Part

 1  I |             bámulnak utánunk.~Sétálunk tovább.~Egy-egy régi ház előtt
 2  I |               nincs napfény.~- Gyerünk tovább.~Megint megállok egy útkanyarulatnál.
 3  I |               De most semmi.~- Gyerünk tovább.~Akácfacsoport egy rozzant
 4  I |                nincs árnyék.~- Gyerünk tovább.~Lukács megszólal mögöttem:~-
 5  I |              odatekintettem.~- Gyerünk tovább.~Már a falu vége felé jártunk.
 6  I |           milói Vénuszért.~Mégis, hogy tovább ballagtunk eszembe jutott,
 7  I |            közül:~- Av vóna.~- Gyerünk tovább.~Andorás azonban csak állott:~-
 8  I |     elkomolyultan -, én már nem megyek tovább.~- Csak nem hagy tán itten?~-
 9  I |                haját lógatva ballagott tovább.~Jó félórába telt, míg eljutottunk
10  I |          belepislog a tűzbe.~De a koma tovább firtatja:~- Hát aztán mit
11  I |          fehérrácsos kerítésű udvaron!~Tovább mán aztán nem tudom, hogy
12  I |               aztán mikor visszatérek, tovább csőszködök. A kocsisnak
13  I |         környéket elárasztotta. Megint tovább nyírfaliget, amelynek fái
14  I |       kivörösödött arccal sebesen ment tovább a legelőn. Mikor már valami
15  I |       kastélyról.~Egy óra hosszánál is tovább tartott a vallatásom, míg
16  I |          vasrudakkal verték, bontották tovább a hegyet. Végre rá is akadtak
17  I |              láttam.~- No, csak mondja tovább.~- Hát, a kéményre ráakadtak,
18  I |         kéményre ráakadtak, nem mertek tovább ásni, mert eszükbe jutott,
19  I |          oldalra kerül...~- Mondd csak tovább!~- Az uramnak nem mertem
20  I |                mi vétkeinket! Ne mondd tovább, csak hagyd abba. Az urad
21  I |                fáradságtól. Aki bírta, tovább dolgozott. Magam is kimerülten
22  I |          vagyonomon!~És így kiáltottak tovább. Voltak valami tizennégyen.
23  I |             búskomorság a baja.~Azután tovább sétáltunk:~- Magam is ismertem
24  I |             csak mondásnak tekintette. Tovább vigasztalta.~A leány mégegyszer
25  I |         megeszik.~Csak amikor már Etel tovább haladt, akkor kérdezte meg
26  I |      megvilágosodott, némán szemlélték tovább a jövevényt.~- Véres ez
27  I |               A feleségem...~Nem bírta tovább mondani.~A szemek ráüvegesültek.
28  I |             bíráim - töredezett belőle tovább a hang. - Tik jó emberek
29  I |               orvos nyugodtan evegette tovább a kappanmellet.~- Dehát
30  I |       elváltunk. Csak mentem, ődöngtem tovább vakon, gondolat nélkül,
31  I |    közben-közben megállt, aztán megint tovább haladozott, mozgadozott,
32  I |                pillantást vetett ránk. Tovább lépett. A füstön, párán
33  I |                a paripa mellett legelt tovább.~És ott állt egymás mellett
34  I |               mert hátha nem haza fut?~Tovább sétáltam.~Egy nádviskó,
35  I |           árokból, s dallikózva haladt tovább a gyerekek kíséretében.~
36  I |            éves emléke lehet a népnek?~Tovább sétálok.~Tágas szérű. Régi
37  I |             árnyék vonult át az arcán.~Tovább beszélte az úti történeteit.~
38  I |           értelem sugárzik a szeméből!~Tovább beszélt:~- Miben van a gazdagság?
39  I | gyermekkalapnyi kis bokor kövirózsa...~Tovább vallatott:~- Mit gondolsz,
40  I |              lélek, a mi igazi valónk, tovább él. Úgy vagyunk, mint mikor
41  I |         megérthet.~- A tükör - mondtam tovább - csak emberi készítmény,
42  I |             mondták a lányát.~A médium tovább kopogott a betűkre.)~---------------~-
43  I |            Dehát akkor is - fortyogott tovább -, mit érdekel bennünket,
44  I |                lehetett érezni.~És még tovább időzött a pékboltban, mint
45  I |                 Fogja a vasalót, vasal tovább. Csak akkor tekint fel,
46  I |           lisztes szemöldökét.~Az ifjú tovább csevegett:~- Az igen kellemes
47  I |               jó! Mondjuk, két hét, de tovább nem halasztjuk. Én bizony
48  I |           vissza. S nevetgélve böködik tovább az acatot.~A kisbéres visszhangként
49  I |         egymásra mosolyognak.~Bökdösik tovább az acatot.~Az erdőben kakukk
50  I |                 és nyugodtan nyeldeste tovább a falatot.~- A mi földünk
51  I |             vasút mellett - csacsogott tovább a lány:~- Melyik?~- Ott
52  I |              paraszt nem felelt.~A pap tovább olvasta a bilincs karcolásait.~-
53  I |               Dragomán - olvasta a pap tovább.~- Innen érkezünk Zsófiába.
54  I |          hagyott. Ha tetszik, kutassak tovább.~Az író mappájában megtaláltam
55  I |        pillantott rám, aztán nyugodtan tovább evett. Erzsike ijedten nézett
56 II |              lassú poroszkálással ment tovább, majd sétálásra fogta a
57 II |               a kezem járásához.~Azzal tovább akart menni. De én még utána
58 II |             Azonban az öreg fantáziája tovább dolgozott.~- Már csak nézni
59 II |              susogta újból.~De én csak tovább beszéltem:~- Én vagyok az
60 II |              hogy ne foglalkozzon vele tovább az elmém!~A bűvészben már
61 II |                intett.~S mélázva nézte tovább a nargilé füstjének lomha
62 II |          asszony rátekint a gyermekre. Tovább sétál.~Szent Péter a fejét
63 II |                emberek.~És szállongnak tovább a föld színe fölött, emberi
64 II |      mosolyogják.~Aztán a szekér indul tovább. Ballagnak tovább.~Szent
65 II |                indul tovább. Ballagnak tovább.~Szent Péter meghatódottan
66 II |  fertályesztendőre egy gyesznó - fűzte tovább Balázs. - De hátha tizenkettő
67 II |         nyílást, azután úgy dolgozzunk tovább!~Visszamásztak a külső üregbe,
68 II |                ki! Szemét az!~És minél tovább szedték az ezüstkincseket,
69 II |          pálcával.~- Lássuk - mondotta tovább -, mi a különbség animus
70 III|            kicsapongók a libái! És így tovább.~Ha gyermekes a tanító,