Part

 1  I |       von elő, s elmondja rajta mind a százötven áve Máriát.~
 2  I |     abba a kis üvegszembe?~- Am mind nem csuda - feleli -, mer
 3  I |        csuda - feleli -, mer az mind csak csinálmány.~- No mondok,
 4  I |   tanálkozott táncos nekünk is, mind a kettőnknek szölke. Hát
 5  I |         A papunk, kántorunk is. Mind a hárman golyós puskával
 6  I |     kocsin nem mehettem; a falu mind azt tudakolta volna, hogy
 7  I |       mindennapra is jut kóbász mind élete-hosszat.~Ez megint
 8  I |         apraját nekem, koma! Ha mind nem lehet apró, százas legyen
 9  I |         Holnaptul kezdve gazdag mind a kettő. Csak én maradok
10  I |   tornya, rétje, kertje,~hiszen mind, mind barátul üdvözöl:~Isten
11  I |     rétje, kertje,~hiszen mind, mind barátul üdvözöl:~Isten hozott
12  I |  művészből társulat?~A festő is mind művésznévvel él~mihelyt
13  I |    Arcképök: Veronika-kendő-kép mind.~Egy-egy kereszt árnyéka
14  I |   susogás,~s a fű, a nefelejcs, mind bólogat.~Mi más strófák
15  I |        dúdolása,~költő írása, - mind azonos sorsú.~Néhány száz
16  I |         fújja a szél, hol balra mind a két ágát.~Hát ez az András
17  I |   Feleld neki: Kezdjük újra. És mind a hét miatyánknál ezt cselekedd:
18  I |         dolgoztunk. Lehúzódtunk mind a hajó belsejébe. Ott is
19  I |        meg egy lovászinas. Néha mind a ketten meghalnak, néha
20  I |         olyan csendesen, mintha mind a hárman némák volnának.
21  I |     olyan ember, aki a világnak mind a négy szegletét látta.
22  I |     letakart cementágyak álltak mind a két teremben, s középen
23  I |         szokatlan nyilatkozatra mind a három kártyázó feléje
24  I |       alkudjunk.~Magyar nő volt mind a kettő. Nem is sejtették,
25  I |  rózsatő. Hogy rothadt volna ki mind az ezer!...~Már hét éve
26  I |         nyugalmazott kapitányt. Mind a három feleséges ember.
27  I |           Magam futok el.~És ez mind ma történt, ma. Megáll az
28  I |        bor egyformán félig volt mind a két pohárban. A poharak
29  I |         én megfordulok, az arca mind a kettőnek egykedvű és illedelmes.~
30  I |  kiáltva.~Elképedten néztek rám mind a ketten.~Az én szemem az
31  I |  feljebb csavartatta.~- Hé! Ide mind! - kiáltotta keményen.~S
32  I |  gyermekek, kis angora­macskák. Mind a háromnak újmódi drága
33  I |    úrnak a felesége. Professzor mind a kettő. Mézeshetek, s egyúttal
34  I |        A péknek két leánya van. Mind a kettő szőke, és mind a
35  I |          Mind a kettő szőke, és mind a kettőt Sárinak hívják.~
36  I | egymásra.~Gyönyörű két gyermek. Mind a kettő fitoska és kék szemű
37  I |     voltak.~De eleven és pajkos mind a kettő.~Mikor már az iskolába
38  I |       Olgát is. Ott sírdogáltak mind a ketten a kályha mellett.~-
39  I |     amint közeledtek egymáshoz, mind a kettő fölemelte a fél
40  I |       belépőt. Egyszer őket is, mind a kettőjüket. Aztán nagy,
41  I |   Gyuriról beszélgetnek.~Másnap mind a két leány ott volt már
42  I |   hozzájuk sose. Az iparosfélék mind szegények voltak. Gondolták:
43  I |          De a szobai hímzéseket mind ismeri. Újat kell valamit.~-
44  I |       holnapután is, azután is, mind élethosszat. És élünk egy
45  I |    pillangó lebeg a vetésen át. Mind a ketten feléje fordítják
46  I |      szólalt meg a magasságban. Mind a ketten felnéztek és mosolyogtak.~
47  I |       olyan paprikás húst, hogy mind nekünk marad!~- Hát te vágy
48  I |        Örökségeket is várhatnak mind a ketten.~Csak az öngyilkosság
49  I |      könyv sorakozott a polcán. Mind nyomtatott könyv. Írott
50 II |        mozdulatlanul állnak ott mind a ketten, csupán a szájuk
51 II |          Benne voltak a kígyók. Mind naja-haje. A kíváncsiság
52 II |       látni földi szemmel, mert mind a ketten lelki valójokban
53 II |    szegény, aki dolgozik. Az se mind szegény, akinek szakadt
54 II |           mondja a Szent. - Nem mind gazdag, akinek sok a pénze.~-
55 II |        lábuk, emberré változtak mind a ketten, épp olyan két
56 II |       alatt, míg csak a törököt mind ki nem irtjuk a Balkánból.~
57 II |     belelőném a szívembe.”~Erre mind a ketten elkezdtünk sírni,
58 II |        olyan boldog órák emléke mind a kettő!~És ezt is visszateszem (
59 II |         nagy szó volt előttünk. Mind a ketten hittük, hogy az
60 II |       ember.~Az asszony bevitte mind a nyolc zsákot.~- Hogy bírjuk
61 II | lehetett a szíve dobogását.~Már mind a nyolc zsák meg volt rakva.~-
62 III|    barátom. Hanem tudja mit, ha mind behajtja a hátralékban levő
63 III|       kritikának van kitéve, de mind­ezekben csak megnyugodnánk,
64 III|        mélázó magyar nóták fölé mind ad libitum, illetőleg rubato