Part
1 I | Akit még nem vertek meg soha - mondta egy festőművész
2 I | többet, min ő. A szentolvasó soha le nem vált a kezéről, és
3 I | annál szebb napom nem vót soha életemben.~- No - aszongya
4 I | sárga föld se tudja meg soha, amelyik a koporsódat fogja
5 I | rendes körösztény voltam, soha misét el nem mulasztottam,
6 I | nem nézett úgy az orcámra soha.~Viszolgott a hátam.~De
7 I | valóság! Mer most, vagy soha!...~Mégis annyira megmozdította
8 I | Akinek kedve nem fordult soha~a szél fúvása szerint jobbra-balra;~
9 I | kincseket. Nem szakadnak el azok soha. Meg vannak patkolva erősen.
10 I | fogalma nem sugárzott volna soha alá erre a földi világra,
11 I | orvosasszony lakik. Neki azonban soha sincs baja a törvénnyel,
12 I | se köszönt. Nem beszélt soha senkivel, még a feleségével
13 I | csak vele, senki mással soha ezen a világon!~Az anya
14 I | meg a leány beszédét:~- Soha! Soha!~- Meghalok apám!~-
15 I | leány beszédét:~- Soha! Soha!~- Meghalok apám!~- Hát
16 I | jóállású ember volna is, apád soha meg nem engedné, hogy elhagyd
17 I | fejemben nem termett azelőtt soha efféle rendetlen gondolat.~
18 I | szökött az asszony is.~Óh, de soha nem véltem, hogy az én jóatyámat
19 I | végtelenségbe vinne, mintha soha többé ki nem szállhatnék.~
20 I | gyermekkori barátom ő, és még soha nem fordultam meg a kastélyában.
21 I | a szegény jámboron, hogy soha, mióta a világon van, meg
22 I | hogy örülsz neki, mert soha erről még ember fia nem
23 I | Antalfi Gyuriról, akit ők soha nem szerettek. Három évvel
24 I | haragszik. Megbékül-e? Talán soha.~Benézett a belső szobába.
25 I | de végre is meglágyul.~Soha nem történt, hogy haragudtak
26 I | haragudtak volna egymásra. Soha.~Olga megmozdult. Olyan
27 I | kezdett.~- Nem ismerlek, nem! Soha többé!~Az anya benyitott.
28 I | szakították volna ki a szívét. - Soha! Soha többé!~- De én parancsolom!~-
29 I | volna ki a szívét. - Soha! Soha többé!~- De én parancsolom!~-
30 I | megbocsátani többé! Nem, soha!~S a maga mellében érezte
31 I | Hej, de ihes vágyok! Soha iletembe nem valtam ilyen
32 I | Talán összevesztél vele?~- Soha. Mindenkivel veszekedtem
33 I | elpirult. Az asztalnál soha bele nem elegyedett a társalgásba.
34 I | mondta:~- Nem foglalkoztam én soha efféle bolondsággal! -,
35 II | gazdája Tóth Antal sem járt soha szalonokban. Ő is csak aféle
36 II | verset én írtam Tercsihez, soha életemben nem írtam ennél
37 II | angyalarcot nem is felejtem el soha.~Kivált, mikor úgy az egyik
38 II | hozzá képest semmiség? Nem! Soha! Jöjjetek vissza emlékek!
39 II | én szeretőm, habár erről soha egy szót sem szólottunk.
40 II | nekünk nem virágoztak többé soha.~Csak álmaimban találkozom
41 III| sö kicsi, sö nagy Mária soha.~Igaza volt a jó pedagógusnak;
|