Part
1 Gardon| hogy regényként tüntet fel novelláskötetet, hogy szerencsétlenül
2 I | megtaszították volna az ágyamat:~- Fel! A százasok napja!~Kelek.
3 I | vóna, hogy ki-ki hordja fel a ganajdombját a padlására.~-
4 I | a csizmáját. Azt húztam fel, nehogy nyomomrúl megösmerjenek.
5 I | megösmerjenek. De a pitvarba húztam fel.~A kisbaltát is a hónom
6 I | hogy ponyváról szedtem fel Hamletet.~Az én nevem csak
7 I | karbunkulusokat,~otthon tárom fel, otthon, az opálokat,~amelyekben
8 I | hamvadhatatlanul.~Otthon tárom fel a mindenki-kincsét,~amelyet
9 I | aranytálon ad át, -~otthon tárom fel a sztretfördi csendben.~
10 I | őt magát angyalkéz vette fel,~s ültette át az Égben más
11 I | olyanforma meleg érzés buzgott fel a szívében, mint mikor a
12 I | leányt a szakácsné hozatta fel a faluból, hogy legyen kivel
13 I | vasrudakkal.~- És mit húztak fel?~- Semmit, hanem azt hallották,
14 I | gyorsvonat, és sohasem fordul fel, pedig mindig guggolva csúszik.~
15 I | mezőn hált, arra érzett fel, hogy valaki közeledik.
16 I | sötétben is, hogy Baksáné. Fel akart ugrani, mert rosszat
17 I | a vizet, és vaj vetődik fel, mikor a víz leülepedik.
18 I | A nők ijedten menekültek fel a kocsikba.~Én valami alispánféle
19 I | beszélek. Ha főzted, tálald fel magad!~A doktor ugyanis
20 I | apám?~- Ez! És most kelj fel, ne térdelj itt előttem,
21 I | parádés kocsis, hogy menjen fel Etel délelőtt tízkor a kastélyba.~---------------~-
22 I | Elaludt.~Durva hang zavarta fel.~- Hej!~- Hadd maradjak...
23 I | csavargó volt. Két cipőt kapott fel az ágya szögletéből, és
24 I | meglakolsz. De azér ihatsz.~- Míg fel nem akasztanak - toldotta
25 I | huszonegy éves koromban vettem fel az, üdvözítő keresztvizet.
26 I | fordítottam a vitorlát és onnan fel. A hajón velem szökött az
27 I | ágyára, hogy nem ébredt-e fel?~Ámulva látom, hogy az ágy
28 I | lakkcipő. A feleségem is fel van öltözve kimenőre, az
29 I | az embernek.~- Öltse már fel kend. Mit ugrál itt félmezítláb,
30 I | Hátha a lelkedet szabadítja fel a test kötelékéből?~- Az
31 I | Tehát legkésőbb nyolckor fel kell kelnem.~- Maradj még
32 I | amelyet zárt udvaron neveltek fel, aztán egyszercsak itt az
33 I | lenni. Azt a nevet vette fel, amelyik néki kedvesebb
34 I | kisvárosban az ilyesmi nem ötlik fel, minden leány rózsa. Csak
35 I | nefelejcsszín ruhát veszem fel, te meg a fahéjszínűt.~-
36 I | meglátja őket, követ kap fel és nagy mérges mozdulattal,
37 I | Sóhajtozott. Reggel gépiesen vette fel a Sári ruháját, a fahéjszínűt.~
38 I | tovább. Csak akkor tekint fel, mikor Gyuri már feléje
39 I | angyalom!~- Távozzék! - hördült fel Olga. - Távozzék! Ha magának
40 I | szorgalmas. Tedd azt a pálinkát fel oda az állvány sarkára.~
41 I | ránk az életben? Holnap ha fel is kelünk, Olga nem néz
42 I | tégláin. Az anyja nem ébredt fel. A cseléd horkolt.~Az udvaron
43 I | mintha rugók dobták volna fel a díványról, úgy felszökkent
44 I | kevéske puskapor lobbant fel benne. De persze az is nagyot
45 I | ebédlők egyenként keltek fel és ittak. Rozsdás bádogmeszely
46 I | jobban értek! - rikkant fel a cigány. - Nagyságos, méltóságos
47 I | felelte a kocsis.~Vizet tett fel egy nagy vaskondérban a
48 I | erősebb, másik sírásra figyel fel, Peti, a másik gyerek bőg.~
49 I | És Keszeg úr... olvasott fel novellákat a hetilapból.
50 I | sárga nyakkendőre akasztotta fel magát...~A szán bekanyarodott
51 I | nála -, miért akasztotta fel magát?~- Kit tudhatná azt? -
52 I | Pálinkától nem akasztja fel magát az ember.~- De megzavarodik,
53 I | hogy más kéz akasztotta fel.~Fölvettem az iratrészt.
54 II | méltósággal ruházták volna fel. (Habár ez annyiban, mégis
55 II | a szalonnát, hogyan tűzi fel a fehérvári bicska hegyére,
56 II | vizet a szájába. Nem éledt fel többé. Azóta nincs nyugalmam,
57 II | fordult:~- Juszuf! Akaszd fel!~A következő percben a két
58 II | ama bűvészt elevenen, és fel vagy mentve.~- Jó - felelte
59 II | fiatalúrnak a képét ölti fel, Szent Péter meg öregnek
60 II | Péter azt a formáját ölti fel, amelyikben akkor élt, mikor
61 II | legkedvesebb formáját ölti fel: kígyóvá változik. Rátekergődzik
62 II | a legöregebb. - Vegyük fel tán őket a szekerünkre.~-
63 II | mint a heringé, az orra fel van gyűrve, a szája görbe,
64 II | terhed! - lihegte. - Vedd fel amazt a zsákot. Talán azok
65 III | No, de ezeken ne akadjunk fel; a paraszt butaság megrögzöttségét
66 III | meg-megálló ütemeire oldjuk fel, előválik belől az a jajgató
|