Part

 1  I|     odaszól a papunk:~- Andorás - aszongya -, nézz be hozzám egy szóra.~
 2  I|          nyakán volt a kilis.~Hát aszongya aztán odabe:~- Nézd fiam,
 3  I|               De csak fogadd el - aszongya -, mer nem az én pénzem
 4  I|            Hát beszélgetünk, hogy aszongya:~- Hol jártál?~Mondom, hogy
 5  I|           Mennyit?~Mondom.~- No - aszongya -, ha nekem annyi pénzem
 6  I|    nevelnék vele a fiamból.~- No, aszongya, hát az se rossz. Még okosabb
 7  I|         legyen annak a zsidónak - aszongya -, mán vasárnap is dógoztat
 8  I|        megtörli a bajuszát, aztán aszongya:~- No, erre nem iszunk vizet,
 9  I|     vesszen egy csöpje se.~- No - aszongya -, hát igyanak kendtek is.
10  I|    legerősebb borbul.~- Dejszen - aszongya a koma -, én nem iszok belüle,
11  I|          hercegek isznak.~- Nem - aszongya a koma -, csak idd meg magad.~
12  I|      kocsis elkedvetlenül.~- No - aszongya -, hát kend is a zsidót
13  I|         isznak csak ilyet.~- No - aszongya végtére a koma -, hát nem
14  I|        utána. Csudálkozik.~- No - aszongya -, hát ilyet még csakugyan
15  I|       Zsebre dugta.~- Van ilyen - aszongya -, a gazdám pincéjébe száz
16  I|         színtiszta vasbul.~- No - aszongya a komám -, akkor abba bizonyosan
17  I|          olyannak aggya a pénzt - aszongya -, aki az ő szent fiát fölfeszítette.
18  I|          fiát fölfeszítette. De - aszongya - legyen meg az ő szent
19  I|        kántorunk szólít meg, hogy aszongya:~- Ráér-e kend délután,
20  I|      jamajka.~- No a teremtésit - aszongya -, hát láttam a vasfisonyért
21  I|         mintha fábúl vóna.~- De - aszongya -, ki gondolná, hogy annak
22  I|          forintot:~- No, Bálint - aszongya -, kérezkedj ki te is, máma
23  I|     tízforintost a bandának, hogy aszongya:~- Magyar táncot nekünk!~
24  I|       lökdöstek bennünket.~- Hát, aszongya a pajtásom, akkor vissza
25  I|          elvesztettük. Végtére is aszongya nagybúsan a pajtás:~- Gyerünk!
26  I|           a bagnétunkér.~- Várj - aszongya -, igyunk még egy kancsó
27  I|        vót soha életemben.~- No - aszongya a koma -, annál bizony szebb
28  I|           is. A koma kezdte, hogy aszongya: Lóra csikós, lóra, elszaladt
29  I|     uraság aklába tört be.~- No - aszongya - lehet, hogy csak juhászok
30  I|        mér hívatott:~- Hogy hát - aszongya -, igazi eltökélett szándékod-e,
31  I|             Ha lehetne.~- Lehet - aszongya -, lehet. Mer amit az ember
32  I|     mondok -, ezt bajosan.~- De - aszongya -, ne kétségeskedjél. A
33  I|         komám ezeket beszélte.~De aszongya:~- Ne gondolj semmi rosszat!
34  I|         Megharagszik a koma, hogy aszongya:~- Te tanítasz-e engem böcsületre?
35  I|           való az efféle.~- Hát - aszongya -, nem istenes cselekedet?~-
36  I|              No kis tisztelendő - aszongya a fiamnak -, a tavasszal
37  I|       mondok, hagy alugyak.~- De, aszongya, megfázik a csirke a szobában
38  I|      ágyam mellé.~- Hallottad-e - aszongya - azt a szörnyűséges szörnyűséget,
39  I|         az asszony.~- Megvan mán, aszongya, megvan a gyilkos!~- Csuka
40  I|      inasnak nincs rá kedve. Csak aszongya hogy:~- Ké!~„Ké” annyit
41  I|      elhibázta. Azt kívánta, hogy aszongya: olyan boldog legyen, mint,
42  I| jelentette az egyik béresem, hogy aszongya: a nevelő úr ott lóg a kertben
43  I|          le az úr a pajtába, mert aszongya, hogy az orvos felbontja.~