Part

 1 Gardon|     tucatnyit nem válogatott be a „Szegény ember jó órája” és a „Tükörképeim”
 2  I    |         Igen becsületes ember volt szegény. Ámbátor akasztófán halt
 3  I    |       mindennapi kenyerünk ebben a szegény földi világban.~Ahogy ott
 4  I    |          rajta, hogy a magunkfajta szegény ember milyen verejtékkel
 5  I    |           elszabadult, elbódorgott szegény az erdőbe.~Mán olyan közel
 6  I    |         agyonütöm. Úgyis megfagyna szegény, rókák, varjak lakmároznák
 7  I    |            a királyfi csak képedez szegény:~„De megrútult. Mintha nem
 8  I    |           az adó; a gyer­mekünk is szegény lesz és az adó még nagyobbodik,
 9  I    |          mindig azt gondolom, hogy szegény feleségemre nézek. Éppen
10  I    |     Simándi igenis derék ember, ha szegény is, ha fiatal is, ha keresztény
11  I    |        szabadságháború idején, egy szegény mesterlegény szabadult ki
12  I    |          szállásra tértek be holmi szegény, vándorlegények, drótosok,
13  I    |           az anyámmal, aki galamb. Szegény, vén galamb...~És én már
14  I    |        kendőn át a hátára.~- Óh te szegény fehér nyulacskám! - mondtam
15  I    |            nép volt ez azelőtt, ha szegény is. Szeretném, ha hoznál
16  I    |          gubancos szőrű. Látszik a szegény jámboron, hogy soha, mióta
17  I    |       micsoda bolond kapcsán az én szegény jó pap barátom fordul az
18  I    |            Mindig hajszolják ezt a szegény állatot.~És hozzám fordul.~-
19  I    |           tegez.~- Hát te nem vagy szegény? - kérdeztem mosolyogva.~-
20  I    |        egyik ember gazdag, a másik szegény?~A zarándok csak állt és
21  I    |      napfény és csöndesség.~- Ki a szegény - kérdezte - és ki a gazdag?~
22  I    |    mindenki tudja talán, hogy ki a szegény, ki a gazdag?~A zarándok
23  I    |         mögött a gondolatomat.~- A szegény, mondod, mégiscsak szegény,
24  I    |         szegény, mondod, mégiscsak szegény, és a gazdag, gazdag. És
25  I    |            része gazdag, más része szegény?~Bólintottam.~Ő pedig gondolkodva
26  I    |            jókor értesültünk róla; szegény kuzinom... Képzelheti, hogy
27  I    |       mindig hívő voltam. De mikor szegény Lenkém ott feküdt a ravatalon
28  I    |   vesszőjét.)~---------------~- Óh szegény anyám!... Hiába ölelgettem,
29  I    |        vont vállat:~- Hát hazudott szegény. Szépítette. A tífusz az
30  I    |     fülbevalója.~- Mindig hazudott szegény, ha férfiakkal beszélt.
31  I    |      jobban szerettem volna akármi szegény úrnak...~- Ah, ménkűt! Azok
32  I    |     macskasírás hallatszik.~- Jaj, szegény cica - mondja Olga. - Feljött
33  I    |        Lehet, hogy az lökte mellbe szegény Sárit. Mármost a lökés okozta-e,
34  I    |            vőlegényének.~- Nem én. Szegény Sárink - sírta -, szegény
35  I    |          Szegény Sárink - sírta -, szegény Sárink. Én vagyok az oka.
36  I    |        poharat.~Unalmas ember volt szegény.~És hozzá az arca is szerencsétlen.
37 II    |       Némelyik szalmaföldes házba, szegény bölcsőcskébe.~Mindegyik
38 II    |           Péternek. Úgy elfogódott szegény Szent Péter, nem is bírt
39 II    |           rongyos gyerek.~- Millió szegény - szólal meg az ördög.~-
40 II    |              mondja a Szent. - Nem szegény, aki dolgozik. Az se mind
41 II    |           aki dolgozik. Az se mind szegény, akinek szakadt a ruhája.~
42 II    |            Hát a hegyi úton valami szegény család bandukol. Három férfi,
43 II    |    zsinóron egy rézkeresztecske.~- Szegény nyomorult - mondta a másik
44 II    |       olyan jó szöröncsét nem ad a szegény embernek az Isten! Hiába,
45 III   | harmadiknak a kalapja szúr szemet.~Szegény pedagógus, tűrj békével,