Part

 1  I|           értelmes emberem: Hegedüs Lukács. Rá is ér. A pénz is jólesik
 2  I|           egy lakodalomban.~Hegedüs Lukács bá’ csakhamar előkerül.
 3  I|    nyugtalan, hogy a pap hívatta.~- Lukács - mondja neki a pap - itt
 4  I|            a félnapi sétálgatásért.~Lukács helyesli a művészetet és
 5  I|    gyermekcsoport lódul utánunk, de Lukács visszariasztja őket:~- Elmenjetek!
 6  I|            régi ház előtt megállok. Lukács is megáll. Nézi, amit én
 7  I|       megállok egy útkanyarulatnál. Lukács is megáll. Szivaroz és pök.
 8  I|       rozzant szín mögött... Nézem. Lukács is nézi. Szivaroz és pök.
 9  I|           árnyék.~- Gyerünk tovább.~Lukács megszólal mögöttem:~- Tekintetes
10  I|            vóna - elégedetlenkedett Lukács -, az a vöröskapus ház.
11  I|           Nincs azon semmi érdekes, Lukács.~- Dehiszen...~A falu végére
12  I|      érdemes volna-e odáig elmenni?~Lukács megint megszólalt:~- Mé
13  I|                Tanya van ott, ugye, Lukács, ahol azok a nyárfák állanak?~-
14  I|             Vagy méginkább elborul?~Lukács megint megszólalt:~- Hát
15  I|          Talán lefestem, és ingyen.~Lukács a földre pislogott:~- Hát...
16  I|             volt hátra, mit szól rá Lukács?~Lukács a leánynak a vőlegénye.
17  I|          hátra, mit szól rá Lukács?~Lukács a leánynak a vőlegénye.
18  I|         Újborra lenne az esküvőjük.~Lukács csakhamar nyitja is a fakilincset.
19  I|           úgy szép. Feszít is benne Lukács.~Különben is büszke legény.
20  I|            hogy ha kissé hörcsög is Lukács, nem rosszcsont. Sőt éppen
21  I|       mindig. Rendetlenség történt: Lukács rendet szabott. Nem kellett
22  I|           szép virágos halom alatt, Lukács leülte a rovást keserűség
23  I|            rovást keserűség nélkül.~Lukács tehát benyitja az ajtót.
24  I|           ám. Hát azért hivattalak, Lukács, hogy hát izé, mit szólsz?
25  I|           is. Az utcán találkoznak, Lukács szemöldöke össze van ráncolva.~-
26  I|        minden szép reménységünknek!~Lukács ráordít:~- De hát miért?
27  I|     nagyságos úrrá.~---------------~Lukács dühösre kerekedett szemmel
28  I|               Akármi legyek, ha nem Lukács Elemér!... A Párizsban lakó
29  I|   Fagylaltot, jegeskávét rendeltek.~Lukács csakhamar meglátott és hozzám
30  I|          Máris disputálnak - mondta Lukács -, hát még később! Dehát
31  I|            Hát este hétkor - mondta Lukács. - Itt a cím is, felírom.
32  I|         hogy csak a templomba ment.~Lukács Elemér bemutatott a társaságnak.~
33  I|               Vagy pesztra - mondta Lukács.~A mellékszoba ajtaja nyílott.~-
34  I|         Franciául mondta, mivelhogy Lukács is ezen a nyelven beszélt
35  I|          lassan, aztán szaporábban. Lukács Elemér egyenkint és hangosan
36  I|             pálcája újra lekoppant. Lukács betűnkint diktálta a következőket:~...
37  I|         sírva -, ez ő!~Láttam, hogy Lukács is érthetetlenül tekint
38  I|           vagy legalább is százast!~Lukács kissé savanyú arccal egy
39  I|            be - mondta a főispánné.~Lukács megállt az ajtó előtt:~-
40  I|         Lukácsnak, hogy hallgasson. Lukács azonban nem látta, vagy
41  I|        Olasz - makacskodott a férj.~Lukács mosolygott:~- Se nem olasz,
42  I|            is volt már a boltban: a Lukács orvosék cselédje meg a bábosné.
43  I|       vendég olyankor Isten áldása.~Lukács sógor szánkával és bundával
44  I| ködtölcséreket fújogatott az orrán. Lukács megszólalt mellettem.~Azt
45  I|            van a csűrben - mondotta Lukács. - Holnap délelőtt jön a
46  I|           örömükre. Másnap délelőtt Lukács megint a vasúthoz szánkázott
47  I|        egyetemi hirdetőtáblán Mikey Lukács nevű vidéki nevét olvasom.
48  I|       gyermekbe? „~---------------~„Lukács könyörgött, hogy ne térjek