a
1288 I | a kastélyba, és vigye ki a szemetet. Vigye ki, megjutalmazzák.
1289 I | asszony elcsudálkozva nézett a két nőre. Sohase hallotta
1290 I | mondta az egyik nő -, a kastélyról azért nem tudsz
1291 I | te semmit, mert benne van a hegyben.~A hegy oldalán
1292 I | mert benne van a hegyben.~A hegy oldalán ekkor csakugyan
1293 I | tudott nagy álmélkodásában.~A két nő bemegyen előre, emez
1294 I | utánuk. Hanem ahogy átlépi a küszöböt, észreveszi, hogy
1295 I | küszöböt, észreveszi, hogy a nagy ajtó megmozdul. Az
1296 I | hogy idején, az ajtó csak a csizmája sarkát csapta oda,
1297 I | Lefektetik, kérdik, hogy mi a baja.~- Jaj, azt nem lehet
1298 I | meg is halt üstöllést.~A sófalviak nyugalmát fölfordította
1299 I | fölfordította ez az esemény. A bíró gyűlést hítt össze.
1300 I | bíró gyűlést hítt össze. A gyűlésen némelyek azon
1301 I | némelyek azon voltak, hogy a hegyet körül kell keríteni,
1302 I | pópát akartak hozatni, hogy a hegyből elűzze a rosszakat.
1303 I | hozatni, hogy a hegyből elűzze a rosszakat. Voltak azonban
1304 I | Végül aztán megnyilatkozott a bíró esze is. A bíró azt
1305 I | megnyilatkozott a bíró esze is. A bíró azt mondta, hogy értőjére
1306 I | hogy értőjére kell bízni a dolgot, el kell menni az
1307 I | beszélni, ha az beszélt.~A falu megválasztotta a bírót,
1308 I | beszélt.~A falu megválasztotta a bírót, meg melléje két esküdtet,
1309 I | hogy milyen másképpen megy a székely paraszt az ő tudósasszonyához,
1310 I | ő tudósasszonyához, mint a magyar paraszt; a bíró két
1311 I | mint a magyar paraszt; a bíró két kendő földet vitt
1312 I | magával. Az egyik kendőbe a kincses hegyből vette a
1313 I | a kincses hegyből vette a földet, a másik kendőbe
1314 I | hegyből vette a földet, a másik kendőbe meg máshonnan.
1315 I | másik kendőbe meg máshonnan. A két helyről vett föld egyszínű
1316 I | egyszínű volt.~Elmentek másnap a tudósasszonyhoz és kibontották
1317 I | kibontották az asztalán a két kendő földet. A bíró
1318 I | asztalán a két kendő földet. A bíró nem is kért tőle egyebet,
1319 I | hogy micsoda két föld az?~A tudósasszony belenézett
1320 I | az egyik kendőbe is, meg a másikba is.~Aztán így szólt:~-
1321 I | Emez itt semmi. Hanem ez a másik föld - a hegyből vett
1322 I | Hanem ez a másik föld - a hegyből vett földre mutatott -,
1323 I | mit tegyünk? - kérdezte a bíró.~- Szentgyörgy-nap
1324 I | Szentgyörgy-nap éjszakáján - felelt a tudós-asszony -, menjenek
1325 I | tudós-asszony -, menjenek arra a helyre, ahonnan ez a föld
1326 I | arra a helyre, ahonnan ez a föld való. Egy rózsafa van
1327 I | el az útját. Akkor azon a helyen, ahol az öreg áll,
1328 I | ember áldozatul esik. Hanem a többi annál szerencsésebb
1329 I | szerencsésebb lesz: megtalálják a szobákat, ahol az arany
1330 I | ezüst kádakban fekszik.~A faluban megint nagygyűlést
1331 I | egyszer csak hallatszik ám a nagy csörgés csöngetés.
1332 I | várakozott, hanem eltűnt.~A hegy tetején veszett el
1333 I | hegy tetején veszett el a szemük elől, hát azt elhatározták,
1334 I | adtak össze, és hozzáfogtak a munkához. Hanem mindjárt
1335 I | olyan kemény kőből van az a hegy ottan.~Hegyes vasrudakkal
1336 I | verték, bontották tovább a hegyet. Végre rá is akadtak
1337 I | hegyet. Végre rá is akadtak a kéményre.~- Nem igaz ez,
1338 I | csak mondja tovább.~- Hát, a kéményre ráakadtak, nem
1339 I | mert eszükbe jutott, hogy a kémény be fog szakadni,
1340 I | áldozatul esik. Mindegyik a másikat biztatta.~- De hátha
1341 I | valami.~- És abbahagyták a munkát?~- Nem hagyták éppen
1342 I | beástak, de még nem értek bele a kastélyba. Lehet, hogy azóta
1343 I | belyukadtak.~---------------~A nyáron, hogy Korondfürdőn
1344 I | vállalkozott arra, hogy megmutatja a kincses hegyet.~A község
1345 I | megmutatja a kincses hegyet.~A község keleti oldalán egy
1346 I | ott találtam az oldalában a körülbelül tizenöt méternyire
1347 I | bámulatos kitartással vágott a felbuzdult hiszékenység.~
1348 I | egy repedés hézaga sincs a barlangban.~Bementem a pappal
1349 I | sincs a barlangban.~Bementem a pappal az üregbe. A kő szinte
1350 I | Bementem a pappal az üregbe. A kő szinte kongott a lépteim
1351 I | üregbe. A kő szinte kongott a lépteim alatt.~- Ez a hegy
1352 I | kongott a lépteim alatt.~- Ez a hegy csakugyan üres - mondottam
1353 I | csakugyan üres - mondottam a papnak.~- Üres - felelte
1354 I | is beszéltek. Van valami a tetején?~- Volt egy lyuk,
1355 I | hanem azt már betömték, hogy a gyerekek belé ne essenek.~-
1356 I | essenek.~- És mekkora volt az a lyuk?~- Akkora, hogy egy
1357 I | lebocsátkozhatott volna a hegy belsejébe.~- És milyen
1358 I | azon, hogy minek járnak a mi hegymászó embereink az
1359 I | micsoda érdekes barlang vár a fölfedezésre. A hegyek köröskörül
1360 I | barlang vár a fölfedezésre. A hegyek köröskörül vaskő-
1361 I | lehet, hogy hoznának ide a természet csudáit járó idegenek.~ ~
1362 I | nincsenek boszorkányok. A jó Isten tudja, miért nincsenek.
1363 I | tudja, miért nincsenek. A régi időkben bizony voltak.
1364 I | mindig meséért zaklattam a cselédünket. Mesélt is néha,
1365 I | néha, különösen mikor engem a hideg lelt. Boldog szép
1366 I | ágyam mellé ülve mondta a mesét. Március volt akkor
1367 I | mesét. Március volt akkor és a szél fújt. A Tera cseléd
1368 I | volt akkor és a szél fújt. A Tera cseléd egy helyen megakadt,
1369 I | pirinc hogyan szabadult meg a sárkány őrzötte várból.
1370 I | sárkány őrzötte várból. A kakas odakünn kukorikolt
1371 I | kukorikolt egyet.~- Jaj - mondja a cseléd felfigyelve.~- Mi
1372 I | Mi az, Tera?~- Itt jár a Baksáné.~Én már akkor tudtam,
1373 I | akkor tudtam, hogy ki az a Baksáné. Boszorkány. A faluvégén
1374 I | az a Baksáné. Boszorkány. A faluvégén lakik a legelő
1375 I | Boszorkány. A faluvégén lakik a legelő mellett. Száraz,
1376 I | leánya. Az sincs vele. Túl a hegyeken lakik. Megátkozta
1377 I | hegyeken lakik. Megátkozta a boszorkány a tulajdon édes
1378 I | Megátkozta a boszorkány a tulajdon édes leányát. Miért
1379 I | kérdeztem senkitől.~Hát ez a boszorkány járt nálunk;
1380 I | nálunk; ezt kukorékolta meg a kakas. A kakas nem szólna
1381 I | kukorékolta meg a kakas. A kakas nem szólna éjfél előtt
1382 I | kakas nem szólna éjfél előtt a világért sem, csak ha boszorkány
1383 I | csak ha boszorkány jár a ház körül. A kutyánk is
1384 I | boszorkány jár a ház körül. A kutyánk is berrogott. Aztán
1385 I | Aztán elcsöndesült minden. A szél is. Vajon mit akarhat?~
1386 I | szél is. Vajon mit akarhat?~A cseléd imádságba fogott,
1387 I | végig viszolgott rajtam a félelem.~Bizonyos, hogy
1388 I | félelem.~Bizonyos, hogy a tehenünket akarja megrontani.
1389 I | megrontani. Elveszi tőle a tejet, mert neki nincs tehene.
1390 I | tehene. Otthon aztán megfeji a szekértengelyt vagy a kapufélfát.~
1391 I | megfeji a szekértengelyt vagy a kapufélfát.~De majd elmondom
1392 I | és hatalmas ember. Ő őrzi a csordát, és nem fél a bikától
1393 I | őrzi a csordát, és nem fél a bikától sem. Azt hiszem,
1394 I | bikától sem. Azt hiszem, a csizmájában van az ereje.
1395 I | Mindig azt hittem, hogy az a két csizma lábbal van tele.
1396 I | ember aztán, ha megveti a lábát, visszanyom a dárdájával
1397 I | megveti a lábát, visszanyom a dárdájával egy hadsereget.
1398 I | ittasan feküdt az András bácsi a kocsma kocsiszínje alatt.
1399 I | kocsma kocsiszínje alatt. A felesége elment érte és
1400 I | felesége elment érte és lehúzta a csizmáit, hogy el ne lopják.
1401 I | csizmáit, hogy el ne lopják. A csizmából sok szalma dőlt
1402 I | sok szalma dőlt ki, meg a pipája. De jó is volt, hogy
1403 I | pipája. De jó is volt, hogy a felesége megőrizte ezeket
1404 I | felesége megőrizte ezeket a bőrbeli kincseket. Nem szakadnak
1405 I | patkolva erősen. Télen, mikor a Jancsi gyerek ezekben a
1406 I | a Jancsi gyerek ezekben a csizmákban jön az iskolába,
1407 I | irigyeljük. Nehezen fut a jégnek, de ha egyszer rajta
1408 I | van már, úgy csúszik, mint a gyorsvonat, és sohasem fordul
1409 I | csúszik.~Mihelyt azonban a hó elmegy, Jancsi mezítláb
1410 I | mezítláb jár iskolába, s a csizmát állandóan az apja
1411 I | apja hordja. De nemcsak a csizmák méltóságosak őnála,
1412 I | Akkora bajsza van, mint a bötlehemes öreg pásztornak.
1413 I | pásztornak. Hol jobbra fújja a szél, hol balra mind a két
1414 I | fújja a szél, hol balra mind a két ágát.~Hát ez az András
1415 I | András csordás beszélte a kovácsműhely előtt, hogy
1416 I | Baksánéval. Egyszer nyáron, ahogy a mezőn hált, arra érzett
1417 I | valaki közeledik. Megismerte a sötétben is, hogy Baksáné.
1418 I | rosszat sajdított, hanem a boszorkány gyorsabb volt;
1419 I | emberi.~Aztán elmondta, hogy a boszorkány a Durumó lakodalmára
1420 I | elmondta, hogy a boszorkány a Durumó lakodalmára hajtotta.
1421 I | hajtotta. Hogy ki volt ott a menyasszony meg a vőlegény,
1422 I | volt ott a menyasszony meg a vőlegény, arra nem emlékszik,
1423 I | mert csak lóésszel látta a lakodalmat.~---------------~-
1424 I | Hát aztán mit tett kend a boszorkánnyal?~- Egész nap
1425 I | után. Ki kellett pihennem a fáradtságot. Éjjel aztán,
1426 I | nyargalászik, hát elmentem a kertjébe, hogy megszedjem
1427 I | szedtem. Hanem ott is én estem a bajba. Ahogy le akarok jönni
1428 I | bajba. Ahogy le akarok jönni a fáról, azon veszem észre
1429 I | magamat, hogy nem lehet. Tyű, a kirelájzumát, mondok: kötést
1430 I | mondok: kötést tett rám a boszorkány! No, András gondolkodtam,
1431 I | szabadítson el, ott hagyom a zsákot is inkább. Hát így
1432 I | tudok. Mentem egyenesen a paphoz és megmondtam neki,
1433 I | éretlen almától esett belém a kötés. A pap se mer a boszorkány
1434 I | almától esett belém a kötés. A pap se mer a boszorkány
1435 I | belém a kötés. A pap se mer a boszorkány ellen tenni semmit.~
1436 I | beszédéből kitűnt, mégis hitt a papnak. No nem vakon. Vasárnap
1437 I | vakon. Vasárnap lesbe állott a templom ajtajánál, hogy
1438 I | viszi-e be az ajtón Baksáné a fejét, vagy féloldalt. Mert
1439 I | féloldalt. Mert szarvája van a boszorkánynak, mint az ökörnek,
1440 I | Baksáné féloldalt vitte be a fejét az ajtón.~Most már
1441 I | férfiember be nem ülhet.~A következő héten a pap kertje
1442 I | ülhet.~A következő héten a pap kertje alatt pillantotta
1443 I | pillantotta meg az András a boszorkányt. Bizonyos, hogy
1444 I | Bizonyos, hogy vajért megy a vízre. Mert tudnivaló, hogy
1445 I | vízre. Mert tudnivaló, hogy a boszorkány megzavarja a
1446 I | a boszorkány megzavarja a vizet, és vaj vetődik fel,
1447 I | és vaj vetődik fel, mikor a víz leülepedik. A pap kutyája
1448 I | mikor a víz leülepedik. A pap kutyája erősen ugatott
1449 I | hogyan sem, beleszorult a feje a kerítésbe. Ezt bizonyosan
1450 I | sem, beleszorult a feje a kerítésbe. Ezt bizonyosan
1451 I | megint ő tette. Hogy ím a kutya se be, se ki, hát
1452 I | be, se ki, hát odagyűltek a gyerekek és nevették. Akkor
1453 I | gyerekek és nevették. Akkor a boszorkány odament a kutyához
1454 I | Akkor a boszorkány odament a kutyához és kiszabadította.~
1455 I | és kiszabadította.~Hanem a boszorkány bizonyosan megneszelte,
1456 I | mikorra az András hazaért, a hízója úgy állt az ól közepén,
1457 I | csinált volna. Leeresztette a fülét, farkát, és szomorúan
1458 I | és szomorúan pislogott a tele vályúra.~Azonban Andrásnak
1459 I | megkereste, hogy hova ütötte a szöget a boszorkány. Meg
1460 I | hogy hova ütötte a szöget a boszorkány. Meg is találta.
1461 I | boszorkány. Meg is találta. A csősz puskájába tette a
1462 I | A csősz puskájába tette a szöget, és kilőtte a Baksáné
1463 I | tette a szöget, és kilőtte a Baksáné háza irányába. Hát
1464 I | Baksáné háza irányába. Hát a hízó mindjárt fölpöndörítette
1465 I | mindjárt fölpöndörítette a kedve mutatóját, és nekiállt
1466 I | kedve mutatóját, és nekiállt a vályúnak. Baksáné meg bizonyosan
1467 I | háztetőket, és döntötték ki a kerítéseket. A falombok
1468 I | döntötték ki a kerítéseket. A falombok recsegve törtek
1469 I | és szóródtak az utakra. A kútágasok úgy sikoltoztak,
1470 I | kútágasok úgy sikoltoztak, mint a vénasszonyok szoktak, mikor
1471 I | vénasszonyok szoktak, mikor a kocsmában verekedés van.
1472 I | faluban.~Akkor lecsördült a jég. A csordát alig lehetett
1473 I | Akkor lecsördült a jég. A csordát alig lehetett összefogni
1474 I | összefogni és behajtani a nyíresbe. András hol imádkozott,
1475 I | kutyateremtézett. Egyszer csak felkapta a kanásznak a baloskáját és
1476 I | csak felkapta a kanásznak a baloskáját és hupp, Isten
1477 I | Isten nevében! - belevágta a jégesőbe.~Szerencséje a
1478 I | a jégesőbe.~Szerencséje a boszorkánynak, hogy nem
1479 I | boszorkánynak, hogy nem találta el. A kutyát találta el a baloska.
1480 I | el. A kutyát találta el a baloska. Ma is sánta.~Ettől
1481 I | csordás sokat viaskodott a boszorkánnyal. Hol macska
1482 I | András azt hitte, hogy a szomszéd lova tévedt be
1483 I | és ki akarta vezetni, de a ló akkor tinóvá változott,
1484 I | és Andrást oldalba bökte a szarvával.~Elmondta ő mindezeket
1485 I | mindezeket gyakran, különösen a hodály előtt, ahol a juhászok
1486 I | különösen a hodály előtt, ahol a juhászok esténkint szalonnát
1487 I | okos és csodás beszédeiket.~A juhászok mindig ajánlottak
1488 I | mindig ajánlottak valamit a boszorkány ellen, de az
1489 I | csordás hiába tűzködte körül a házát nyírfaággal, meg mindenféle
1490 I | csak nem szabadulhatott ő a boszorkánytól. Azt meg,
1491 I | hogy visszakézzel elkapja a boszorkányt, s a derekán
1492 I | elkapja a boszorkányt, s a derekán hordott madzaggal
1493 I | hallottam, úgy menekült meg a folyamatos gyötréstől, hogy
1494 I | megláttam, mindig elszorult a lélegzetem, s ha éppen szembe
1495 I | szembe jött velem, áttértem a túlsó házsorra. Félelmetes
1496 I | gyermek halad el mellette. A fűben, vagy a kertek alatt
1497 I | mellette. A fűben, vagy a kertek alatt éppen olyan
1498 I | mintha seprűn lovagolna.~A legnagyobb jelenet, amit
1499 I | hogy kocsin hozták, és hogy a községháza előtt állott
1500 I | községháza előtt állott meg a kocsi. A gyerek valamivel
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6367 |