1-500 | 501-1000 | 1001-1252
Part
1 Gardon| vállalkozásról. Igazában nem is azok a szerkesztői félszegségek
2 Gardon| magyarázható, hogy olyan írások is hiányoznak, mint „Az ételek
3 Gardon| c. írás hiteles szövegét is.~Vázolt filológiai elveimet
4 Gardon| szemfényvesztésről. S az is meglehetősen homályos, hogy
5 Gardon| a vétlen - egyébként nem is zsidó, hanem török származású -
6 I | legyen.~Néha persze velem is történtek furcsaságok.~Egy
7 I | emberem: Hegedüs Lukács. Rá is ér. A pénz is jólesik neki,
8 I | Lukács. Rá is ér. A pénz is jólesik neki, mert fél kezére
9 I | gondoltam. Kend a városban is gyakran fuvarozott, sok
10 I | Hát... a cigányság.~- Az is, vagyis hát a zene. De van
11 I | zene. De van más művészet is, például aki szobrot farag
12 I | hogy mi lesz a dolga. S én is megmondom, hogy két koronát
13 I | nézzünk szét a falun túl is. Majd megtaláljuk, hogy
14 I | megfestették már. Az ég is borongós. Ha nincs napfény,
15 I | ház előtt megállok. Lukács is megáll. Nézi, amit én nézek.
16 I | útkanyarulatnál. Lukács is megáll. Szivaroz és pök.
17 I | mögött... Nézem. Lukács is nézi. Szivaroz és pök. Ha
18 I | Azt lehetne, dehát az is semmi.~- Nem érdemes, hogy
19 I | nyárfák felé, s az égre is, hogy kitisztul-e vajon?
20 I | Meg aztán... a díjamat is elengedném.~Ránézek:~- Tán
21 I | enyim, tekintetes uram? Ne is legyen, üssön bele a ropogós
22 I | Mert hiszen a papja maga is festegetett. Mindenféle
23 I | szobája falát. Két tájkép is. Egyiken szélmalom egy szántóföld
24 I | De azért még az az ember is csak nehezítette a munkámat.~
25 I | kurucokról. Egy tárogatót is vettem akkor, és olyan kedvvel
26 I | Három bús labanc fogoly is van velük.~A képet már föl
27 I | van velük.~A képet már föl is vázoltam, de a havas erdőnek
28 I | gyanakvóktól, és aki máskülönben is becsületes. Mert hiszen
29 I | rendes helyére rázás nélkül is.~- Tudok olyan helyet -
30 I | uram.~- De estére vissza is kell térnünk. Négykor már
31 I | járás. Aztán egy kis teher is van itt, ez a festékes ládika,
32 I | tekintettel a készséget. Oda is lépett és megemelte.~- Semmi
33 I | egy-egy varjú-dandár. Föl is lebbentek a közeledésünkre,
34 I | szemlélődtem.~Az erdőt is láttam már a távolban, de
35 I | tarlókon vezetett. S mintha nem is az erdőnek tartana...~Mégiscsak
36 I | lépett, dehát a járásban is lehet alkalmazkodni.~- Hány
37 I | annál különb festenivaló is errefele, tekintetes uram.~-
38 I | Mer az erdő csak fa. Itt is fa, ott is fa. Lombja sincs
39 I | csak fa. Itt is fa, ott is fa. Lombja sincs ilyenkor.~-
40 I | fösteném. Van annál szebb is.~- Például.~- Hát például
41 I | Közötte kunyhók. Kőkunyhó is, kápolnácska is. Ősszel,
42 I | Kőkunyhó is, kápolnácska is. Ősszel, mikor pirosas a
43 I | megszólalt:~- A köröszt úgy is szép, tekintetes uram, Krisztus
44 I | rajta van Krisztus urunk is, láthatatlanul. Azért ha
45 I | kellett néznem. S még csak nem is egymértékű nyomok; egyik
46 I | valamivel, ha csak két ujjnyival is. Eleinte nem is ügyeltem
47 I | ujjnyival is. Eleinte nem is ügyeltem rá, de már mikor
48 I | lépegettem a nyomában, magam is mintha meghibásodtam volna.
49 I | ne szédüljek.~Olyankor ő is megállott és visszatekintett.~-
50 I | közt, a nagy némaságban is, mintha sóhajtotta volna
51 I | nem festettem.~S hátha ez is afféle, amit Andorás mond?
52 I | Itt-ott a déli domboldalakon is előbarnultak az őszi mélyszántás
53 I | Nagy a hó, hiába no. Öreg is vagyok. Vissza tetszik-e
54 I | itt a holmit?~S már rakta is le a hóba.~Nem értettem,
55 I | Aztán itt már kocsinyomadék is van, könnyebben haladhatunk.~
56 I | holmimat.~- Hát... ha az Isten is úgy akarja - mormogta megjámborultan.~
57 I | útra, amelyen a kereszt is állott. Bizony csak olyan
58 I | kereszt volt az közelről is, mint amilyennek messziről
59 I | hómaradvány olvadozott. Az alján is körülolvadt a hó, mintha
60 I | aggot, bizony még olvasót is von elő, s elmondja rajta
61 I | százötven áve Máriát.~Magam is levettem a kalapomat és
62 I | mély imádkozásokat. Meg is hatott mindig. Csak épp
63 I | Megindult.~- Azelőtt itt is erdő volt - mondta megenyhülten -,
64 I | Farkasverem? Hát farkasok is járnak erre?~- Nem, most
65 I | nem. De akkoriba, mikor ez is erdő volt, bizony tanálkoztak.
66 I | nem volt út, vagy ha volt is, csak épphogy átléptünk
67 I | fáradt voltam, hogy nem is kérdeztem, min tűnődik?
68 I | már majd eldőlök. Szomjas is vagyok, éhes is vagyok.~-
69 I | Szomjas is vagyok, éhes is vagyok.~- Van-e itt forrás
70 I | jó lenne egyet pihennünk is.~Andorás megint aggodalmasan
71 I | látom, hogy hordták. Nem is régen.~Továbbindult. Morgadozott.
72 I | három nagy, vastag fatönk is, s körülöttük a sok gally,
73 I | kilométert! Bosszankodtam. Éhes is voltam már.~- Micsoda falu
74 I | nyugodtan az öreg -, ha az Isten is akarja, találhatunk.~- Hát
75 I | megebédelhetünk, ha az Isten is úgy akarja.~Fél óra múlva
76 I | miért éppen ökör? Másutt is láttam már kocsmát ökörcímerrel.
77 I | porciót. Üljön ide kend is, Andorás bátyám. És hát
78 I | bátyám. És hát fűtsenek is be kissé abba a pléhkályhába,
79 I | vendéget. Aki bevetődik is, tarisznyából ebédel.~-
80 I | volt belőle egy kanálnyi is, Andorás azonban jóízűen
81 I | lefetyelte. Még az ibriket is félrefordította, hogy egy
82 I | Megeszi-e az enyémet is?~Andorás némi szemérmetes
83 I | Ha tetszik, rántottát is csinálhatok.~- Ejnye, hát
84 I | kis szalonnát.~A rántotta is elkészült. Lehetett nyolc
85 I | Andorás bátyám?~- Jó.~S ette is nyugodtan, édesdeden, hosszasan.
86 I | várakozóan.~- Hozzon bort is - mondom -, milyen bora
87 I | milyen bora van?~- Van veres is.~- Hát hozzon vereset, fél
88 I | Vagy hozhat egész litert is. Aztán hát főzhetne tán
89 I | utána csakhamar a szalámit is, nagy cseréptányérban, hat
90 I | Mégis megízlelem. Hát kutya is megfintorgatta volna rá
91 I | Andorásra.~- Kóstolja kend is.~Andorás belebök a villával,
92 I | nem küldjük.~Megette azt is az utolsó szeletig.~Én mégiscsak
93 I | tojást ebédeltem. Ittam is rá, - hogy a fagy egye ki
94 I | tőkéjét a földből!...~Andorás is ivott nagy nyeletekben,
95 I | rágyújtottam a kis angol pipámra, ő is elővette a bekecse zsebéből
96 I | jó iskola volt. Ha szűk is...~- Szűk?~- Megfordulni
97 I | Szűk?~- Megfordulni is alig bírtam benne, tekintetes
98 I | benne, csak számolni, azt is csak lélökkel. Meg még egy
99 I | akarja...”~- Hát ez szép is mondásnak. Andorás bátyám.
100 I | megütődve az öreg -, hát nem is úgy gondolom. Mer a világ
101 I | vagyok. Igaz-e, hogy a papunk is úgy ajánlott? Hát lássa,
102 I | ajánlott? Hát lássa, velem is megtörtént fiatal gazda
103 I | Tessék elhinni, hogy magam is sokszor álomnak vélem. Hogy
104 I | Terád gondoltam. Okos ember is vagy, becsületes is vagy,
105 I | ember is vagy, becsületes is vagy, a lovad is jó, másfél
106 I | becsületes is vagy, a lovad is jó, másfél óra alatt megfordulhatsz.
107 I | Aztán hát egy forintot is kapsz tülem fuvarpénzt.~-
108 I | termés abba az évbe. A fiamon is hideglölés járt azon a tavaszon,
109 I | csak az orvossága. Oszt nem is használt az orvosság, hanem
110 I | afféle szóbeszéd volt a. Az is meghalt mán régen, Isten
111 I | falunkbeli volt. Csakhogy ő is énekese volt a búcsús seregnek,
112 I | volt a búcsús seregnek, én is. Ha ő rákezdte a város túlsó
113 I | kukorikolását. Igaz, hogy én is ha rákezdtem, meghallották
114 I | összebarátkoztunk, komák is lettünk később. Igen becsületes
115 I | keveredhetik a becsületes ember is, tekintetes uram. Nem ügyel
116 I | megyek, viszem a pénzt. Oda is érkezek röndösen, második
117 I | megadja az írást, a pohár bort is kiadatja. Utána mingyán
118 I | Gondókodok, hogy elmenjek-e én is a létániára? De mondok,
119 I | a komám mellett az ördög is.~Pedig hát mondom, igen
120 I | ott a hegyen. Élhetne most is, csakúgy mint én. Mert mi
121 I | csakúgy mint én. Mert mi dolog is az: egyszer-kétszer megkerülni
122 I | nappal, aminthogy aludt is. A Szent Vendel kápolnája
123 I | Bepillantok útközben a kunyhajába is. De csak a kutyája ült ott;
124 I | sarjú. A kápolna körül ma is a csőszé a fű.~- Aggyisten -
125 I | Tudj’a harcsa. De minek is azt tunni? ölég ha a gőzös
126 I | megolvashatod. Száz csudát is olvashatsz benne.~- Hát
127 I | Mer csudát látok én itthon is ölöget.~- Mi csudát láthatsz
128 I | Hát mindenfélét. A gőzős is nagy csuda. A hátultöltő
129 I | benne, hogy a templomunk is beleférne tornyostul. Hát
130 I | az se rossz. Még okosabb is, mint amit én mondtam. Mert
131 I | Lurdest, meg még tán az apját is elviheti. De ha te nem vágyakozol
132 I | Hozta kantáron a lovát is.~- Füvelhetnek tán itt is
133 I | is.~- Füvelhetnek tán itt is ekkicsit - mondotta.~Aztán
134 I | Vele volt a tarisznyája is.~- Szentje ne legyen annak
135 I | aszongya -, mán vasárnap is dógoztat velem.~- Ne káromkodj
136 I | veri el.~- Elverheti ősszel is - mondja rá a koma.~Tűz
137 I | pirított. Szelt a kocsisnak is.~Szalonna után a kocsis
138 I | orvosság színű itallal. Be is van pöcsételve a tetején
139 I | üvegnek a nyakát. Még ki is folyt valamelyes, noha mingyán
140 I | aszongya -, hát igyanak kendtek is. De csak egy madárkortyot.
141 I | No - aszongya -, hát kend is a zsidót pártolja. De Isten
142 I | a városba, más szekerek is rakodtak ottan. Mindenféle
143 I | rakodtunk. Aztán ahogy én is indulnék, hát egy nyaláb
144 I | Mutattam nekik ezt az üveget is, hogy mondok, orvosság-e
145 I | fejét. Adja az üveget nekem is.~Mondok, ha a koma ivott,
146 I | a koma ivott, ihatok én is. Kóstolom én is a jamajkát,
147 I | ihatok én is. Kóstolom én is a jamajkát, hát olyan, mint
148 I | gazdám pincéjébe száz üveggel is. Ládába érkezik. Különben
149 I | ott mindenféle. Vasláda is.~- Vasláda is? - csudálkozunk
150 I | mindenféle. Vasláda is.~- Vasláda is? - csudálkozunk a szón. -
151 I | vót az a vasláda. De nem is láda az, hanem inkább fisonyér,
152 I | pénzt tart a zsidó.~- Nem is mogyorót - mondok én is. -
153 I | is mogyorót - mondok én is. - A fügefáját neki, mán
154 I | volna vele. Még a pitvart is.~A koma csak szítta a fogat,
155 I | állhatta.~- Hogy az Isten is olyannak aggya a pénzt -
156 I | aztán egy hordó új bort is hoznánk visszatéret.~Hát
157 I | hoznánk visszatéret.~Hát el is mentünk. Úgy volt, hogy
158 I | tanyázott a hegyen. Mink is tüzet raktunk. Kaptunk újbort
159 I | Közbe-közbe ivogattunk is képesint.~De gyött megint
160 I | a vasfisonyért bévülről is. Nohát nem hiába, hogy olyan
161 I | falába. De az a vasajtó is araszos. Gyöhet Csuka Bandi!
162 I | Csóváltuk a fejünket mink is, hogy miféle nagy mesterséges
163 I | alkotmányt, hogy a közfalak is vasbúl vannak benne, kívülről
164 I | nem hittem, ameddig magam is nem láttam. Bár elvesztené
165 I | csinál?~- Hát csipeget innejd is, onnajd is. Ménkű abba a
166 I | csipeget innejd is, onnajd is. Ménkű abba a zsidóba, úgyis
167 I | ez a beszélgetés. A koma is csak csóválta a fejét. De
168 I | két esztendeig... Nekem is lenne pénzem.~- Hát aztán
169 I | kocsis legyint:~- Nekem is van ám eszem. Mert nem vennék
170 I | aszongya -, kérezkedj ki te is, máma gerófok leszünk.~Bécsbe
171 I | lógeroztunk akkor. Hát nem is volt Bécsbe aznap olyan
172 I | aztán senki. Legelőször is trafikba mentünk, tíz vergónia
173 I | bécsi sajtot. Közbe bort is ittunk, sört is. Egyszer
174 I | Közbe bort is ittunk, sört is. Egyszer bort, egyszer sört.
175 I | minden panoramát, célba is lőttünk, meg ráültünk a
176 I | tanálkozott táncos nekünk is, mind a kettőnknek szölke.
177 I | kettőnknek szölke. Hát jártuk mi is a métely-táncot. Persze,
178 I | métely-táncot. Persze, el is szédültünk hamarost. Ki
179 I | nem ijedünk meg!~Hát nem is ijedtünk meg. A bagnétot
180 I | ijedtünk meg. A bagnétot is kihúztuk. De hiába, mert
181 I | bagnétunkat elvesztettük. Végtére is aszongya nagybúsan a pajtás:~-
182 I | igyunk még egy kancsó bort is.~Akkor halljuk, hogy cigánybanda
183 I | tőle, hogy még danoltunk is. A koma kezdte, hogy aszongya:
184 I | mondok.~De egy óráig is csak a farkasrúl beszélt,
185 I | Hát, - mondok, - nálunk is látták, de nálunk nem okozott
186 I | puskával. A papunk, kántorunk is. Mind a hárman golyós puskával
187 I | állhatatosan akar, a jó Isten végre is megteljesíti.~- Bajosan -
188 I | megkötné a kezit. A szolgálónak is színleg. A kulcs az órája
189 I | csalással szerzett. Azt is csak azért, hogy jóra fordítsuk.
190 I | gonosz a szándéka, meg annak is van esze. Még egy esztendeig
191 I | sincs belőle, hanem innen is, onnan is gyűjtötte a hörcsök.
192 I | belőle, hanem innen is, onnan is gyűjtötte a hörcsök. Éppenséges-éppen
193 I | után a szegényeknek. Én is csak annyit szakítok a pénzből,
194 I | utolsó fillérig. A kocsisnak is megfordul az élete; egyenes
195 I | a pénzt, ha zsidó pénze is. Hát megfogadta, hogy becsületes
196 I | mondok - most mán magam is látom, hogy istenes cselekedet,
197 I | egyet-kettőt.~- Alhatsz többet is. A zsidótúl pedig ne félj.
198 I | ötlövetű, de bele van zárva az is a vasfisonyérba. Ne félj
199 I | nem ösmer, hát téged nem is keres senki. Mink meg bekormoz
200 I | Ámbátor hát éntülem nevethet is, ha akar. Mégishát betömjük
201 I | akkor a kocsis betömi annak is a száját, hogy ne beszéljen,
202 I | beszéljen, mikor nem köll. Meg is köti, hogy ne szaladjon,
203 I | akkor érkezik Csuka Bandi is?~- Hogy éppen akkor? Éppenes-éppen
204 I | lenne a lurdesi csudáknál is. Nem jár az erre.~- Hát
205 I | levéllel?~- Gondoltunk arra is. Mindent meghánytunk-vetettünk.
206 I | részeg vónál, aztán danolsz is. Azt danolod, hogy Lóra
207 I | vennék el a pénzt. Isten is jó szemmel nézné, hogy kegyes
208 I | a szándékot.~Hát koma el is gyütt feleségestül, nálunk
209 I | lehet ilyen könnyű. Rám is ragadt a vidámsága.~- No
210 I | ám e!~- Jó minekünk így is. Az apja se volt pap, öregapja
211 I | apja. Szántóvető embernek is megvan a maga szép böcsülete.~
212 I | a fiam.~Az éjféli misén is, ahogy a papot szemléltem
213 I | lesz a helyem. Az anyjuknak is. Onnan nézzük könnyes szemmel,
214 I | megyek át hozzá, vagy nem is hozzá, hanem egyenesen a
215 I | egy szép tajtékpélpával is, az igazat megvallva. Mert
216 I | megvallva. Mert ha megfogadtam is, hogy csak annyi pénzt fogyasztok
217 I | nagy szép parádés pélpa is volt köztük. Félóráig is
218 I | is volt köztük. Félóráig is szemlélgettem. Azt veszem
219 I | mint a gyertyára. Háromszor is álmodtam avval a pélpával.~
220 I | sarkából, hogy mán magam is rendjén való cselekedetnek
221 I | nap volt!~Mán az ébredésem is olyan volt, mintha alulról
222 I | nem jó jel!~Aztán az álmom is olyan vót... Mintha a bíró
223 I | udvaron. Mán a padlásom tele is van, mégis, mintha semmise
224 I | megbolondultam.~Csizmát máskor is húztam én mán bal lábomra,
225 I | gazdagságot jelent, - apámtul is így hallottam.~A százasok
226 I | nehéz utam lesz nekem, oda is, vissza is! Mert kocsin
227 I | lesz nekem, oda is, vissza is! Mert kocsin nem mehettem;
228 I | elszűnt a havazás. A felhők is megbontakoztak, kiviggyant
229 I | Isten, Jancsinak mindennapra is jut kóbász mind élete-hosszat.~
230 I | Ahol az Isten őriz, pókháló is kő-vár.~Ez igen tetszett
231 I | megfázik a csirke a szobában is, megdöglik.~- Hát dögöljön.~
232 I | dögöljön.~Végre elalszik ő is, csak az óra ketyeg.~Egyszercsak
233 I | húztam fel.~A kisbaltát is a hónom alá vettem. Mert
234 I | háborúban való öldöklés is azért nem bűne a katonának,
235 I | ezért nem bűn.~Nohát én is védekezek, ha valaki megfog.
236 I | szerszám, a legalkalmasabb. Meg is élesítettem aznap délelőtt,
237 I | az ajtó, hogy kisgyermek is megnyithatta. Letérbetyöltem,
238 I | neveltethessem, még püspök is lehet.~Hát akkor mán meg
239 I | Ha egy tekintetre hátra is tekintett, de nem nézett
240 I | No bizonyisten vissza is fordulok, ha csak egy minutáig
241 I | fordulok, ha csak egy minutáig is világít még a hold. De a
242 I | megerősödik a szél, meg is fordul, szembe. Mintha tizenkét
243 I | Képzelődés. A százasok várnak!~El is enyhedt a szél csakhamar.
244 I | hóhuppanás, olykor gally is recseg.~Körösztöt vetettem
245 I | Továbbléptem.~Mit tegyek, ha ezrest is adnak? Ezres nekem nem kell.
246 I | rágyújtok! Az asszonynak is illene valamit vennem. Fekete
247 I | nem, véltem, hogy annak is olyan a szava, mint a kecskének.~
248 I | Megfoghattam volna anélkül is, de mégis úgy sújtottam
249 I | mintha farkas volna.~Hát el is találtam. Felfordult. Meg
250 I | Éreztem, hogy mingyán el is öntötte a meleg a lábomszárát.~
251 I | aztán, hogy negyedóráig is ott feküdtem a vízbe, elgyalúdott
252 I | tán a csontom fájásánál is jobban sajoltam, hogy benne
253 I | kifosztják. Még tán örülnek is, hogy csak ketten osztozkodnak?
254 I | A gólyanyakú tajtékpipát is más veszi meg. Talán épp
255 I | kocsis.~De hátha adnak nekem is a pénzbül?~Dehogy adnak.
256 I | pénzbül?~Dehogy adnak. Mér is adnának? Én nem dógoztam
257 I | koma adhatna pedig, adna is emberségbül, bizonyosan
258 I | fosztásnak?~A koma akkor is csak azt fogja mondani,
259 I | kocsis, lehet, hogy a kocsis is kimaradt belüle, - mások
260 I | A feleségem rítt. A fiam is. Én is keseregtem.~Azt mondtam
261 I | feleségem rítt. A fiam is. Én is keseregtem.~Azt mondtam
262 I | Énbennem megdermedt a lélek is.~- Micsoda?~- Ösmerted tán
263 I | Micsoda?~- Ösmerted tán te is a Vájsz bótost? No avval
264 I | istentelen! A kocsisa! Hát ki is vót vóna más!? A cimboráit
265 I | napokban vasba került a komám is, a szolgáló is.~Tavasszal
266 I | került a komám is, a szolgáló is.~Tavasszal aztán a falubúl
267 I | hallgattatták el ijedtükbe. A zsidó is megösmerte a kocsisát, pedig
268 I | vót ez akkor az újságba is.~---------------~Andorás
269 I | közelében egy útrakész íróasztal is. Rajta egyfelől két nyitott
270 I | SEKSZPÍR:~(BELÉP. RAJTA IS NYÁRIAS ÚTIRUHA.)~Egy óra
271 I | Ahol lassabban jár az óra is,~Ahol az is látvány, ha
272 I | lassabban jár az óra is,~Ahol az is látvány, ha valaki~két kappant
273 I | bezzeg gyorsan jár az óra is:~alig kelt föl a nap, megint
274 I | Mintha a nap ott éjjel is ragyogna...~SEKSZPÍR:~Ott
275 I | SEKSZPÍR:~Ott még a köd is szebb, mint itt a napfény.~
276 I | Itt még a piros pünkösd is fakó.~De hát valld meg:
277 I | fakó.~De hát valld meg: nem is ezért csöpög~a két szemed
278 I | a moly a gyertyán.~S te is oly gondosan igazítottad~
279 I | atyám...~SEKSZPÍR:~Anyád is igazgatta~az enyémet sűdőlegény
280 I | sűdőlegény koromban,~míg végre is magához igazított.~Tizennyolc
281 I | gyűrűvel~keresztlevelet is cseréltünk volna.~Nem liliom
282 I | Tamás, hát más.~Zsuzsi nénéd is otthon lelte meg~a filkóját.
283 I | mindig. Jó éjszakám~akkor is, ha majd utoljára mondja.~
284 I | JUDIT:~Hogy óvott? Én nem is tudok róla.~SEKSZPÍR (VÁLLAT
285 I | a ligetben:~a fülemilére is rásziszeg.~Vajon, ha gályát
286 I | Dehát nem hagynak-e el ők is engem?~Hol ez, hol az, egyszercsak
287 I | belőle.~De nincs-e otthon is barátom bőven?~Sztretfördnek
288 I | ami bizonnyal lelkedben is égett:~a kézirataid, drámáid,
289 I | égett el ott... Lásd, én is siratom.~Dehát a fa is évről-évre
290 I | én is siratom.~Dehát a fa is évről-évre terem...~Loptak
291 I | évről-évre terem...~Loptak is el: óh áldott tolvajok!~
292 I | áldott tolvajok!~Könyvárusok is...~SEKSZPÍR:~A jó hörcsökök...~
293 I | művészből társulat?~A festő is mind művésznévvel él~mihelyt
294 I | Glóbusoddal,~a művészeid is helytállanak.~És hát az
295 I | Fleccser, Bómon... s tudom is én...~SEKSZPÍR (MAGA ELÉ):~„
296 I | kell olykor sár és polyva is,~hogy hézagok betöltve legyenek.~
297 I | égen,~s fényes palástja is homályba száll,~előtűnnek
298 I | mely elviszi a nemzeteket is.~Egy-egy porszem tán hosszan
299 I | már tudom: a lélek lángja is~ezen a Földön korom és hamu.~
300 I | SEKSZPÍR:~Szép, szép. A dráma is szép:~látható álma a költő
301 I | De megrútult. Mintha nem is ő volna!”~JUDIT:~A publikumnak
302 I | tátott szájakat.~Bánom is én, mi vihar szórta szét,~
303 I | Bár olykor gyöngy s virág is~hányódott bennök a világ
304 I | újul-e meg az én lelkem is,~miként az Évn, a parti
305 I | Betérek majd a temetőbe is.~Hemnet fiacskám, óh kis
306 I | meg ott~szívem hárfáján is, mi más dalok!~Nemesebb,
307 I | Csupán a múzsa...~JUDIT:~Az is ittmarad.~A hajad ősz: s
308 I | A hajad ősz: s a múzsa is leány...~SEKSZPÍR:~Múzsa
309 I | Minden, minden. A szép írásmű is csak~vigyázattal fújt szappanbuborék.~
310 I | Aztán elfakul, elmúlik az is.~Az Idő óráján a billegőt~
311 I | csak~elgondolom...~De akkor is jobb otthon.~Azon a földön,
312 I | költeménye a virág, -~a gyermek is virág: embervirág,~virágos
313 I | kocsi és két markos legény is,~aki a bútort a szekerekre
314 I | hintójukon. Ezek a grófok is így forognak a világban.
315 I | végig a szőnyegen. Különben is veszteséggel játszott, s
316 I | állomás tornácán; mert séta az is, ha az ember kaucsukvéges
317 I | hangzott, de az mindegy, mák is van egészséges elég. A grófasszony
318 I | apróságokra gondolt, amik mást nem is érdekelnek, csak akinek
319 I | töredékképek. Egy leány is eszébe jutott. Az ugyan
320 I | gondolta, de az arc így is a nemes hollóarc; minden
321 I | grófasszony különben maga is barna volt, csakhogy az
322 I | Hogy a gróf mosolygott, ő is mosolygott, és csak néhány
323 I | Bizony nem szalad az, meg nem is köszön, hanem egyszer csak
324 I | Vállat vont, a tenyerét is meglebbentve mosolygott,
325 I | Jegenyén. A fürdőszolga is ott ült, csakhogy ő a gyepen,
326 I | kastélyról.~Egy óra hosszánál is tovább tartott a vallatásom,
327 I | megjutalmazzák. Hanem azt is megmondták neki, hogy senkinek
328 I | Nos, amint elmondta, meg is halt üstöllést.~A sófalviak
329 I | Voltak azonban olyanok is, akik azt mondták, hogy
330 I | megnyilatkozott a bíró esze is. A bíró azt mondta, hogy
331 I | kendő földet. A bíró nem is kért tőle egyebet, csak
332 I | belenézett az egyik kendőbe is, meg a másikba is.~Aztán
333 I | kendőbe is, meg a másikba is.~Aztán így szólt:~- Emez
334 I | ottan, több rózsafa nincs is. Pont tizenkét órakor megjelenik
335 I | Ott ássanak. Legelsőbben is egy kéményt találnak, és
336 I | éjjelén csakugyan lesben is állottak.~Hát egyszer csak
337 I | tovább a hegyet. Végre rá is akadtak a kéményre.~- Nem
338 I | Domokos.~- Vagy igen. Magam is láttam.~- No, csak mondja
339 I | igen, instálom, hiszen le is nyúltak.~- Mivel nyúltak
340 I | Nekem valami kéményről is beszéltek. Van valami a
341 I | zaklattam a cselédünket. Mesélt is néha, különösen mikor engem
342 I | jár a ház körül. A kutyánk is berrogott. Aztán elcsöndesült
343 I | elcsöndesült minden. A szél is. Vajon mit akarhat?~A cseléd
344 I | ki, meg a pipája. De jó is volt, hogy a felesége megőrizte
345 I | méltóságosak őnála, hanem az arca is. Akkora bajsza van, mint
346 I | közeledik. Megismerte a sötétben is, hogy Baksáné. Fel akart
347 I | megszedjem az almafáját. Meg is szedtem. Hanem ott is én
348 I | Meg is szedtem. Hanem ott is én estem a bajba. Ahogy
349 I | és úgy tett, mintha nem is tudna róla. Könyörögtem
350 I | el, ott hagyom a zsákot is inkább. Hát így adott aztán
351 I | mint az ökörnek, ha nem is lehet látni.~Baksáné féloldalt
352 I | vályúra.~Azonban Andrásnak is helyén volt az esze. Azonnal
353 I | szöget a boszorkány. Meg is találta. A csősz puskájába
354 I | találta el a baloska. Ma is sánta.~Ettől az időtől fogva
355 I | szalonnát pirítanak, és ahova én is el-elszöktem, mert szerettem
356 I | merte megcselekedni.~Végtére is, amint később hallottam,
357 I | folyamatos gyötréstől, hogy maga is beállott boszorkánynak,
358 I | túlsó házsorra. Félelmetes is volt látni az ő lassú, libegő
359 I | gyereket vezettek hozzá. Máig is emlékszem, hogy kocsin hozták,
360 I | még egy kicsike kis fokos is volt a kezében. Egy fekete
361 I | nagy az adó; a gyermekünk is szegény lesz és az adó még
362 I | játszódik el újra. Az anya is a saját életét látja új
363 I | anya, ez nem volt és nem is lesz sohasem.~Harmadéve
364 I | sohasem.~Harmadéve Bathó Pál is megházasodott. A szomszéd
365 I | meg nem halt volna, most is ott szolgálna. De meghalt
366 I | asszonyt kapott. Pénzecskéje is volt az asszonynak, vagy
367 I | csizmadia volt, a gyermekei is csizmadiák. Csakhogy a fiai
368 I | átveri a szagot a túlsó sorra is. A kapun is vén bodzafa
369 I | túlsó sorra is. A kapun is vén bodzafa könyököl, s
370 I | amaz ott szebb ház, jobb is. A kertje is nagyobb.~-
371 I | szebb ház, jobb is. A kertje is nagyobb.~- Nagyon szérül
372 I | hallod?~- Aztán a patak is ott folyik a kert alatt.~-
373 I | uramnak? Már a foglalót is lefizette, s úgy örül, mint
374 I | patak választ el. A bót is közelebb van.~- Óh, édes
375 I | mondja kend: miképpen mi is megbocsátunk. Az urad erre
376 I | imádkozik.~Egy esztendő is eltelt, mikor a két asszony
377 I | most már rendesen gyónik is.~Az öregasszony megvárta,
378 I | neki:~- No lelkem, hát nem is jössz felém? Nem is szólsz
379 I | nem is jössz felém? Nem is szólsz az izéről...~- Óh -
380 I | Mosolyogva susogta ezt, mert most is mosolygott mindig, mikor
381 I | tonkababbal pácolt. Hát ilyet is árulnak nálunk?~- Árulnak.
382 I | időm engedte nargiléztam is. A szivarcsempészetről
383 I | hajócskákkal. Karácsonykor is hajót kértem a Jézustól.
384 I | Olykor papirosból magam is csináltam. Mikor meg rajzolni
385 I | tengerész, akinek a szobája is hányódik a vízen, mint a
386 I | se ismerik. A hegyek itt is sokat elfognak az erejéből,
387 I | erejéből, s az itteni hullámzás is semmi ahhoz képest.~A legnagyobb
388 I | bennünket.~Egy fiatal kadét is volt velünk, egy kispap-képű
389 I | egyenes fekete asszonyt, s ő is megismerte a hajónkat már
390 I | a hajó fedélzetén hordók is voltak, s mink iparkodtunk
391 I | kötöznünk. A kapitány maga is velünk dolgozott, mint az
392 I | letörte a hullám, és a hordót is elsöpörte.~A kadét eltűnt.~
393 I | tovább dolgozott. Magam is kimerülten támolyogtam
394 I | árbocok letörtek. A nagy árboc is megszaggatva állott és ingott.~
395 I | mind a hajó belsejébe. Ott is kötelekbe kellett kötözködnünk,
396 I | leromlott, ledőlt a nagyárboc is.~- Dániel! - kiáltotta a
397 I | nevetésnek csak a gondolata is az emberektől.~A vihar lassankint
398 I | megenyhült, elcsendesedett. Mink is megmaradtunk; a hajót is
399 I | is megmaradtunk; a hajót is elvontatta egy másik.~Azóta
400 I | állomások sörét. Dehát meleg is volt az idő, noha még csak
401 I | sovány. Még a cigarettái is kétszer olyan hosszúak,
402 I | a kőbálvány.~Az alispán is megbotránkozott:~- Hol a
403 I | tovább sétáltunk:~- Magam is ismertem már ilyen lelki
404 I | élt a faluban. Olykör ki is járt. Végigment a fasoron.
405 I | ismétlődik mindenkoron.~Ő is szivarra gyújtott, s a fejét
406 I | mögött, hát látom. Tavaly is láttam.~- Remélem, nem mond
407 I | vagy éppen vidám. Különben is régen történt ez, még az
408 I | hanem a kertészház előtt. Ők is abbahagyták a beszélgetést
409 I | közömbösen, pillantástalanul. Én is rájok néztem. Köszönni nem
410 I | Szerettem volna többet is tudni, de nem volt több
411 I | van a földben. Talán azt is akarta, hogy a babos ruhájában
412 I | érdekes ez így töredékekben is. A tragédiákat én is unom
413 I | töredékekben is. A tragédiákat én is unom a színpadon, de mikor
414 I | azt érezzük, mintha nekünk is részünk volna a történetben.~
415 I | volna arra, hogy ezek akkor is arccal fordulnak egymás
416 I | prédikációt. De hát ezt is leányos kíváncsiságnak tekintették;
417 I | megyen-e el, hacsak egyszer is életében a máshitűek templomába?~
418 I | hogy Gizella hétköznap is gyakorta ott járt, s egyszer,
419 I | leány.~Később tudódott ki az is, hogy mise után eljárt az
420 I | betegségükről. Hát a két öreg nem is sejtette, micsoda lelki
421 I | nézek. Éppen ilyen volt ő is tizennyolc éves korában.~
422 I | ember, jó ember. A nénéd is boldog volt vele.~A leány
423 I | hallgatott. A végén aztán ő is kirakodott.~- Nekem nem
424 I | derék ember, ha szegény is, ha fiatal is, ha keresztény
425 I | ha szegény is, ha fiatal is, ha keresztény is.~- Csak
426 I | fiatal is, ha keresztény is.~- Csak vele lehetek boldog
427 I | ilyet, ami manapság már nem is olyan képtelenség, mióta
428 I | másikba, s a templomok ma is farral állanak egymásnak,
429 I | különben.~Hát az anya végre is azt mondta:~- Én nem bánom,
430 I | ugyanis tüskés ember volt. Ma is magam előtt látom azt a
431 I | neki ajánlani.~A betegeivel is kurtán-furcsán beszélt az.
432 I | A doktor volt a patikus is. A rendelő szobájának egyik
433 I | gyors kézzel töltött ebből is, abból is; mért, kevert
434 I | töltött ebből is, abból is; mért, kevert skatulyázott.
435 I | Ügyes, okos leány volt. Ma is látom azt a nyugodt, okos
436 I | az az emberre, hogy nem is pillantott.~A beteg aztán,
437 I | a lelkemre beszélt! Alig is vártam, hogy kívül kerüljek
438 I | kerüljek az ajtón! De adott is aztán olyan fájin orvosságot,
439 I | orvosságot, hogy még harmadnapra is csikaródzott a belső részem
440 I | zsidó család lakik, azok is már annyira meghonosodtak,
441 I | szemöldökű ember még akkor is szigorúan nézett, mikor
442 I | vetett kártyát. A kisasszony is ott állt, s nézte, hogyan
443 I | gondolattól, hogy hátha neki is...!~Bement a szobába, hogy
444 I | Könyörülj rajtam! Hiszen te is zsidóleány voltál! A tengeren
445 I | zsidóleány voltál! A tengeren is hozzád könyörögnek a veszedelmekben!
446 I | könyörögnek a veszedelmekben! Én is hozzád könyörgök! Ments
447 I | szobában ott volt az anyja is, meg a szakácsné is. Azok
448 I | anyja is, meg a szakácsné is. Azok ott könnyeztek a háta
449 I | ordítozott, hogy az ablaküveg is rezgett belé.~A két öregasszony
450 I | vigasztalták. Ő egyszerre el is hagyta a sírását, s az arca
451 I | alsórendű hivatalnok, fiatal is még, húszéves vagy huszonegy
452 I | legfeljebb. De ha több volna is, ha jóállású ember volna
453 I | ha jóállású ember volna is, apád soha meg nem engedné,
454 I | temetésre elment Simándi is. Mert a lány az utolsó levélben
455 I | minden lélek, még a plébános is. A cigányok elöl haladtak
456 I | leány, noha kissé görbe is a lába, mint a korán dolgos
457 I | nagysarkú cipőt lógat.~Nem is a házak előtt halad, hanem
458 I | nem felel, se másnak. Unja is a faggatást, fölkel és beül
459 I | firtassanak mostan!~S be is támasztja az ajtót.~Az asszonyok
460 I | piros volt, mikor közeledett is. A váratlan szólításra megrebbent
461 I | leány hangjának melegsége is. Aztán az ételre fordult
462 I | hogy bablevest visz. S le is vette a fedőt. A nagyságos
463 I | Lukács csakhamar nyitja is a fakilincset. Tatársüvegű
464 I | télen és úgy szép. Feszít is benne Lukács.~Különben is
465 I | is benne Lukács.~Különben is büszke legény. De becsületes
466 I | tudta, hogy ha kissé hörcsög is Lukács, nem rosszcsont.
467 I | kis véres kellemetlenségei is, mert nem tűrte, ha valaki
468 I | igaz, igaz!~Mikor elítélték is, nem föllebezett.~- Tudom
469 I | mivelhogy csakugyan jobb is elevenen ülni a kopár börtönben,
470 I | mellé. Pipázik. Pócsi gazda is pipázik.~- Hát Etelt szógálatra
471 I | lovon. Néha még vadászik is az urával és úgy elsüti
472 I | penészes sajtot. A csigát is megeszik, mint a cigányok.
473 I | nehéz vasgombócot, de nem is egyet, hanem kettőt, minden
474 I | Eredj te! És Etel megyen is. De csak a zúgó felett ne
475 I | megszédül ottan. De inkább meg is kerüli a tavat. Csakhogy
476 I | kevésbeszédű és sokat alvó. Délig is hogy néha. Az igaz, hogy
477 I | néha. Az igaz, hogy későn is fekszik le, - a kíváncsisága
478 I | kíváncsisága miatt.~Mindezt is csacsogással mondta el Etel
479 I | hallgatóság ámuldozott.~Irigyelték is Etelt a faluban. Legjobban
480 I | leány.~A legény már jön is. Az utcán találkoznak, Lukács
481 I | kamraajtó kinyílik. Tártan is marad. Etel ott ül a korpás
482 I | cselekedtél?~- Semmit.~Bajos is azt egyszerre elmondani,
483 I | estefelé a városba, Etelt is magukkal akarták vinni.
484 I | hálószobába.~Hát Etel otthon is maradt. Tizenegy órára kellett
485 I | kellett lennie a hálószobának is.~Etel mindezt el is végezte
486 I | hálószobának is.~Etel mindezt el is végezte gondosan. Az ágyakat
487 I | végezte gondosan. Az ágyakat is megbontotta.~De a nagyságos
488 I | bent maradtak vacsorára is a városban.~Etel megnézte
489 I | ibolyaillatot érez. Máskor is érezte azt. Tudta is, hogy
490 I | Máskor is érezte azt. Tudta is, hogy az asszony be szokta
491 I | Elverte már a tizenkettőt is. Etelnek egyre nehezült
492 I | szeme-pillája. Az óra az egyet is elütötte. Az uraságok még
493 I | mindig odavannak. A kettő is elzendül. A negyedórák is.~-
494 I | is elzendül. A negyedórák is.~- Már nem jönnek haza -
495 I | kábultan. Bent maradtak, ott is hálnak.~S az álmosságtól,
496 I | orrán. - Megfogadhattak, el is küldhettek. Azér nem szólok.
497 I | kékfekete tükörlap, s benne is mélyen ragyognak az ég csillagai.
498 I | ragyognak az ég csillagai. A híd is fehér az ablak alatt, mintha
499 I | kertész. Persze ilyenkor kinek is jutna eszébe, hogy őrködjön.~
500 I | Hátborzasztó hangok. Mintha nem is emberi szájból törnének
1-500 | 501-1000 | 1001-1252 |