Part

4001  I    |                  pék.~Sári széket hozott a szobából.~- Tessék - mondotta
4002  I    |          mondotta nyájasan.~S visszatért a szobába. A tükör elé állt.
4003  I    |                  S visszatért a szobába. A tükör elé állt. A tükör
4004  I    |               szobába. A tükör elé állt. A tükör igen sápadt arcot
4005  I    |                sápadt arcot tükrözött, s a két szem alatt vörösséget.
4006  I    |              vele elégedve.~Vizet öntött a tenyerébe, és meglocsolta
4007  I    |                tenyerébe, és meglocsolta a szemét. Az arcát meg úgy
4008  I    |                  hogy kipirosodott. Újra a tükörbe pillantott, s visszatért
4009  I    |                 pillantott, s visszatért a boltba.~A tanító még ott
4010  I    |                   s visszatért a boltba.~A tanító még ott ült. Nézte
4011  I    |        visszatért, akkor változtatta meg a néznivalóját.~Sári nyugodtan
4012  I    |          nyugodtan és szomorúan adogatta a kifliket a vevőknek.~S nem
4013  I    |            szomorúan adogatta a kifliket a vevőknek.~S nem is beszéltek
4014  I    |                  Ha nem történt volna az a kis háborúság, Sári bizonyára
4015  I    |              örömmel újságolta volna meg a húgának, hogy megismerkedett
4016  I    |             húgának, hogy megismerkedett a kis tanítóval, Karikással,
4017  I    |         Megbékül-e? Talán soha.~Benézett a belső szobába. Olga a díványon
4018  I    |           Benézett a belső szobába. Olga a díványon feküdt. Az arca
4019  I    |                  arccal varrt. Az urának a nadrágjára varrt gombot,
4020  I    |                 nadrágjára varrt gombot, a tavaly nyári muszkavászon
4021  I    |                 Sári halk Jézust mondott a villanáskor és keresztet
4022  I    |                 keresztet vetett magára.~A cselédlány benyitotta az
4023  I    |        cselédlány benyitotta az ajtót.~- A suszter van itt. Meghozta
4024  I    |                suszter van itt. Meghozta a cipőket.~S hogy újra villámlott,
4025  I    |                 Zöld kötény volt előtte. A kötényből két sárga cipőt
4026  I    |               elő.~Sári búsan pillantott a cipőkre. A kezébe vette
4027  I    |              búsan pillantott a cipőkre. A kezébe vette az egyiket
4028  I    |                  Harminchetes?~Leoldotta a cipőjét és felhúzta az újat.~
4029  I    |                Nézegette, mozgatta benne a lábát.~- Jó - mondotta szomorún -,
4030  I    |                  Máskor visszaadta volna a cipőt, mert hiszen valóban
4031  I    |               keményes talpat szabott rá a suszter. De fásult volt,
4032  I    |                 volt, s nem akarta, hogy a suszter feleseljen vele.~-
4033  I    |               suszter feleseljen vele.~- A számlát majd reggel - mondotta
4034  I    |             reggel - mondotta bágyadtan.~A másik párt nem volt szükséges
4035  I    |       felpróbálnia. Olgának éppen akkora a lába.~S rajtahagyta a lábán
4036  I    |             akkora a lába.~S rajtahagyta a lábán az új cipőt. Visszatért
4037  I    |                  az új cipőt. Visszatért a boltba.~Nem csekély meglepődésére
4038  I    |                Nem csekély meglepődésére a kis tanítót megint ott látta.
4039  I    |                  ott látta. Csakhogy már a pult mellett ült és barátságosan
4040  I    |                barátságosan beszélgetett a pékkel.~De méginkább meglepődött,
4041  I    |              méginkább meglepődött, hogy a patkánymérget is ott látta
4042  I    |               patkánymérget is ott látta a pulton, s mellette két üvegkupicát.
4043  I    |                 vigyázattal csöpögtetett a sárga színű méregből a pohárkába.~
4044  I    |      csöpögtetett a sárga színű méregből a pohárkába.~A tanító fölkelt
4045  I    |              színű méregből a pohárkába.~A tanító fölkelt Sári láttára
4046  I    |               mosolygott.~- Itt feledtem a kottapapírosomat a pulton, -
4047  I    |              feledtem a kottapapírosomat a pulton, - mondotta olyan
4048  I    |                  régen ismernék egymást.~A pék bemutatta:~- Kerekes
4049  I    |              szótlanul nyújtott kezet, s a pult mögé állt az apja mellé.~-
4050  I    |             csevegett az ifjú. - Szép ez a városka. Csupa élet. És
4051  I    |                  És épp az imént mondtam a kedves atyjának, hogy én
4052  I    |            atyjának, hogy én is beálltam a benetei vadásztársaságba.~-
4053  I    |         vadásztársaságba.~- Vizslája van a tanító úrnak - mondta a
4054  I    |                  a tanító úrnak - mondta a pék -, és együtt járunk
4055  I    |                  rá, szívesen átengedem. A kutyának is jó.~Pogácsa
4056  I    |                  bádogszelencét vont elő a zsebéből és cigarettát sodort.~
4057  I    |            hallotta jóformán, miket mond a fiatalember. Csak a vadásztársaság
4058  I    |                 mond a fiatalember. Csak a vadásztársaság szóra pillantott
4059  I    |             jutott, hogy az apja rábízta a puskáját és ő a fára akasztotta.
4060  I    |                  rábízta a puskáját és ő a fára akasztotta. No, azt
4061  I    |               akasztotta. No, azt ellepi a rozsda, ha meg nem törli.
4062  I    |                 egy szót se szólt. Pedig a tanító olyan melegen, várakozón
4063  I    |                  mintha be volna dugulva a torka, mintha a feje olyan
4064  I    |                  dugulva a torka, mintha a feje olyan volna, mint a
4065  I    |                 a feje olyan volna, mint a bútorozatlan szoba. Mit
4066  I    |                 mondhatna? És csak nézte a fiatalember mozgékony, sovány
4067  I    |           mozgékony, sovány kezét, amint a cigarettát sodorja, nyalintja,
4068  I    |              közé igazítja, s rágyújt.~S a kis tanító is csak nézte-nézte
4069  I    |          nézte-nézte őt félszemmel, mint a lúd az eget, s végre is
4070  I    |             magát - mondotta lepöccintve a cigarettája hamuját. - A
4071  I    |                 a cigarettája hamuját. - A Széchenyi-kertben, a kedves
4072  I    |                     A Széchenyi-kertben, a kedves testvérével. És csodáltam,
4073  I    |               Sári ezerszer hallotta ezt a mondást, de sose volt olyan
4074  I    |                  elfelhősödött homlokkal a pék.~És kedvetlenül mozgatta
4075  I    |              harapott, hogy visszatartsa a szemébe törő könnycseppet.~-
4076  I    |                  Boldog élet - sóhajtott a kis tanító. - A lányok élete
4077  I    |                sóhajtott a kis tanító. - A lányok élete egyáltalán
4078  I    |            egyáltalán boldog. Az életnek a legkellemesebb része az
4079  I    |    legkellemesebb része az övék. Mi kell a lányoknak az életből? Regény
4080  I    |                 semmi?~- Hát micsoda? Az a más micsoda benne van a
4081  I    |                  a más micsoda benne van a regényekben. Nekem is vannak
4082  I    |                 két grófkisasszony jobb.~A hangja gúnyos volt, de tetszett
4083  I    |                az már férjnél van. Látná a két húgomat, milyen csinos
4084  I    |                  kérdezte Sári szomorún.~A tanító vállat vont.~- Szeretik.
4085  I    |              veszekednek.~És nevetett.~- A lányok olyanok, - mondta
4086  I    |                 lányok olyanok, - mondta a pék. - Összevesznek, s megint
4087  I    |                megbékülnek, Tessék ebből a patkányméregből.~Sári búsan
4088  I    |            nézett maga elé. Aztán megint a fiatalemberre fordult a
4089  I    |                  a fiatalemberre fordult a tekintete.~Karikás úr úgy
4090  I    |           tekintete.~Karikás úr úgy itta a patkánymérget, mint a Szahara.~-
4091  I    |               itta a patkánymérget, mint a Szahara.~- Én ritkán olvasok
4092  I    |                 tizenegy tájban nem nagy a forgalom, és akkor magamban
4093  I    |                 itt, de mégis, mintha ez a három szó meleg lehelettel
4094  I    |            lebbent volna el az ajakáról.~A tanító szeme megcsillant.~-
4095  I    |                  is talál grófnét. Mi is a címe? Megálljunk. A manó
4096  I    |                Mi is a címe? Megálljunk. A manó tudja. De Düma írta.
4097  I    |             felelte elmosolyodva Sári. - A nevét én nem nézem, - csak
4098  I    |                  én nem nézem, - csak az a fő, hogy...~- Szerelem legyen
4099  I    |                 mint meleg tavaszi napon a virágokon lengedező szellő.~
4100  I    |              virágokon lengedező szellő.~A pék is elmosolyodott. Azonban
4101  I    |              teljesedik az asszonynak is a kedve.~- Tessék ebből a
4102  I    |                  a kedve.~- Tessék ebből a patkányméregből.~- Nem,
4103  I    |            köszönöm, elég volt - felelte a tanító.~És az órájára nézett.~
4104  I    |                nézett.~Már homályosodott a bolt. Sári is gondolt arra,
4105  I    |            gondolt arra, hogy meggyújtja a lámpást. De attól tartott,
4106  I    |                   De attól tartott, hogy a tanító csak ottfeledkezett,
4107  I    |            elmegy, ha lámpagyújtást lát.~A tanító azonban, hogy az
4108  I    |               kell - mondotta. - Sok még a dolgom.~S meleg kézszorítással
4109  I    |               legény - szólalt meg aztán a pék. - Józan és szorgalmas.
4110  I    |                  és szorgalmas. Tedd azt a pálinkát fel oda az állvány
4111  I    |              Olgához, ha nem történik az a kellemetlenség!~Mégis bemegy.
4112  I    |                bemegy. Talán már elsírta a mérgét, a nyakába borul
4113  I    |              Talán már elsírta a mérgét, a nyakába borul és megkérleli.~
4114  I    |                 át az ebédlőn, s megállt a hálószobájuk ajtajánál.
4115  I    |               Olga még mindig ott feküdt a díványon, arccal a zsebkendőjében.
4116  I    |                feküdt a díványon, arccal a zsebkendőjében. Az anyja
4117  I    |                anyja akkor gyújtotta meg a lámpást.~Sári állt és nézett.~
4118  I    |                és nézett.~Az anyja fogta a lámpást és elment vele Sári
4119  I    |                  elmagyarázta neki, hogy a megtévesztés nem lehetett
4120  I    |                nehezítette el. Letérdelt a dívány mellé és ráölelkezett
4121  I    |           bűnbánat és bocsánatkérés volt a hangja. Gondolta, Olga nem
4122  I    |                  intett Sárinak. Kivonta a szobából:~- Hagyjad - mondotta
4123  I    |                  furakodtál. Elrontottad a szerencséjét! Mármost vége.
4124  I    |                Csak azt ne mondta volna.~A pék bedörgött az ajtón:~-
4125  I    |           bedörgött az ajtón:~- Lámpást! A teremtésit, hát mikor hoztok
4126  I    |                Csak hárman beszélgettek. A szülők korholták Sárit.
4127  I    |                 Sári sehogy nem vállalta a vétket.~Végre is a pék megbőszült:~-
4128  I    |              vállalta a vétket.~Végre is a pék megbőszült:~- Eredj!
4129  I    |               feküdt. Bizonyára hallotta a beszélgetést. De csak víz
4130  I    |        beszélgetést. De csak víz volt az a keserves malmára. Sírt gyötrelmesen.~
4131  I    |         megöleled Sárit, és megcsókolod. A teremtésit! Akarom! Parancsolom!~
4132  I    |         gyökerestől szakították volna ki a szívét. - Soha! Soha többé!~-
4133  I    |             haljak meg, mintsem hogy ezt a gonoszt... Nem testvérem
4134  I    |          testvérem ez, nem testvérem!...~A pék szinte megtántorult,
4135  I    |              elzöldült:~- Nohát akkor ki a házból! Takarodj ki!~A felesége
4136  I    |                ki a házból! Takarodj ki!~A felesége átfogta:~- Hagyjad.
4137  I    |                  légy okos. Hiszen megüt a guta, ha így mérgelődöl.~
4138  I    |                 guta, ha így mérgelődöl.~A pék valóban úgy zihált,
4139  I    |                 valóban úgy zihált, mint a hóba rekedt lokomotív. A
4140  I    |                 a hóba rekedt lokomotív. A felesége átvonszolta nagy
4141  I    |              Sári is eltámolygott. Beült a sötét boltba és ott sírdogált.
4142  I    |                 hogy lefekszenek.~Betért a szobácskájukba. Nem is lepődött
4143  I    |                  lepődött meg, hogy Olga a díványra ágyalt magának.
4144  I    |                  mozdulattal oldotta meg a haját, s rázta szét a vállán,
4145  I    |                meg a haját, s rázta szét a vállán, s mély sóhajtással
4146  I    |                Olgának minden szippanása a szívébe nyilallt. Még a
4147  I    |                  a szívébe nyilallt. Még a tanítót is elfeledte.~Tizenegy
4148  I    |                 felkönyökölt az ágyában.~A ház már csendes volt, csak
4149  I    |               ház már csendes volt, csak a hálószoba órája petyegett
4150  I    |                  órája petyegett halkan. A hold besütött az ablakon
4151  I    |                   hogy nem bocsátotta le a kárpitokat.~De mégse mozdult.
4152  I    |               átélt keservekkel, hogysem a kárpitokkal is törődött
4153  I    |                 őt kellett volna kiűzni.~A gondolatai gyötrelmesekre
4154  I    |         megbocsátani többé! Nem, soha!~S a maga mellében érezte az
4155  I    |                őrajta. Sötétben is tudná a hangja rezgéséről, hogy
4156  I    |           Gyalázatosság volt!~S az arcát a tenyerébe temette. Szinte
4157  I    |          tenyerébe temette. Szinte marta a szégyen. Mit gondol Gyuri
4158  I    |                   mint Vértesi ügyvéd él a feleségével, immáron tizenöt
4159  I    |              immáron tizenöt esztendeje.~A májusi hold széles fehér
4160  I    |               fehér világossága elterült a szobában az asztalkán át
4161  I    |                 szobában az asztalkán át a díványra, és a díványon
4162  I    |              asztalkán át a díványra, és a díványon Olgának az arcára
4163  I    |                is.~Olyan volt Olga, mint a halott. Szép szőke halott,
4164  I    |                Szép szőke halott, akinek a haját még nem igazgatták
4165  I    |              lelketörten, én meg örökkön a gyalázat bélyegét viselem
4166  I    |             bélyegét viselem az arcomon.~A gyászos csendben egy szú
4167  I    |               szú kezdett percegni, s ez a percegés is olyan szomorú
4168  I    |              volt. Sári könnyezett.~Jobb a halál az életnél! Ha már
4169  I    |                  életnél! Ha már egyszer a lelkén olyan seb esett,
4170  I    |                 nincsen gyógyulása, jobb a halál!~A méreg ötlött az
4171  I    |                gyógyulása, jobb a halál!~A méreg ötlött az eszébe.
4172  I    |                 belőle. Nem, méreg nincs a háznál. A kút se mély. Ha
4173  I    |               Nem, méreg nincs a háznál. A kút se mély. Ha beleugrana,
4174  I    |                  talán csak nyakáig érne a víz, kihúznák és nevetnék.
4175  I    |                rút nátha lenne mindössze a következménye, és Olga méginkább
4176  I    |               hiszen nemrég tisztították a kutat, tudta, hogy nem mély.~
4177  I    |             kutat, tudta, hogy nem mély.~A puska!...~Künn van még most
4178  I    |                     Circumdederunt me...~A szú halkan percegett. A
4179  I    |                  A szú halkan percegett. A hold elvonult már Olga arcáról,
4180  I    |                 még mindig világoskodott a szobában.~Sári csak könyökölt.~
4181  I    |                 fiatalon! Meghalni, mint a virágában elfagyott rózsabokor...
4182  I    |                 többé gyönyörködő arccal a nagytükörben... Nem szagolni
4183  I    |                  amelyen pókhálót lenget a szellő.~De hátha Olga mégiscsak
4184  I    |                 el, hogy az ikertestvére a vele egylélek-testvér álnok
4185  I    |                  kábulat ereszkedett rá. A szeme elnehezült és behunyódott.
4186  I    |             sötétkék bársonynak, s rajta a Napot és Holdat egyszerre.
4187  I    |                   S mintha Olga kiáltana a távolból:~- A Nap én vagyok.~
4188  I    |              Olga kiáltana a távolból:~- A Nap én vagyok.~És ő nehéz
4189  I    |                 mellel felelné halkan:~- A Hold én vagyok.~S íme nagy
4190  I    |                  hanem koppantó, eloltja a holdat.~Tudja, hogy álmodik,
4191  I    |                 fekete fűzbokrok között. A víz tompán fénylik, mint
4192  I    |               Tutaj jelenik meg rajta, s a tutajon egy köpönyeges vagy
4193  I    |                  szűrös tót. Nagykalapú. A tót áll és kormányozza a
4194  I    |                 A tót áll és kormányozza a tutajt. S mintha az ő ágya
4195  I    |                az ő ágya vízparton volna a füzesben, s a tutaj feléje
4196  I    |            vízparton volna a füzesben, s a tutaj feléje közeledne.~
4197  I    |                  tutaj feléje közeledne.~A tót arca hozzá fordul és
4198  I    |              hozzá fordul és ő megismeri a Halált.~És a Halál szól:~-
4199  I    |                 ő megismeri a Halált.~És a Halál szól:~- Érted jöttem.~
4200  I    |             felelni, csak néz dermedten.~A Halál pedig újra szól:~-
4201  I    |                 Neked nincs helyed többé a világban.~Megrázkódott.~-
4202  I    |               volt - rebegte -, álom. De a hívó szó igaz. Nincs helyem
4203  I    |                  világában. Olga gyűlöl.~A szeme pillája megint leereszkedett,
4204  I    |              milyen fiatal! Kár érte!~És a kis tanító is eljön, és
4205  I    |             Talán egy könnycsepp is lesz a szemében. És mikor temetik
4206  I    |           megsiratja.~Fölkelt. Csak állt a szoba közepén, mint egy
4207  I    |                  aki elvesztette valahol a szárnyát.~Az óra halk zengéssel
4208  I    |               halk zengéssel vert kettőt a szomszéd szobában. Már két
4209  I    |               két óra! Tehát már az apja a műhelyben dolgozik.~Papucsot
4210  I    |               öltött, s magára terítette a paplant.~Az anyja szobáján
4211  I    |                  ott nyitva van az ajtó, a konyhaajtó is. De a cseléd
4212  I    |                ajtó, a konyhaajtó is. De a cseléd mindig mélyen alszik.~
4213  I    |                  alszik.~Ismét levetette a papucsot. Az ajtót lassú
4214  I    |                  s mezítláb lopódzott át a szobán és a konyha hideg
4215  I    |                 lopódzott át a szobán és a konyha hideg tégláin. Az
4216  I    |                 Az anyja nem ébredt fel. A cseléd horkolt.~Az udvaron
4217  I    |           udvaron hűvösség borzongott át a tagjain. A levegőben friss
4218  I    |                 borzongott át a tagjain. A levegőben friss tésztaszag
4219  I    |             friss tésztaszag terjengett. A műhelyajtóból vörös fény
4220  I    |       műhelyajtóból vörös fény sugárzott a külső sötétségbe.~Rekedtes
4221  I    |        sötétségbe.~Rekedtes férfihangnak a dalolása hallatszott a műhely
4222  I    |      férfihangnak a dalolása hallatszott a műhely mélyéből:~Kósza felhő,
4223  I    |                elnehezült.~Újra felvonta a papucsot és halk csoszogással
4224  I    |                  lopódzott az eperfához.~A műhelybeli hang újra nótába
4225  I    |                 hang újra nótába fogott: a Lili-keringőbe.~Óh mily
4226  I    |                Sári megrezdült. Tudná az a legény? Gúnyolódik? Tehát
4227  I    |              este pletykáztak is itt-ott a városban:~- Sári megcsókoltatta
4228  I    |                 megcsókoltatta magát. Óh a szemtelen!~És holnap méginkább
4229  I    |               Megrázkódott. Leakasztotta a puskát. A puska vasának
4230  I    |                   Leakasztotta a puskát. A puska vasának hidegsége
4231  I    |              végigborzongatta. És mintha a súlya is a puskának tízszer
4232  I    |   végigborzongatta. És mintha a súlya is a puskának tízszer akkora
4233  I    |               volna, mint szokott lenni.~A műhelyből az apja dörmögése
4234  I    |             hallatszott. Odatekintett, s a fához húzódott.~A műhely
4235  I    |        Odatekintett, s a fához húzódott.~A műhely vörös, párás világosságában
4236  I    |       sürgölődtek. És egy kis árnyék is, a kisinas. Az is meg fogja
4237  I    |              pogácsát.~S amint ott állt, a puska lebillent a kezében.~
4238  I    |                  állt, a puska lebillent a kezében.~Valami toccsant
4239  I    |                  Valami toccsant előtte. A sötétben nem látta, hogy
4240  I    |                 sötétben nem látta, hogy a puskacsőből loccsant ki
4241  I    |                  s ijedten hágott félre. A paplant feljebb vonta a
4242  I    |                  A paplant feljebb vonta a lábán, nehogy besározódjék.
4243  I    |              lábán, nehogy besározódjék. A papucsot a konyhában hagyta,
4244  I    |                 besározódjék. A papucsot a konyhában hagyta, s halk
4245  I    |                 s halk lábon tért vissza a szobába.~Odabenn letámasztotta
4246  I    |           szobába.~Odabenn letámasztotta a puskát az ágyhoz. Állt mellette,
4247  I    |                   bámult maga elé.~Aztán a fehérneműs szekrényhez lépett.
4248  I    |                 Ott feküdtek már rendben a délután vasalt szép új csipkés
4249  I    |           csipkés batiszt-ingek. Elvette a legfelsőt. A rajtalevőt
4250  I    |      batiszt-ingek. Elvette a legfelsőt. A rajtalevőt felgombolta a
4251  I    |                 A rajtalevőt felgombolta a vállán, s lebocsátotta.
4252  I    |               magára.~Aztán meggyújtotta a gyertyát. A másik tartóba
4253  I    |                 meggyújtotta a gyertyát. A másik tartóba is tett gyertyát.
4254  I    |           gyertyát. Azt is meggyújtotta. A két égő gyertyát odatette
4255  I    |                  arcán még altában is az a jeges gyűlölet, amellyel
4256  I    |          amellyel kétszer ellökte.~Leült a tiszta ingben az ágy szélére
4257  I    |                  ágy szélére és felhúzta a puskát.~A kakas hidegen
4258  I    |            szélére és felhúzta a puskát.~A kakas hidegen halkan kattant,
4259  I    |             kétszer kattant.~Kinyújtotta a kezét, hogy eléri-e a ravaszt?
4260  I    |        Kinyújtotta a kezét, hogy eléri-e a ravaszt? A csövet a bal
4261  I    |                  hogy eléri-e a ravaszt? A csövet a bal mellére illesztette.
4262  I    |              eléri-e a ravaszt? A csövet a bal mellére illesztette.
4263  I    |              illesztette. Újra nyújtotta a kezét a ravaszért. Nem érte
4264  I    |                   Újra nyújtotta a kezét a ravaszért. Nem érte el.~
4265  I    |            próbálta, hogy azzal eléri-e?~A cső vége a bal cicije alatt,
4266  I    |                azzal eléri-e?~A cső vége a bal cicije alatt, s jobbjával
4267  I    |                 s jobbjával nyúlt, nyúlt a cipővel be a puska ravaszához.~
4268  I    |                nyúlt, nyúlt a cipővel be a puska ravaszához.~A puska
4269  I    |           cipővel be a puska ravaszához.~A puska nagy dördüléssel elsült.~
4270  I    |               Csak egy nagy ütést érzett a mellén, többet aztán nem
4271  I    |            mintha rugók dobták volna fel a díványról, úgy felszökkent
4272  I    |               díványról, úgy felszökkent a dörrenésre.~A következő
4273  I    |                felszökkent a dörrenésre.~A következő percben már sikoltott,
4274  I    |             ugrott. Az ing eleje lángolt a Sári mellén. A szobában
4275  I    |             eleje lángolt a Sári mellén. A szobában füst és puskaporbűz.
4276  I    |                  jobb nem beszélni.~Csak a pékben maradt annyi lélekjelenlét,
4277  I    |                  és megnézte közelebbről a Sári sebesülését. Tenyérnyi
4278  I    |                 az ing égése megpörkölte a testét.~- Vizet! - kurjantott
4279  I    |            testét.~- Vizet! - kurjantott a cselédre. - És orvost!~Hát
4280  I    |                  orvost!~Hát szerencsére a puskában a patron átázott
4281  I    |               Hát szerencsére a puskában a patron átázott volt, és
4282  I    |            mellbe szegény Sárit. Mármost a lökés okozta-e, hogy elájult
4283  I    |                  elájult belé, vagy csak a durranás? nem lehet tudni.
4284  I    |                Elég annyi, hogy elájult.~A vőlegény már korán reggel
4285  I    |               már korán reggel berontott a boltba. Sápadt volt, és
4286  I    |              rémült szemű. Kalap se volt a fején, se nyakkendő a nyakán,
4287  I    |               volt a fején, se nyakkendő a nyakán, a markában azonban
4288  I    |                   se nyakkendő a nyakán, a markában azonban egy csomó
4289  I    |                  Olga!?~S remegett, mint a nyárfalevél.~A pékné maga
4290  I    |            remegett, mint a nyárfalevél.~A pékné maga állt a pult mellett.
4291  I    |           nyárfalevél.~A pékné maga állt a pult mellett. De a szobából
4292  I    |                  állt a pult mellett. De a szobából kilépett Olga is.
4293  I    |          szobából kilépett Olga is. Csak a nyakába borult vőlegényének.~-
4294  I    |             nézze meg szegényt.~Bementek a beteghez.~A pék ott ült
4295  I    |           szegényt.~Bementek a beteghez.~A pék ott ült mellette sápadtam
4296  I    |                Gyurit meglátta, behunyta a szemét s elpirult. A tenyerét
4297  I    |            behunyta a szemét s elpirult. A tenyerét a szemére szorította.~
4298  I    |            szemét s elpirult. A tenyerét a szemére szorította.~Gyuri
4299  I    |               aludt is keveset - felelte a pék, - de az égés...~Gyuri
4300  I    |                Az idő borult volt, és az a fene kendő...~Idegesen nyomkodta
4301  I    |              kendő...~Idegesen nyomkodta a bal tenyerében a gittet
4302  I    |               nyomkodta a bal tenyerében a gittet a hüvelykujjával.
4303  I    |                  bal tenyerében a gittet a hüvelykujjával. Aztán egyszerre
4304  I    |              mintha megharagudott volna, a pékhez fordult:~- Egy héten
4305  I    |               Azt hiszem, maguknak is ez a véleményük. Megleszünk addig
4306  I    |                 kis legénylakásomban.~És a nyitott ablakhoz lépett.
4307  I    |                 ablakhoz lépett. Kidobta a gittet.~A pék a fejét rázta:~-
4308  I    |                lépett. Kidobta a gittet.~A pék a fejét rázta:~- Míg
4309  I    |                  Kidobta a gittet.~A pék a fejét rázta:~- Míg Sári
4310  I    |              bizony nem válogatom mindig a maga leányait!~Sári bágyadtam
4311  I    |               Sári bágyadtam mosolygott. A kezét nyújtotta Gyurinak:~-
4312  I    |          nyújtotta Gyurinak:~- Hívja meg a lakodalomra - rebegte -,
4313  I    |             lakodalomra - rebegte -, azt a barátját is: azt a kis tanítót.~ ~
4314  I    |                   azt a barátját is: azt a kis tanítót.~ ~
4315  I    |                                   NESZE!~A sorompónál egy sárga bricska
4316  I    |                  ült benne, az ispán úr. A vonat még el se haladt,
4317  I    |                 el se haladt, már futott a bakterfiú, de maga a bakter
4318  I    |              futott a bakterfiú, de maga a bakter is, hogy az ispán
4319  I    |             ispán úr ne várakozzon.~- Ez a gyerek is eljöhetne holnap -
4320  I    |              eljöhetne holnap - szólt le a bricskáról az ispán -, acatolunk.
4321  I    |                   kéremalássan.~- Korona a napszám.~- Igenis, kéremalássan!~
4322  I    |                 Igenis, kéremalássan!~És a bricska átgördült a síneken.~---------------~
4323  I    |                   És a bricska átgördült a síneken.~---------------~
4324  I    |                              Zöld tenger a vetés. Piros és sárga virágok
4325  I    |             mozognak, hajladoznak benne. A piros virágok piros kendős
4326  I    |             virágok piros kendős lányok. A sárga virágok szalmakalapos
4327  I    |       maradozzatok, hé!~Körös-körül üres a világ. Az akácfasorban a
4328  I    |                 a világ. Az akácfasorban a vizes lajt magányoskodik.
4329  I    |                vizes lajt magányoskodik. A mellette álló két-három
4330  I    |                  Tíz óra tájt megjelenik a fasorban a sárga bricska
4331  I    |               tájt megjelenik a fasorban a sárga bricska is. Csak lépést
4332  I    |              Mert az acatolók, különösen a lányok, bizony csacsognak
4333  I    |              csacsognak is munka közben. A fiúk sorából át-átszól egyik-másik,
4334  I    |                böködik tovább az acatot.~A kisbéres visszhangként ismétli
4335  I    |                  Széjjelebb! Széjjelebb!~A sok szalmakalap során egy
4336  I    |                  az ősszel költöztek oda a bakterházba. Kedvetlenül
4337  I    |              összevisszaságban burjánzik a vetésben. Néhol ötven lépésnyire
4338  I    |          összesűrűdnek, hol elszélednek.~A bakterfiú szeme gyakorta
4339  I    |                  leánykára. Az is szélső a lányok sorában. Kék a szeme,
4340  I    |             szélső a lányok sorában. Kék a szeme, szépen kék. Az arcát
4341  I    |              arcát még nem barnította el a nap.~Órákig haladnak és
4342  I    |             Órákig haladnak és bökdösnek a vetésben, hol eltávolodva
4343  I    |              megint közeledve. Ahányszor a leány közel ér, a fiú rátekint.~
4344  I    |              Ahányszor a leány közel ér, a fiú rátekint.~Egy sárga
4345  I    |                 Egy sárga pillangó lebeg a vetésen át. Mind a ketten
4346  I    |                 lebeg a vetésen át. Mind a ketten feléje fordítják
4347  I    |             feléje fordítják az arcukat. A pillangó közeledik. A fiú
4348  I    |           arcukat. A pillangó közeledik. A fiú érdeklődéssel nézi.~-
4349  I    |                   Csapd el! - szólal meg a leány.~A fiú kapja a sapkáját,
4350  I    |                el! - szólal meg a leány.~A fiú kapja a sapkáját, de
4351  I    |                 meg a leány.~A fiú kapja a sapkáját, de a pillangó
4352  I    |                 fiú kapja a sapkáját, de a pillangó megfordul és elvitorláz.~-
4353  I    |             Visszajön az még - vélekedik a fiú.~És egymásra mosolyognak.~
4354  I    |                Hány évig élek? - kiáltja a leány.~A kérdésre a fiú
4355  I    |                 élek? - kiáltja a leány.~A kérdésre a fiú is abbahagyja
4356  I    |              kiáltja a leány.~A kérdésre a fiú is abbahagyja az acatolást,
4357  I    |             várakozón fordul az erdőnek.~A kakukk hármat szól.~- Csak? -
4358  I    |            hármat szól.~- Csak? - mondja a fejét rázva a leány.~S elkomolyodik.~-
4359  I    |                     mondja a fejét rázva a leány.~S elkomolyodik.~-
4360  I    |                  elkomolyodik.~- Igaz is a’ - vigasztalta a fiú -,
4361  I    |                 Igaz is a’ - vigasztalta a fiú -, tanultam én, hogy
4362  I    |              tanultam én, hogy nem igaz. A tanítónk mondta. Miskolcon.
4363  I    |             Babona.~Pacsirta szólalt meg a magasságban. Mind a ketten
4364  I    |                  meg a magasságban. Mind a ketten felnéztek és mosolyogtak.~
4365  I    |                  Délben is majdnem abban a rendben ültek az útszél
4366  I    |           rendben ültek az útszél gyepén a lajtnál az akácsorban, mint
4367  I    |                 ahogy acatoltak; szélről a kalaposok közt a bakterfiú,
4368  I    |                 szélről a kalaposok közt a bakterfiú, és a kendősök
4369  I    |           kalaposok közt a bakterfiú, és a kendősök közt a leány.~Fiúk
4370  I    |            bakterfiú, és a kendősök közt a leány.~Fiúk és lányok is
4371  I    |            lányok is kenyeret vettek elő a tarisznyából; kenyeret és
4372  I    |                  Némelyik lány almát is.~A bakterfiú koszlott vadásztáskát
4373  I    |                vadásztáskát akasztott le a fáról. A táska bőrből való,
4374  I    |       vadásztáskát akasztott le a fáról. A táska bőrből való, de a
4375  I    |                  A táska bőrből való, de a szíja csak madzag. Cipócska
4376  I    |             madzag. Cipócska volt benne. A fiú keresztet jegyzett a
4377  I    |                 A fiú keresztet jegyzett a bicskaheggyel, ahogy megszegte.~
4378  I    |          bicskaheggyel, ahogy megszegte.~A leány nézte:~- Te is pápista
4379  I    |                    Az - felelte komolyan a fiú -, de apám kálvinista.
4380  I    |                 tért ki. Meghalt. Ez már a második anyám.~A leány elkomolyodott.~-
4381  I    |                  Ez már a második anyám.~A leány elkomolyodott.~- Akkor
4382  I    |               mostoha az anyám.~- Rossz?~A leány biccentett, és a szeme
4383  I    |                   A leány biccentett, és a szeme elnedvesült.~A fiú
4384  I    |                  és a szeme elnedvesült.~A fiú elkomolyodottan falogatta
4385  I    |                elkomolyodottan falogatta a kenyerét.~- Az enyém nem
4386  I    |               Pap leszel? - csodálkozott a leány.~A fiú komolyan és
4387  I    |                    csodálkozott a leány.~A fiú komolyan és büszke arccal
4388  I    |                büszke arccal szelt ismét a kenyérből.~- Pap leszek,
4389  I    |                 intézetében fogok lakni.~A leánynak a torkán akadt
4390  I    |                  fogok lakni.~A leánynak a torkán akadt a falat.~-
4391  I    |                  leánynak a torkán akadt a falat.~- Sz’ akkor püspök
4392  I    |                    bólintott méltósággal a fiú.~A leány tiszteletteljesen
4393  I    |             bólintott méltósággal a fiú.~A leány tiszteletteljesen
4394  I    |             tiszteletteljesen bámult. És a fiú elintett egy legyet
4395  I    |                  fiú elintett egy legyet a keze fejéről, és nyugodtan
4396  I    |               nyugodtan nyeldeste tovább a falatot.~- A mi földünk
4397  I    |            nyeldeste tovább a falatot.~- A mi földünk ott van a vasút
4398  I    |                     A mi földünk ott van a vasút mellett - csacsogott
4399  I    |              mellett - csacsogott tovább a lány:~- Melyik?~- Ott a
4400  I    |                  a lány:~- Melyik?~- Ott a sorompónál.~- Tudom azt.
4401  I    |                   Tudom azt. Mert én meg a tehenet legeltettem ott.~-
4402  I    |             volna, hogy megnézhessem azt a bárányt, de...~- Hát miért
4403  I    |                    Hát miért nem jöttél?~A fiú vállat vont.~- Én is
4404  I    |        Ültettetek valamit.~- Napraforgót a föld szélébe. Mindennap
4405  I    |               néha anyám is. Gyomlálunk.~A leány belekotorászott a
4406  I    |                  A leány belekotorászott a kendőjébe. Egy fél sarkantyú
4407  I    |                 Egy fél sarkantyú került a markába onnan. A sarkantyú
4408  I    |                  került a markába onnan. A sarkantyú a napfényre megcsillant.~-
4409  I    |               markába onnan. A sarkantyú a napfényre megcsillant.~-
4410  I    |                   Hol vetted? - kérdezte a fiú.~- Az úton találtam.
4411  I    |                az öcsémnek. Játszani jó. A zsidó is ad érte. Ha pénzt
4412  I    |              öspörös is nagy úr.~- Nagy. A szomszéd faluban is van.
4413  I    |                nálunk is prédikált.~- De a püspök az nagyobb.~A leánynak
4414  I    |                  De a püspök az nagyobb.~A leánynak elnyílik a szeme.~-
4415  I    |             nagyobb.~A leánynak elnyílik a szeme.~- Akkor mindenki
4416  I    |           Felvehetnél engem egyszer abba a hintóba!~A gyerek gondolkodva
4417  I    |                  egyszer abba a hintóba!~A gyerek gondolkodva nézett
4418  I    |             gondolkodva nézett maga elé. A fejét rázta:~- Bajos.~-
4419  I    |             kicsit! Csak addig, mint ide a lejt.~A gyerek pillog.~-
4420  I    |                  addig, mint ide a lejt.~A gyerek pillog.~- Ha nekem
4421  I    |              pillog.~- Ha nekem adod azt a sarkantyút.~A leány megélénkült.~-
4422  I    |             nekem adod azt a sarkantyút.~A leány megélénkült.~- Óh,
4423  I    |                lám, hogy elbolondítanál. A világ minden kincséért se!~
4424  I    |               világ minden kincséért se!~A lányok sorában kacagtak
4425  I    |                sorában kacagtak valamin.~A leány odatekintett.~A fiú
4426  I    |           valamin.~A leány odatekintett.~A fiú komoly arccal eddegélte
4427  I    |                  komoly arccal eddegélte a cipó második felét. S a
4428  I    |                  a cipó második felét. S a lajtra nézett. Szomjas méhek
4429  I    |                 egy pillangó is leszállt a nagy fadugó mellé.~Az ebédlők
4430  I    |              bádogmeszely függött láncon a lajtos talyigán. Abból ittak.
4431  I    |              talyigán. Abból ittak. Csak a bakterfiú ivott a sapkája
4432  I    |                   Csak a bakterfiú ivott a sapkája horpaszából.~Az
4433  I    |                akkor tért vissza megint. A kocsisa meglassította ott
4434  I    |                kocsisa meglassította ott a lovak járását.~- Te, baktergyerek! -
4435  I    |               otthon! Ebadta taknyosa!~S a kocsi továbbgurult.~A fiú
4436  I    |                  S a kocsi továbbgurult.~A fiú elvörösödve ült vissza
4437  I    |               fiú elvörösödve ült vissza a helyére. Mindenki ránézett.
4438  I    |            néhány percnyi csendesség ült a társaságon.~A csendességbe
4439  I    |             csendesség ült a társaságon.~A csendességbe a kakukk kiáltott
4440  I    |               társaságon.~A csendességbe a kakukk kiáltott bele.~-
4441  I    |               rikkantotta az egyik lány.~A kakukk csak egyet szólt,
4442  I    |                 nevetésre fakadtak.~Csak a bakterfiú maradt komoly
4443  I    |                 kínlódó arccal szeldeste a kenyér utolsó negyedét.~
4444  I    |                  kenyér utolsó negyedét.~A lány ránéz. Nézi merev rábámulással.
4445  I    |              Lassú mozdulattal belekotor a kendőjébe. Kivonja óvatosan
4446  I    |              kendőjébe. Kivonja óvatosan a sarkantyút.~- Nesze, tedd
4447  I    |                tedd el! - dugja hirtelen a fiú zsebébe.~És ugrik is
4448  I    |            zsebébe.~És ugrik is mindjárt a többiek közé. Vállára kapja
4449  I    |               botot. Indulnak mindnyájan a munkába.~ ~
4450  I    |                                          A RABOK~- Kép a törökvilágból -~
4451  I    |                            A RABOK~- Kép a törökvilágból -~A Mecsek-hegy
4452  I    |                    Kép a törökvilágból -~A Mecsek-hegy országútján
4453  I    |                  kocsisor vonul fölfelé. A kocsik előtt itt-ott egy
4454  I    |              lábú rabok ballagnak. Viszi a török a zsákmányt hazafelé.~
4455  I    |                 ballagnak. Viszi a török a zsákmányt hazafelé.~Az egyik
4456  I    |                  parasztlegény kezdi meg a sort. Össze van bilincselve
4457  I    |        bilincselve egy ragyás cigánnyal. A cigánynak ugyanolyan kék
4458  I    |        ugyanolyan kék nadrágja van, mint a törököknek, csakhogy rongyosabb.
4459  I    |             húzta le valahol az útfélen. A másik pár egy égett arcú
4460  I    |               gyermekkel van egy láncon. A kocsi mögött meg asszonyok.
4461  I    |              kocsi mögött meg asszonyok. A kocsin egy tenyeres-talpas,
4462  I    |             török úrnak.~Augusztusi est. A nap alászállóban.~A széles
4463  I    |                 est. A nap alászállóban.~A széles mellű legény mezítláb
4464  I    |             mellű legény mezítláb megyen a rabok között. A bilincs
4465  I    |          mezítláb megyen a rabok között. A bilincs feltörte a lábát.~-
4466  I    |               között. A bilincs feltörte a lábát.~- Álljunk meg! -
4467  I    |            Álljunk meg! - így könyörgött a janicsároknak. - Csak addig,
4468  I    |                addig, míg rongyot teszek a bilincs alá!...~De a janicsárok
4469  I    |              teszek a bilincs alá!...~De a janicsárok rá se hederítenek.
4470  I    |                csak egy haragos tekintet a feleletük.~- A tűz emésszen
4471  I    |                  tekintet a feleletük.~- A tűz emésszen meg benneteket! -
4472  I    |                meg benneteket! - kiáltja a fogát csikorgatva a legény.~-
4473  I    |              kiáltja a fogát csikorgatva a legény.~- Gáspár - szól
4474  I    |               legény.~- Gáspár - szól le a csucsorodott szájú leány
4475  I    |                 csucsorodott szájú leány a kocsi tetejéről -, viselje
4476  I    |               tetejéről -, viselje békén a sorsát! A nap mindjárt leszáll.
4477  I    |                  viselje békén a sorsát! A nap mindjárt leszáll. Akkor
4478  I    |               leszáll. Akkor imádkoznak.~A törökök csakugyan megállottak.
4479  I    |           törökök csakugyan megállottak. A szpáhik leszállottak a lovakról.
4480  I    |                   A szpáhik leszállottak a lovakról. Valamennyien letérdeltek
4481  I    |             letérdeltek arccal keletnek. A porban mosogatták a kezüket,
4482  I    |            keletnek. A porban mosogatták a kezüket, arcukat, és hangosan
4483  I    |                 és hangosan illalláztak.~A leány lemászott a kocsiról,
4484  I    |           illalláztak.~A leány lemászott a kocsiról, és az inge széléből
4485  I    |              hasított. Körülkötötte vele a legény lábát.~- Áldjon meg
4486  I    |               Margit! - mondotta hálásan a legény.~A cigány, aki ott
4487  I    |               mondotta hálásan a legény.~A cigány, aki ott ült mellettük
4488  I    |            cigány, aki ott ült mellettük a porban, felsóhajtott:~-
4489  I    |                 libát megennék egymágám!~A kocsis - ez is láncolt lábú,
4490  I    |                rab ember - elmosolyodott a cigány sóhajtására.~- Magam
4491  I    |             marad!~- Hát te vágy sákács?~A te szóra megrándul a kocsisnak
4492  I    |             sákács?~A te szóra megrándul a kocsisnak a szemöldöke,
4493  I    |              szóra megrándul a kocsisnak a szemöldöke, de aztán mégis
4494  I    |              Alig.~Ezt mondva, fölemelte a lábát az ülésből. Vastag
4495  I    |                 Vastag lánc csördült föl a széna közül.~- De hátha
4496  I    |               fözsöl? - tűnődött aggódva a cigány.~- Bizonyosan főzök.
4497  I    |                   hogy úgy nyalták utána a szájukat, mint a kutyák.~-
4498  I    |           nyalták utána a szájukat, mint a kutyák.~- Bárcsak én is
4499  I    |             Bárcsak én is nyalhatnám már a sájamat!~A janicsárok az
4500  I    |                nyalhatnám már a sájamat!~A janicsárok az imádság végeztével